Hitelfelvételi kényszerben az építőipari vállalkozások
Felborult a korábban megszokott ciklikusság, ami az építőipari vállalkozások hitelfelvételét jellemezte, pedig még csak az idei építkezési szezon első harmadán vagyunk túl. Régebben egyértelműen beazonosítható volt az időpont, amikor a kivitelezők a bankokhoz fordultak, jellemzően amint az időjárás lehetővé tette az építkezések megindítását és megjelent az otthonra vágyók tömege a piacon, nagyjából tavasz közepén. Ez változott meg most, a dinamika megszüntette a ciklikusságot – mondja Korsósné Maku Márta, a Sberbank termékfejlesztési vezetője, aki szerint – a minőségi munkaerő, a kapacitások tervezése és a technológia, a berendezések beszerzése olyan forrásigényessé vált, ami folyamatos beszerzési és hitelfelvételi kényszerbe hajtja az építőipari cégeket. Jól alátámasztja ezt, hogy a szektornak a gazdasági teljesítményhez való hozzájárulása a válság alatti 2%-ról mára 5%-ra nőtt, és egyelőre nem is látni az aranykor végét.
Mennyi tartalékra van szükségem? - ITT kiszámolhatod!
Banki kockázattá vált az építőipari hitelezés
Márpedig a bankok számára hordoz bizonyos mértékű kockázatot a vállalkozások hitelezése a hitelintézet szakértője szerint. Az óvatosságot azzal indokolja Maku Márta, hogy miközben a bankok hosszú távra hiteleznének, egyelőre csak legfeljebb középtávig, 4-5 évig látszanak tisztán a folyamatok. Megoszlik a szakértők véleménye, hogy a fellendülés jövő évig, vagy egészen 2023-ig kitart-e, ráadásul az építőipar jövője erősen függ az uniós támogatásoktól, a kamatdöntésektől és a kormányzati programoktól. Kiszámíthatatlan például, a potenciálisan magas megrendelésállományt mennyivel löki még meg a babaváró hitel vagy a használt lakásos CSOK-osok piacra zúdulása. Nem beszélve arról, hogy az irodaépítési láz, vagy a nagy infrastrukturális beruházások, mint a vasútépítés mekkora kapacitást köt le az amúgy is szűkös piacon.
Eltérő igényekkel érkeznek a bankhoz a vállalkozások, leginkább méretük szerint lehet őket kategorizálni a Sberbank szakértőjének tapasztalata szerint. Míg a nagy, tőkeerős építőipari vállalatok garanciáért fordulnak hozzájuk, vagy importbeszerzéseik kiszámítható árú finanszírozását szeretnék biztonságban tudni, addig az alvállalkozói láncban jobbára lejjebb lévő kkv-k a likviditás – bérfizetés, tőke, forgóeszköz-beszerzés – fenntartása miatt érkeznek hitelért.
Mindazonáltal vásárlóként, építtetőként nem kell tartani a hitelezett vállalkozásoktól, Korsósné Maku Márta elmondása alapján a hitelintézetek komoly vizsgálatnak vetik alá az érintett cégeket és a megbízható, felderíthető múltú, eredményesen működő vállalkozásokat finanszírozzák leginkább. Így a banki háttér a lakásvásárlóknak is inkább a hitelesség pecsétje kell legyen, mint elijesztő tényező.