Magyar áfa-ügyben döntött az EU Bírósága – a magyar adóhatóság gyakorlatát is alakíthatja

Az ügy háttere, hogy a Krakvet honlapján állateledelt és egyéb kisállatokkal kapcsolatos termékeket kínált eladásra. A vevői számos különböző országból érkeztek, így Magyarországról is kapott megrendeléseket.

A Krakvet a tevékenységét megelőzően egy feltételes adómegállapítási kérelemmel fordult a lengyel hatóságokhoz, akik megerősítették azt, hogy a Krakvet értékesítései után Lengyelországban kell az áfát megfizetni. Ezzel szemben a magyar adóhatóság úgy értékelte, hogy a Krakvet olyan távolsági értékesítést folytat, amelynek a teljesítési helye áfa szempontból Magyarországon van, és ezért itt kell az áfát megfizetni.

A magyar adóhatóság nemcsak, hogy nem értett egyet a lengyel hatóságok álláspontjával, de kifejezetten figyelmen kívül hagyta azt, és a társaságot adókijátszással vádolva, tetemes, 200%-os adóbírságot szabott ki. A Krakvet ezért a magyar bíróságok előtt támadta az adóhatóság határozatát, amely úgy döntött, hogy előzetes döntéshozatali kérelemmel fordul az Európai Unió Bíróságához.

Nem lehet szó adókijátszásról

Az Unió bírósága több mint két év után hozta meg ítéletét, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy az adott körülmények között nem lehet szó adókijátszásról.
„Az EUB újfent megerősítette, hogy nem valósít meg adókijátszást önmagában az, ha valaki úgy alakítja a tevékenységét, hogy azzal a javára fordítja a különböző tagállamok adómértékei közötti különbségeket” – mondta el Fehér Tamás, a Jalsovszky partnere. „A magyar adóhatóság még mindig túlzottan könnyen minősít valamit visszaélésszerű magatartásnak. Az EUB egyértelművé tette, hogy ez lényegében csak teljesen mesterséges konstrukciók esetén lehetséges” – tette hozzá.

Mennyi adójóváírást tudnék igénybe venni éves szinten? Nézd meg ITT!

Figyeljenek a webshop-üzemeltetők

A döntést egyéb okokból is Unió-szerte kiemelt várakozás előzte meg, mivel abban az EUB először fejtette ki a fogyasztókat célzó távolsági értékesítésre vonatkozó szempontokat. E szempontok határozzák meg, hogy az eladó milyen mértékben működik közre a fuvarozásban, és így ezek döntik el azt, hogy az áfát az értékesítő vagy a vevő országában kell-e megfizetni.

Mivel az EUB előtt – kis túlzással – sorban állnak a hasonló ügyek, ezért a mai ítélet ezekre az ügyekre is kihatással lesz. A döntést továbbá mindenkinek érdemes tanulmányoznia, aki webshopokon keresztül folytat kiskereskedelmi tevékenységet.

„Az EUB lényegében összefoglalta, hogy milyen esetben kell az értékesítő és milyen esetben a vevő tagállamában megfizetni az áfát. Ez különösen azoknak hasznos, akik jelenleg egy alacsonyabb adómértékű országból folytatnak ilyen tevékenységet” – mondta el Fehér Tamás.

Az Európai Unió Bíróságának az ítéletét követően a per tovább folytatódik a magyar bíróság előtt, amely érdemben is eldönti az ügyet.