Lemondott a brit külügyminiszter
Johnson, London egykori polgármestere a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett - a kilépést pártolók által szűk, 51,9 százalékos többséggel megnyert - népszavazás kampányában a keményvonalas Brexit-párti tábor frontembere volt, és azután is ezt az irányvonalat képviselte, hogy Theresa May, aki a referendum után lemondott David Cameront követte a kormányfői székben, általános meglepetésre kinevezte a külügyi tárca élére.
Boris Johnson lemondásának közvetlen előzményeként, pénteken Theresa May és kabinetjének tagjai javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.
A javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora látni szeretett volna. Jóllehet az indítványt Johnson is elfogadta, hétvégi londoni sajtóbeszámolók szerint azonban később keresetlen - enyhébb trágárságokat sem nélkülöző - kifejezésekkel illette a dokumentumot.
Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a "súrlódásmentes" kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a Brexit után is.
A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.
Johnson nem először fordult szembe saját kormánya és miniszterelnöke Brexit-politikájával. Néhány hete "őrültségnek" nevezte Theresa May azon kezdeményezését, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is tartson fenn az unióval valamilyen vámuniós mechanizmust, elkerülendő, hogy Észak-Írország és Írország jelenleg teljesen nyitott határán - amely a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz - fizikai vámellenőrzést kelljen ismét meghonosítani.
A tervről Johnson a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak nyilatkozva májusban kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a Brexit után, abból "egy olyan őrült rendszer születne", amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után.
A volt külügyminiszter nem egyszer kabinetbeli kollégáit is bírálta. Legutóbb június végén, egy londoni üzleti rendezvényen - szavait nem a nyilvánosságnak szánva - azt mondta, hogy a Philip Hammond vezette pénzügyminisztérium a brit EU-tagság fenntartására törekvő tábor központja. Johnson rögzített, majd kiszivárogtatott megjegyzései szerint a pénzügyminisztérium annyira fél a rövid távú gazdasági fennakadásoktól, hogy ezek elkerülése végett feláldozza a Brexittől várható közép- és hosszú távú gazdasági előnyöket is.
Johnson 2016-ban, Cameron lemondása után maga is indulni kívánt a miniszterelnöki tisztségért, ám saját kampánymenedzsere, Michael Gove jelenlegi környezetvédelmi, élelmiszer- és vidékügyi miniszter az utolsó pillanatban megvonta tőle támogatását és bejelentette saját indulási szándékát.
Ezután Boris Johnson nem indult a kormányfői posztért, Gove pedig a második választási fordulóban kiesett. Theresa Mayt a döntő fordulóban - utolsó vetélytársának visszalépése után - egyedüli indulóként miniszterelnökké választotta a tory frakció.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
