Hogyan készülhetnek a klímaváltozásra a gazdasági szereplők?
A globális éghajlatváltozást nem egyszerű feladat modellezni, ám még ennél is nehezebb a következményeit megjósolni. Az átlaghőmérséklet emelkedése egyértelműen negatívan hat a gazdaságra: a klímakatasztrófa megelőzésére, illetve a változásból fakadó ártalmak mérséklésére tett intézkedések globálisan csökkenthetik a GDP-t, hiszen pluszköltséggel járó mechanizmusokat kell beépíteni a mindennapi gyakorlatokba – legyen szó akár a vállalkozásokat sújtó környezetvédelmi célú adókról, akár a profitot csökkentő kényszerű kiadásokról.
Ami Magyarországot illeti, az átlag hőmérséklet növekedése miatt a szakértők szerint 2050-ig az évente előforduló fagyos napok száma csökkenhet, míg a hőségriadóval terhelt napoké nőhet. Rövidebb távon kevesebb esőzéssel kell tervezni, ám ennek eloszlása hektikusabbá válhat: főként télen várható több csapadék. Tehát a korábban Magyarország éghajlatára jellemző esős tavasz helyett esős, a várakozások szerint csapadékos télre lehet számítani hosszabb távon, a felsoroltak pedig összességében szárazabbá, akár sivatagossá is tehetik a jelenlegi mezőgazdasági területek bizonyos hányadát.
Ez sok esetben többletfeladatot, máskor azonban lehetőséget jelent a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kutatásaszerint. Az olyan egynyári növények esetében, mint a kukorica vagy a búza, fel kell készülni arra, hogy csak öntözéses műveléssel lehet fenntartani a termesztést. Egy öntözőrendszer kiépítése és fenntartása azonban költséges, így alapos mérlegelést igényel a fejlesztés: megéri-e, és ha igen, akkor milyen forrásból. Emellett fontos, hogy a fejlesztéseket a víztakarékos (precíziós öntözési) módszerekkel valósítsák meg a gazdák. Új lehetőséget teremthet azonban a szárazságtűrő fajták termesztése. Borászati szempontból hátrányos, hogy a melegedő klíma miatt a borszőlők élettartalma rövidebb lehet, és az előrejelzés alapján a borok minősége is romolhat.
Természetesen nemcsak a mezőgazdaságra lesz majd hatással a klímaváltozás. A korszerű technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásával az ipar energiaigénye várhatóan csökkenni fog, emellett bizonyosan nőni fog azoknak a cégeknek a piaci részesedése, amelyek valamiképp kiszolgálják a változás generálta igényeket, például az alternatív energiaforrásokat kiaknázó társaságoké.
Az egyre forróbb nyarakat egyelőre a légkondicionáló berendezésekkel próbáljuk átvészelni, ám ez – részint a berendezések energiaigénye okán – hosszabb távon biztosan nem fenntartható. Ezek helyett egyre inkább a megfelelő hőszigetelés kialakítása válhat jellemzővé, tehát a korszerű nyílászárók gyártása és szerelése, a hőszigetelési technológiák fejlesztése fog már középtávon is előtérbe kerülni.
Az innovatív technológiák kidolgozása az építőipar más területein is nagyobb figyelmet kaphat. A hektikus időjárási viszonyok miatt ugyanis felerősödhet az épületeket és csatornaszerkezeteket érő erózió. A burkolatok, szigetelések és vízelvezetők kezelése, cseréje, illetve a megfelelően ellenálló anyagok előállítása is kihívások elé állítja majd a vállalatokat, ugyanakkor a fejlesztések úttörői számára rendkívül jó lehetőséget is teremthet.
A magyarországi turizmus szempontjából közelítve, a klímaváltozás miatt a vízpartok felértékelődésére, ám a vízmennyiség esetleges csökkenésére is fel kell készülni. A vízfelületek csökkenése visszavetheti a turizmust, a várhatóan korábban kezdődő és tovább tartó nyári szezon azonban kedvezően hathat az ágazatra.
Összességében nagyon nehéz megbecsülni a klímaváltozás hatását a magyar gazdaságra. Több szektort is érinteni fog a változás, részint a többletkiadások, részint a kínálkozó lehetőségek miatt. Utóbbi esetében a vállalkozásoknak megfelelő ütemben kell dönteniük az átszervezésről vagy akár a profilváltásról, hogy valóban előnyre tegyenek szert versenytársaikhoz képest.
Önmagában az alkalmazkodás ugyanakkor kevés. A klímaváltozás negatív hatásai állami és mikro-szinten is csökkenthetők preventív intézkedésekkel. E téren a legnagyobb hatása az állami döntéseknek, beavatkozásoknak lehet, hiszen az állam akár kedvezményekkel, akár extra adókkal a kívánt irányba terelheti a gazdasági szereplőket vagy a háztartásokat. Tipikusan ilyen intézkedés, hogy az elektromos hajtású autók vásárlása után nem kell gépjármű átruházási illetéket fizetni. Hasonló intézkedésekkel lehet rábírni a cégeket arra, hogy kevesebb káros anyagot bocsássanak ki a gyártás során, kevesebb hulladékot termeljenek, vagy akár az alternatív energiafelhasználás mellett döntsenek.
Az OTP Business mind az alkalmazkodásban, mind a preventív intézkedésekben elkötelezett partnere a gazdaság szereplőinek. A pénzügyi szektor számára az Magyar Nemzeti Bank úgynevezett “Zöld Programja” fogalmazza meg a fenntartható működés jövőbeli feladatait: az ökológiai és pénzügyi kockázatok elemzése, a pénzügyi szolgáltatások „zöldebbé” tétele és mobilizálása, valamint a piaci szereplők fenntarthatósági beruházásainak ösztönzése az a három pillér, amire a jegybank a klímavédelmi programját alapozza. A nemzetközi és a hazai pénzügyi rendszer akkor lesz termékeit és szolgáltatásait tekintve ügyfélbarát és egyben versenyképes, ha ezen stratégiai célok figyelembe vételével szervezi át működését.
Egyénileg egy cég – akárcsak egy háztartás – az átgondoltabb, felelősségteljesebb beszerzéssel, illetve az alkalmazott eszközök korszerűsítésével, a használt ingatlanok energetikai korszerűsítésével, továbbá a munkafolyamatok optimalizálásával tehet a klímavédelemért. A vállalati kultúra része lehet az autómentes közlekedés elősegítése is – például kerékpártárolók, zuhanyzók kiépítésével vagy akár az otthoni munka támogatásával. A távmunka a napi ingázással járó környezetterhelés mellett az iroda fenntartási költségeit is csökkentheti, de akár a felesleges nyomtatást és papírfelhasználást is.
