Ismét növekedett az ipari termelés Kínában
A kínai statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint az ipari termelés 3,9 százalékkal bővült éves összehasonlításban az év negyedik hónapjában. A növekedés mértéke ezzel ugyan még mindig alulmaradt a járvány előtti szinthez képest, de az adat a javuló tendencia folytatódását jelzi a január-februári 13,5 százalékos csökkenés, majd a márciusi 1,1, százalékos zsugorodás után. Elemzők jóval enyhébb, 1,5 százalékos növekedésre számítottak.
Az év első négy hónapját tekintve azonban az ipari termelés még így is 4,9 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest, bár ez is javulást jelent az első negyedévben mért 8,4 százalékos zsugorodáshoz viszonyítva.
A termelés növekedése áprilisban a feldolgozóiparban volt a legmarkánsabb, ahol 5,0 százalékos bővülést mértek éves bázison a múlt hónapban. Különösen jól teljesítettek a speciális berendezéseket gyártó vállalatok, amelyek 14,3 százalékos növekedést értek el éves összehasonlításban.
A tulajdonosi összetétel alapján a legnagyobb, 7,0 százalékos növekedést a magánszektorban mérték, míg a külföldi finanszírozású vállalatok esetében a termelés 3,9 százalékkal, a részvénytársaságoknál 4,0 százalékkal, az állami vállalatok esetében pedig 0,5 százalékkal emelkedett éves összevetésben.
A kiskereskedelmi forgalmat illetően azonban az áprilisi adat azt mutatta, hogy a járványt követő helyreállás hosszabb időt vehet igénybe. Ezen a területen ugyanis 7,5 százalékos visszaesést mértek a múlt hónapban éves bázison, miközben elemzők 7,0 százalékos zsugorodást jeleztek előre a márciusi 15,8 százalékos csökkenés után. Az év első négy hónapját tekintve a kiskereskedelmi forgalom a tavalyi év azonos időszakához képest 16,84 százalékkal esett vissza Kínában. A legsúlyosabb mértékű csökkenést továbbra is a vendéglátóiparban mérték: a kiskereskedelmi forgalom ezen a területen 31,1 százalékkal zsugorodott éves összevetésben áprilisban, ám ez javulást jelent a márciusi 44,3 százalékos visszaeséshez képest. A forgalom 8 százalék feletti növekedését az élelmiszerek, gyógyszerek, mindennapi használati cikkek, valamint a telekommunikációs tartozékok és felszerelések kiskereskedelmében mérték áprilisban.
Az állóeszköz-beruházások 10,3 százalékkal csökkentek az év első négy hónapjában éves összevetésben, ami a visszaesés mérséklődését jelenti a január-márciusi 16,1 százalékos zsugorodás után, de enyhén alulmarad az elemzők által várt 10,0 százalékos csökkenéshez képest.
A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások 13,3 százalékkal estek vissza a január-ápilisi időszakban éves összevetésben.
A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta 6,0 százalékra emelkedett áprilisban a márciusi 5,9 százalékról, de még ezzel is alulmaradt az eddigi legrosszabb adatnak számító, februári 6,2 százalékhoz képest. Minthogy a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül képes hű képet adni a valós helyzetről.
Az új koronavírus-járvány visszaszorítását követően a kínai vezetés különböző élénkítő intézkedésekkel igyekszik újabb lendületet kölcsönözni az ország gazdaságának, adócsökkentésekkel támogatva a vállalatokat, és a munkanélküliség kezelésére célzottan növelve a kiadásokat. A vírus tombolása a világ többi részén mindazonáltal komoly akadályokat gördített a nemzetközi kereskedelem elé, ami miatt megcsappant a kereslet a kínai exporttermékek iránt, újabb kihívás elé állítva a kínai termelőket. A kínai jegybank hétfőn közölte, hogy a bankok 1700 milliárd jüan (240,05 milliárd dollár) értékben folyósítottak új hiteleket áprilisban, jóval meghaladva az egy évvel korábbi 1020 milliárd jüant. A jegybank újabb kamatcsökkentésekkel támogathatja a kormányzat költségvetési kiadási terveit, és még több készpénzt pumpálhat a pénzügyi rendszerbe, hogy segítse a bankokat és a vállalatokat.
