Kásler: Magyarország átlag felett költ az oktatásra
			
		    Kásler Miklós beszámolójában kifejtette, az  oktatási infrastruktúra fejlesztésére 323 milliárd forint áll  rendelkezésre, aminek eredményeként jelenleg is több mint 800  intézményben zajlanak beruházások: 174 milliárd forint magyar állami  forrásból tornatermek, tanuszodák épülnek, iskolákat újítanak,  bővítenek, 149 milliárd forintos uniós keretből pedig többségében  épületkorszerűsítési célok valósulnak meg.
    
A miniszter szólt  arról is, hogy előrehaladott állapotban van az új Nemzeti alaptantervről  szóló javaslat, amelynek elfogadását a kormány bármikor napirendjére  tűzheti. A tervezethez - amelyet tavaly ősszel bocsátottak szakmai és  társadalmi vitára - több mint ezer hozzászólás érkezett.
    
Ezúttal  is fontos célnak nevezte a politikus a diákok nyelvismeretének  javítását. Felidézte, a kabinet ennek érdekében a jövő évtől lehetővé  teszi a 9. és 11. évfolyamos tanulóknak, hogy kétszer két hetet olyan  országban töltsenek, amelynek nyelvét tanulják. A kormány erre a célra  34-35 milliárd forintot szán - tette hozzá.
    
Kiemelte továbbá,  hogy a kabinet 11 milliárd forintos támogatásának köszönhetően a jövő  évtől minden diák ingyenesen juthat tankönyvhöz, ami jelentősen  csökkenti a családok kiadásait. 
Mennyibe fog kerülni az egyetemi/főiskolai képzés? Számold ki ITT!
    
Kásler Miklós visszautasította  azokat az állításokat, amelyek szerint csökkenne a pedagógusok száma.  Tájékoztatása alapján míg 2010-ben 164 ezer tanár dolgozott, addig  2018-ban már 170 ezer. Kitért arra is: a pedagógusok bére 2013-hoz  képest 50 százalékkal emelkedett, a fizetések pedig kiszámíthatóvá  váltak az új életpályamodellnek köszönhetően, bár ez nem jelenti azt,  hogy ne lenne helye további korrekciónak. 
    
A tárcavezető  hangsúlyozta, Magyarország a kulturális célú támogatások területén az  Európai Unió éllovasának tekinthető, 2017-ben ugyanis a GDP 1,7  százalékát fordította a területre. A kulturális kiadások 2010 óta két és  félszeresükre emelkedtek, az idei 453 milliárd forintról pedig jövőre  már 578 milliárd forintra nőnek - mondta. 
   
Kásler Miklós  aláhúzta, a kormány rendkívül lényeges területként kezeli a kultúra  finanszírozását, ami az ország gazdasági teljesítményének növekedéséhez  is hozzájárulhat. Fontos eredményként említette a Magyarságkutató  Intézet létrejöttét, céljaik között pedig kiemelte a Nyugati pályaudvar  mögötti rozsdaövezetbe tervezett cirkuszművészeti központ kialakítását. 
    
A  miniszter a sport területét is alapvető fontosságúnak nevezte, mivel az  hozzájárul az emberek egészségéhez, a betegségek és a túlsúly  elkerüléséhez, emellett jellemfejlesztő hatása is van. 
    
Európában  egyedülállónak minősítette, hogy Magyarországon 1,2 millió gyermek  sportol minden nap, a kormány célja pedig, hogy minden iskolában legyen  sportolási lehetőség, továbbá minden járásban legyen egy uszoda. 
    
A  tárcavezető beszámolóját követően kormányoldalról Dunai Mónika (Fidesz)  köszönetet mondott a miniszter idei munkájáért. Hoppál Péter (Fidesz)  hangsúlyozta, a kormány a millennium óta nem látott mértékű kulturális  infrastrukturális fejlesztésbe kezdett, a filmművészetben bevezetett új  struktúra pedig a magyar film reneszánszát hozta el, ami világsikerekben  mutatkozik meg. Frakciótársa, L. Simon László megjegyezte, a  minisztérium 3,2 milliárd forintos kiegészítő támogatást biztosít a  fővárosi színházaknak, ami több a korábbi években a társasági adón  keresztül nyújtott forrásoknál.
    
Farkas Gergely (Jobbik) arról  beszélt, hogy a minisztériumnak többet kellene tennie a fiatalok  nyelvtanulásának segítéséért, valamint a külföldön munkát vállalók  hazacsábításáért. 
    
Gréczy Zsolt (DK) elmondta, továbbra is rossz  konstrukciónak tartják az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amely  helyett önálló egészségügyi, népjóléti, kutatási és kulturális tárcákat  szeretnének. 
    
Szabó Szabolcs (független) úgy fogalmazott, a  pedagógusok fizetésemelése "rég elinflálódott", ezért nagyon komoly  bérproblémák vannak az ágazatban. 
    
Hiller István (MSZP) szerint a  kormánynak többet kellene költenie a diákok idegennyelv-tanulásának  támogatására, a kéthetes külföldi tartózkodások pedig túl rövid időt  jelentenek erre a célra.