Megállt a magyar kiskereskedelem

Júniusban lényegében ugyanannyi volt a kiskereskedelmi forgalom, mint egy évvel korábban, azaz nem történt növekedés az ágazatban a legfrissebb - naptárhatástól tisztított - adatok szerint.

Elveszett a lendület

“Az élelmiszerek forgalma 1,5 százalékkal, az üzemanyagoké közel 11 százalékkal csökkent, a nem élelmiszereknél pedig közel 5 százalékos volt a plusz júniusban. Tehát elsősorban az üzemanyag-forgalom látványos hanyatlásának köszönhető, hogy nem emelkedett júniusban a kiskereskedelmi forgalom” - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. 

Az első félévben a kiskereskedelmi forgalom mindössze 1,3 százalékkal emelkedett, ez elmarad az utóbbi években megszokott tempótól. A 2016 óta eltelt években a kiskereskedelmi forgalom éves átlagban 4,8-6,7 százalékkal növekedett.

Mínusz 30 százalék vs. plusz 50 százalék

A mostani lassulás a koronavírus-járvány hatásaival, a tavaszi korlátozásokkal, boltbezárásokkal magyarázható. 

“A járványhatás nyomán a kiskereskedelemben jelentős átalakulások voltak. A ruháknál, cipőknél, valamint a könyveknél, papíráruknál 30 százalék körüli forgalomcsökkenés történt az első félévben, hasonló mértékben visszaesett a használt cikkek forgalma is. Közben az évek óta lendületes növekedés mutató online kiskereskedelemben 50 százalékos volt a többlet” - tette hozzá ki Németh Dávid.

Visszafogott maradhat az ágazat

A K&H Bank szakértője azt is elmondta, júniusban már nem voltak korlátozások, tehát szabadon lehetett vásárolni, mégis stagnált a forgalom, tehát a vásárlási kedv mérsékeltnek mondható. Egy hónap adataiból azonban még korai tartós trendekre következtetni, kérdés, hogy a következő hónapokban lesz-e jelentősebb élénkülés a kiskereskedelemben. Hozzátette: “A munkaerőpiac kedvezőtlenebb helyzetben van, mint egy évvel korábban, ez gátolja a forgalombővülést. A járványhelyzet miatti bizonytalanság is szintén. Ezért a második félévben visszafogott növekedésre lehet számítani a mostani kilátások szerint.”