Hogyan alakultak az árak? Mik a kockázatok?
Januárban 2,7 százalékkal emelkedtek az árak éves összevetésben. Az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk ára pedig átlagosan 6,9 százalékkal emelkedett.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy az inflációs folyamatokat legpontosabban mutató – változékony élelmiszer- és energia-, valamint hatósági árak nélkül számolt – úgynevezett maginfláció 3,2 százalékot tett ki, azaz gyorsult a decemberi 2,8 százalékhoz képest.
„A maginfláció azért fontos, mert a Magyar Nemzeti Bank többek között annak alakulása alapján dönt a különböző lépésekről. A magyar jegybankárok a legutóbbi, januári kamatdöntő ülés után figyelmeztettek arra, hogy az adószűrt maginfláció emelkedése a tartós inflációs tendenciák erősödésére utal. Azaz az inflációs kockázatok erősödtek” – mondta a K&H szakembere.
Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján az év első negyedében a fő inflációs mutató gyorsulhat, márciusig elérheti 3 százalékos szintet, összességében 2019-ben pedig a mostani kilátások alapján 2,8 százalékos éves átlagos infláció várható.
Mennyire vagy spórolós? ITT megnézheted!
A bérek gyors növekedése egyre jobban begyűrűzik a maginflációba. A jegybank által figyelt alapmutatók is gyorsultak januárban, az indirekt adóktól szűrt maginfláció elérte a 3 százalékot és ez is azt erősíti, hogy a jegybank elérte az inflációs célját. Ugyanakkor valószínűleg a jegybank még további adatokat látna arról, hogy a fogyasztói árindex tartósan a cél körül marad, ezért még néhány hónapig a kivárás jellemezheti a jegybanki politikát.
