Már elveszettnek hitt pénzhez juthat!
Az Áfa törvénybe 2020. január 1-től tételes szabály került, amely szerint behajthatatlan követelések esetében, meghatározott feltételek teljesülésekor az adó alapja utólag csökkenthető, azaz a korábban fizetendő adó, önellenőrzés keretében „visszaigényelhetővé” válik.
H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója elmondta, hogy “a magyar szabályozás – az uniós Irányelvvel ellentétesen – a múltban kizárta annak lehetőségét, hogy ilyen esetben – ki nem fizetett számla után befizetett – áfát az értékesítő visszaigényeljen. 2020-tól a szabály az Európai Unió jogharmonizációjára tekintettel került be a magyar jogrendszerbe is. Nem csak 2020 utáni teljesítési számlák esetében alkalmazható, hanem az átmeneti rendelkezések értelmében a 2015. december 31-ét követő teljesítésű ügyletek esetén is, természetesen az általános adóelévülés szerint.”
A szakember hangsúlyozta, hogy a feltételek összetettek, így minden részletre figyelni kell, hogy kellő bizonyossággal tudjuk megítélni a követeléseket. Tekintve, hogy az új szabálynak várhatóan jelentős a költségvetési hatása, az adóhatóság is különös figyelemmel fogja monitorozni ezeket a tételeket kontrolladatai alapján, és szigorúan ellenőrzi majd az összes feltétel teljesülését is.
Mennyi adójóváírást tudnék igénybe venni éves szinten? Nézd meg ITT!
Az áfa szerinti behajthatatlan követelés kategóriája azonban nem azonos, hanem lényegesen szűkebb, mint a számviteli, vagy társasági adó szempontjából behajthatatlan követelés. Az előbbi esetben a behajthatatlan követelés a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték, amely adót is tartalmaz. Ezt a termék értékesítője, vagy a szolgáltatás nyújtója nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján számolja el:
a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
b) a követelést a hitelező elengedte a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében,
c) a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
d) a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.
A behajthatatlan követelésként való elszámoláshoz a szabályozás további feltételeket rendel, amelyek fennállását egy esetleges adóellenőrzés során az adózónak kell bizonyítani. Ez egy részletes lista, amelyben a termékértékesítő/szolgáltatás nyújtójára és a nem fizető vevőre is vonatkoznak előírások. A listán végig kell menni a társaságnak és dokumentálni kell a megfelelőséget. Fontos, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelően az adóalanynak előzetesen és írásban értesítenie kell az adóst, hogy a fennálló tartozását behajthatatlan követelésként fogja elszámolni. Csak a legalább egy éve lejárt esedékességű számlák esetében lehet szó visszaigénylésről, és csak az eredeti értékesítőnél, valamint olyan esetben, ha a követelés ellenértéke más módon nem térül, vagy térült meg.
Az adóalap csökkenésének elszámolását számlakorrekció nélkül az önadózás keretein belül önellenőrzéssel lehet megtenni. A bevallásban nyilatkozni kell az elszámolás okáról és arról, hogy a számla összege más módon nem térül vagy térült meg, illetve a számla adatairól is adatot kell szolgáltatni.
A lehetőség egyértelműen kedvező az adózóknak, ezért minden társaságnak érdemes végigtekintenie a könyveiben szereplő és a múltban leírt követeléseit, számszerűsíteni a potenciálisan visszaigényelhető áfa összegét, és a feltételek vizsgálata alapján döntést hozni a visszaigénylésről, hiszen kellő körültekintéssel már elveszettnek hitt pénzhez juthat.
KALKULÁTORUNKKAL (csak kattints rá) MOST KISZÁMOLHATOD, HOGY:
- Mekkora az agyad a magyar átlaghoz képest?
- Mekkora lenne az ideális vérnyomásod?
- Mennyi pénzt kellene keresned, ha rendesen megfizetnék a tudásodat?
