Hogyan küzdhetnek meg a nagyvállalatok a nyári szabadságolással?

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató rendelkezik a munkavállaló szabadságának egy részével. Amennyiben a dolgozó máshogy nem nyilatkozik, vagy nem nyilatkoztatják, a munkáltató kiadhat összefüggően 14 nap szabadságot. A termeléssel, logisztikával foglalkozó szektorokban nem ritka, hogy a munkáltató vetésforgóban küldi szabadságra a dolgozóit nyáron, így a kiesett munkaerő miatt hosszabb időre csökkenhet a cég hatékonysága.
 
„Nagyobb vállalatok esetén nem ritka, hogy nyáron akár több száz diákot is alkalmazzanak, hogy felváltsák szabadságra ment kollegáikat. A diákok nyáron gyorsan tanulnak, szívesen elköteleződnek több hétre is, így könnyen pótolni tudják a kiesett munkaerőt.” – mondta Lator Sándor a MADS Iskolaszövetkezet elnöke.
 
A MADS Márton Áron Iskolaszövetkezet elmúlt évi tapasztalatai szerint a leggyakrabban a 16-17 éves fiúk dolgoznak szívesebben ilyen szituációban, mert motiválja őket, hogy csak nyáron, de ekkor sokat dolgozhassanak és viszonylag sok pénzt kereshessenek így, ráadásul mindez ellenőrzött körülmények között valósulhasson meg.

Mennyi pénzt kellene keresnem, ha rendesen megfizetnének?

A betanítással járó idő, energia és termelés kiesés miatt különösen fontos a munkáltatónak, hogy minél hosszabb távon dolgozhassanak ugyanazokkal a fiatalokkal. A vállalatok ezért igyekeznek elkötelezetté tenni a dolgozó diákokat, így gyakran motiváló tényezőként plusz anyagi juttatásokkal jutalmazzák azokat, akik hosszú távon dolgoznak ugyanott. Az extra jövedelem miatt pedig a diákok ezekben a pozíciókban gyűjthetik össze a leggyorsabban a fesztiválbérletre valót.
 
„Ez egy igazi win-win szituáció, hiszen a diákok könnyen betanulható, jól fizető, hosszabb távon is végezhető munkákat keresnek fix csapatban, míg a munkáltatóknak is az a legkifizetődőbb, ha kevés embert kell betanítania, akik hosszabb távon lelkesen és megbízhatóan végzik a munkájukat.” – tette hozzá Virág Viktor.