Időskorúak - hol, milyen segítséget kapnak? Mutatjuk térképeken
2020. 01. 27. 03:00
Az önkormányzatok a szociálisan nehéz helyzetben lévőket szociális alapszolgáltatásokkal segíthetik. Ezek közül szociális étkeztetésben közel 184 ezren, házi segítségnyújtásban 92 ezren részesültek 2018-ban. A KSH által készített Tér-Kép kiadványban térképeken mutatja meg, hogy hol, mennyire erős ez a szociális háló. Nézzük és gondolkozzunk!
Az ellátottak számát és népességre vetített arányát tekintve erősen kirajzolódik az ország középső, illetve kelet–nyugati megosztottsága. Ezen ellátási formáknál az ellátottak 66–68%-a a keleti, 23-25%-a a nyugati országrészben, közel tizede Budapesten és Pest megyében él.
Házi segítségnyújtásban részesülők a 65 éves és annál idősebb népesség százalékában, 2018
Átlagosan a 65 évesek és annál idősebbek 9,7%-a részesült szociális étkeztetésben, 4,9%-uk házi segítségnyújtásban. Időseket is ellátó nappali szociális intézmény a települések negyedén működött, 2018-ban 38,3 ezer idős ember napközbeni ellátását megoldva. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézménnyel a települések 21%-a rendelkezett, amelyek férőhelyein 90 ezer rászorulóról gondoskodtak. A férőhelyek kihasználtsága átlagosan 95%-os volt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megközelítette a 100%-ot is.
Szociális étkeztetésben részesülők a 65 éves és annál idősebb népesség százalékában, 2018
A férőhelyek közül 57 ezer időskorúak, 15 ezer fogyatékosok otthonaiban vagy gondozóházában állt rendelkezésre, 96, illetve 94%-os kihasználtsággal. 2018-ban az idősek bentlakásos intézményeiben ellátottak a 65 éves és idősebb népesség arányában kifejezve 3,0%-ot tettek ki. Nyolc járásban (Cigándi, Mezőcsáti, Téti, Hajdúhadházi, Gyáli, Vecsési, Fonyódi és Szentgotthárdi) nem működött ilyen intézmény.
Idősek bentlakásos intézményében ellátottak a 65 éves és annál idősebb népesség százalékában, 2018
forrás: KSH, Tér-Kép 2018 kiadvány
Brit digitális eszközstratégia: a Lordok Háza megszavazta
A brit Lordok Háza 194–138 arányban megszavazta azt a módosítást, amely előírná a pénzügyminisztérium számára egy átfogó nemzeti digitális eszközstratégia kidolgozását. Ha a rendelkezés a törvényhozás következő szakaszait is túléli, a Treasurynek a törvény hatályba lépését követő 12 hónapon belül kellene bemutatnia, hogyan kívánja az Egyesült Királyság egységes keretbe foglalni a kriptoeszközök, stabilcoinok, tokenizált értékpapírok és digitális elszámolási rendszerek szabályozását.
Lelassult a magyar lakáspiac – Most kell merészen alkudni az árakból?
Továbbra is jellemző a lakáspiacra, hogy a kereslet csökkenése mellett egyre nagyobb az árengedmények tere, vagyis a vevők vannak könnyebb helyzetben. Az OTP Ingatlanpont friss adatai szerint utoljára majdnem két éve lehetett annyit alkudni a vételárból, mint idén nyáron. Ugyanakkor most is vannak extrém példák, amikor akár az irányárnál lényegesen drágábban keltek el ingatlanok.
Augusztusban tovább lassultaz albérletárak emelkedése
Lassuló drágulással zárta a nyarat az albérletpiac, amire a napokban véget ért albérletszezon is jóval kisebb hatást gyakorolt mint a korábbi években. A KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint augusztusban országosan 0,7 százalékkal, Budapesten pedig 0,9 százalékkal emelkedtek a lakbérek júliushoz képest. Éves összevetésben országosan 5, a fővárosban 5,2 százalékos volt az emelkedés. A hosszabb távú folyamatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a korábbi gyors drágulás kifulladóban van, tavaly ősz óta a bérleti díjak a gyakorlatban nem vagy csak alig tudnak emelkedni.
Nem az a kérdés, jön-e a NAV, hanem hogy mire lesz kíváncsi
Augusztus 31-én lépett hatályba az a rendelkezés, amely kötelezővé teszi a 2023 ősze előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok adóhatósági átvilágítását. Az érintettek ezúttal nem azt találgatják, sorra kerülnek-e: a vizsgálat biztosan megérkezik, a kérdés csak az, hogyan készüljenek fel a NAV ellenőrzésre.
Újra lendületet vett a magyar gazdaság - mutatjuk ábrákon
A tavalyi 0,5 százalék után idén 1,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A pénzromlás üteme a következő hónapokban várhatóan fokozatosan emelkedik, az éves átlagos infláció azonban még így is alacsonyabb lehet idén és jövőre is, mint 2025-ben. Még idén tovább csökkenhet a jegybanki alapkamat, de a felfelé mutató kamatkockázatok erősödtek az elmúlt hetekben.
2026-ban már a második kamatemelését hajtotta végre az EKB
Az Európai Központi Bank a várakozásunknak és a széleskörű piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 2,50%-ra emelte a betéti rátát. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 2,90%-ra, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 2,65%-ra emelkedett.
A készpénzt és annak meglétét vizsgálja a NAV
Az adóhatóság ebben az évben egy speciális, algoritmikus elemzésre épülő ellenőrzési programot indított. A vizsgálatok elsődleges célja annak megállapítása, hogy a vállalkozások mérlegében feltüntetett készpénz valóban rendelkezésre áll-e, illetve szabályszerűek és indokolhatók-e a házipénztárhoz kötődő pénzmozgások.
Miért Astoria az Astoria? – Agytorna a metróban 1. rész
Szeptember az Alzheimer-világhónap, szeptember 21. pedig Alzheimer-világnap. Ilyenkor sok szó esik betegségről, kockázatokról, de legalább ilyen fontos arról is beszélni, hogyan adhatunk rendszeres munkát az agyunknak a hétköznapokban. A Zeniiith erre mutat egy szokatlanul egyszerű példát: metrózzunk.
Romániában nyitott regionális szervízközpontot a brit globális energetikai vállalat, az Aggreko
Romániában nyitott regionális szervízközpontot a brit globális energetikai vállalat, az Aggreko - írja az economica.net portál a vállalat közleménye alapján.
Új stratégiával segítené az EU külső régióit az Európai Bizottság
Új stratégiát mutatott be az Európai Bizottság csütörtökön, jövőképet vázolva fel az EU külső régiói - Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Mayotte, Réunion, Saint-Martin, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek - számára azzal a céllal, hogy segítse versenyképességük és ellenálló képességük javítását.
Már nem az inflációtól tartanak leginkább a magyarok
Már nem az inflációtól tartanak leginkább az emberek Magyarországon a pénzügyi helyzetük alakulását veszélyeztető tényezők közül, a nyugdíjkilátások és a munkahely elvesztése is megelőzte azt - közölte a Provident Pénzügyi Zrt. csütörtökön az MTI-vel országos felmérése alapján.
