Fenntartható fejlődés haszonállataink segítségével
A FAO globális állattenyésztést vizsgáló jelentése szerint a szektor körül folyó viták eddig túlnyomóan a keresletvezérelt termelésnövekedésre és a negatív környezeti hatások minimalizására koncentráltak.
Elismerve ezek fontosságát, a FAO egy tágabb és ambíciózusabb megközelítést szorgalmaz.
Számos előnnyel járna, ha a szektort összekapcsolnánk az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival: ide tartozik az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javulása, az energiához való hozzáférés, a nemek közti egyenlőség, a jobb környezetgazdálkodás és a béke és stabilitás.
A szektor „tartós jelentőségét” bizonyítja, hogy „még a legmodernebb poszt-indusztriális társadalmak táplálkozása is az állati eredetű élelmiszerekre épül,” – mondta a FAO főigazgatója Jose Graziano da Silva. Emellett „kulcsszerepet játszhat milliók életének javításában,” azáltal, hogy táplálékot, megélhetést, jövedelmet és ellenállóképességet ad.
Mennyit tudsz a disznóvágásról? Teszteld tudásod ITT!
„Mielőtt mindez megtörténne, foglalkozni kell számos komplex összefüggéssel” köztük, „a földterület takarmánytermelésre való használatával, ami korlátozza az élelmiszerek előállításához szükséges erőforrásokat”, valamint – jegyezte meg –, „az ágazaton belüli verseny támogatása a piaci koncentráció erősítésével akadályozhatja a kistermelők piachoz jutását.”
„Sürgősen le kell állni az antimikrobiális anyagok nem megfelelő használatával az állattenyésztésben” – tette hozzá Graziano, utalva az ennek következményeként kialakuló rezisztencia veszélyeire.
Ezen kihívásokkal való megküzdéshez az országoknak meg kell vizsgálniuk állattenyésztési ágazatukat, és a helyi körülményekhez igazodó stratégiát kidolgozni, melyek elősegítik a méltányos növekedést.
A fejlődő országokban nagy kihvást jelent az ágazat erős töredezettsége, a munkaerő termelékenységének különbözősége a termelésben és a feldolgozásban, valamint a termelésen belül a nagyüzemi és kisgazdálkodók között.
Olyan szabályozásokat és gyakorlatokat kellene szorgalmazni, amelyek növelik az állattenyésztési ágazat hatékonyságát, alacsonyabb környezetterhelés mellett. Például, a FAO becslése szerint a takarmányozási, állategészségügyi, állattenyésztési valamint a trágyázási jógyakorlatok és modern technológiák – beleértve a jelenleg kevésbé elterjedt technológiákat, mint a biogáz-generátorok – szélesebb körű alkalmazása révén akár 30%-kal is csökkenhet globálisan az állattenyésztésből származó üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.
Tények, számok, adatok:
-Jelenleg az állattenyésztés világszerte legalább 1,3 milliárd embernek ad munkát.
-600 millió háztartásnak jelentenek a haszonállatok alapvető jövedelemforrást.
-2000 és 2014 között a globális hústermelés 39%-kal, a tejtermelés 38%-kal bővült.
-A hústermelés 2030-ra várhatóan további 19%-kal, a tejtermelés pedig 33%-kal fog nőni.
-Az állattenyésztés a mezőgazdasági kibocsátás 40%-ért felel a fejlett országokban, 20%-ért a fejlődő országokban.
-Az állatok megmaradtak fontos energiaforrásnak is. Indiában például az ország mezőgazdasági művelésben lévő területeinek kétharmadát állatokkal szántják, az áruszállítás 15%-át 14 millió, állatok által húzott kocsi teszi lehetővé.
-A fejlettebb genetika, takarmányozási rendszerek, állategészségügyi ellenőrzések és más technológiák bevezetése az elmúlt negyven évben lehetővé tették, hogy az iparosodott országok 20%-kal csökkentsék az állattartás földigényét és megduplázzák hústermelésüket.
-A takarmányozás, állategészség és -tenyésztés, valamint a trágya kezelésében már létező jógyakorlatok és technológiák szélesebb körű használatával akár 30%-kal is csökkenthető lenne az állattenyésztés káros üvegházhatású gázkibocsátása.