Mikor kell kártérítést fizetnie a cégvezetőnek?

Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A fenti kérdéseket tekintik át egy háromrészes cikksorozatban Bögös Tímea és Mangliár Vanda, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper munkatársai.

Mikor kell kártérítést fizetnie a cégvezetőnek?

Az új Polgári Törvénykönyv 2014 márciusi hatályba lépésével széles körű szakmai kritikai visszhangot kiváltó vezető tisztségviselői felelősségi rendszer lépett életbe. Az akkori szabályok értelmében a jogi személy vezető tisztségviselőjének e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kár esetén a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felelt volna. A jogalkotó 2016. július 1. napjával hatályon kívül helyezte ezt a minden bizonnyal jelentős jogalkalmazási bizonytalanságot magában hordozó rendelkezést, és konzekvensebb jogi alapokra helyezte a kérdés szabályozását.

 

Háromrészes cikksorozatunk célja, hogy általános áttekintést adjon a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére vonatkozó aktuális szabályokról, röviden felvillantva az esetleges büntetőjogi aspektusokat is (1. rész), valamint bemutassa az iroda társasági jogi praxisában gyakran felmerülő két kapcsolódó témát: a felmentvény jogintézményét (2. rész) és a vezető tisztségviselői felelősségbiztosítással kapcsolatos jogi és gyakorlati tudnivalókat (3. rész).


Mennyi pénzt kellene keresned a tudásod alapján? Számold ki ITT

1. POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG

A vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben kárt okozhat harmadik személynek (külső felelősségi esetek), illetve magának a társaságnak (belső felelősségi esetek).


1.1. Külső felelősség

Ha a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során harmadik személynek okoz kárt, a károsult harmadik személlyel szemben főszabály szerint a társaság köteles helyt állni azzal, hogy a társaság utóbb a belső felelősség (alábbi) szabályai alapján a vezető tisztségviselőtől követelheti az így keletkezett kárának megtérítését.

A fenti főszabálytól eltérő a helyzet

  • a vezető tisztségviselő szándékos károkozása esetén (ekkor a vezető tisztségviselő és a társaság egyetemlegesen felelős), illetve
  • a vezető tisztségviselő jogszerűtlen gazdálkodásért való felelőssége esetén (wrongful trading), amelyről az 1.3. pontban esik szó részletesebben.

1.2. Belső felelősség


A társasággal szembeni felelősség esetén alkalmazandó szabályokat meghatározza az a körülmény, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatokat megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el. Amennyiben a felek a kinevezéskor (a jogviszony elfogadásakor) nem rendelkeznek kifejezetten munkaviszony létesítéséről, a vezető tisztségviselő a társasággal megbízási jellegű jogviszonyban áll. A két jogviszony eltérő felelősségi rezsimet jelent, így a vezető tisztségviselői tevékenység ellátása során, illetve konkrét vezető tisztségviselői felelősséget felvető ügyben némileg más-más szempontokra kell figyelemmel lenni.


1.2.1. A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő felelőssége

 

Egy munkaviszonyban foglalkoztatott vezető tisztségviselő jellemzően a Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalónak minősül, az alábbi szabályokat ezen körülményre tekintettel ismertetjük.


A munkavállalói státuszú vezető tisztségviselő polgári jogi felelősségére a munkajogi kártérítés szabályai az irányadók. Eszerint a munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a munkáltató (a társaság) felé megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (ún. felróhatóságon alapuló felelősség). A kötelezettségszegést, a felróhatóságot (azaz azt, hogy a vezető tisztségviselő nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható) és a kettő közötti okozati összefüggést a társaságnak kell bizonyítania.

Tudta, hogy bankbetétben romlik a pénze?
A csökkenő kamatkörnyezetben egyre nehezebb jó hozamú befektetést találni. A banki betéti kamatok általában 0-1% közötti éves hozamot fizetnek, miközben az infláció 3,1% (KSH, 2018. június). Így az Ön pénze reálértéken romlik, hiszen az infláció nagyobb, mint a kapott kamat. Mi a teendő ilyen helyzetben?

Töltse ki kalkulátorunkat és megoldást találhat pénzügyeire!
Milyen távra fektet be általában?
   
Mekkora éves kamatot kap jelenleg?
   
Milyen kockázat mellett fektet be Ön?
   
Milyen befektetésben gondolkodik?
 
Milyen éves hozammal lenne Ön elégedett?
   
Szeretne adómentes befektetést?
 
Pénzügyi megoldásunk:
Ahhoz, hogy testreszabott ajánlattal tudjuk Önt felkeresni, kérjük, töltse ki a következő adatokat:
Név:
Irányítószám:
Telefon:
E-mail:
Miért édemes Önnek regisztrálni, és mi fog történni?
  • Mi a pénzhez értünk, segítünk Önnek pénzügyeiben.
  • A megadott elérhetőségeken szakértőink megkeresik Önt.
  • Kollégáink válaszolnak pénzügyi kérdéseire.
  • Szakértőink segítenek Önnek befektetési döntéseiben, információt adunk döntéseihez.
  • Segítségünkkel számos pénzügyi konstrukciót elérhet (állampapírok, deviza, hazai- és külföldi részvénypiacok, befektetési alapok stb).
  • A tanácsadás díjmentes.
Különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendeletében („Általános Adatvédelmi Rendelet” vagy „GDPR”) foglaltakra valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”) szerint személyes adataim jelen weboldalon történő megadásával hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat a ProfitLine.hu kezelje. Továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy megadott személyes adataimat a ProfitLine.hu a Partnereink menüpontban feltüntetett szolgáltató partnerei részére továbbítsa további egyeztetés, tájékoztatás, kapcsolatfelvétel céljából.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.

A kártérítés mértéke tekintetében alapvetően nincs különbség a nem munkaviszonyban tevékenykedő vezető tisztségviselőhöz képest, hiszen a Munka Törvénykönyve szerint a vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel. Amennyiben a kárt a vezető munkaviszonyának jogellenes megszüntetésével okozza, úgy felelőssége tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összegben korlátozott. Nem kell  megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a társaság vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a társaság kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Pikkel rád a főnököd? ITT megtudhatod!

 

A Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállaló esetében lehetővé teszi, hogy a felek a fenti rendelkezésektől a munkaszerződésben eltérjenek.


1.2.2. A megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő felelőssége

 

Amennyiben a vezető tisztségviselő megbízási jellegű jogviszonyban áll a társasággal, felelősségére a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésért való felelősségre vonatkozó szabályát kell alkalmazni.

 

Eszerint, amennyiben a vezető tisztségviselő tevékenysége során kárt okoz a társaságnak, köteles azt a társaság felé megtéríteni. A kártérítés alól csakis úgy mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy (i) a kárt ellenőrzési körén kívül eső, (ii) az adott ügyvezetői tevékenység időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és (iii) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

 

Szándékos károkozás esetén az ügyvezető a társaság teljes kárát köteles megtéríteni, ezen kívül azonban a kártérítés mértéke korlátozott: a társaság vagyonában keletkezett károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a társaság bizonyítja, hogy a kár mint a kötelezettségszegés lehetséges következménye az adott ügyvezetői tevékenység időpontjában előrelátható volt.

 

A Polgári Törvénykönyv alapján nyitott annak a lehetősége, hogy a társaság és a vezető tisztségviselő a vezető tisztségviselői jogviszonyra részben vagy egészben kizárják a fenti Ptk. szabályok alkalmazását, illetve jogviszonyukra egyedi szabályokat határozzanak meg.

 

1.3. A vezető tisztségviselő jogszerűtlen gazdálkodásért való felelőssége (wrongful trading)

 

1.3.1. Az általános felelősségi szabály

Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint (ld. fentebb), amennyiben a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Sikeres hitelezői igényérvényesítés esetén a vezető tisztségviselő teljes magánvagyonával felel a hitelezői követelés kielégítéséért. Ezen speciális eljárások részletes szabályait a Csődtörvény, illetve a Cégeljárási Törvény határozza meg.

 

1.3.2. Felszámolási eljárásban törölt társaság vezető

tisztségviselőjének felelőssége (Csődtörvény)

Egy felszámolási eljárásban megszűnt társaság hitelezői egy kétlépcsős perlési struktúrában (egy megállapítási perben, majd a sikeres megállapítási pert és a felszámolási eljárás lezárását követően marasztalási perben) közvetlenül léphetnek fel a rosszhiszemű, a hitelezői érdekeket súlyosan megsértő vezető tisztségviselővel szemben.

 

1.3.2.1. Megállapítási per

 

A hitelező vagy ─ az adós társaság nevében ─ a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a társaság vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a társaság vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.

 

A társaság vezetőjének minősül az a személy is, aki a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (ún. “árnyékvezető”).

 

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a társaság vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a társaság nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

 

Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós társaság pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós társaság legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.


1.3.2.2. Marasztalási per


A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a fenti megállapítási perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós társaság volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.

 

1.3.3. Kényszertörlési eljárásban törölt társaság vezető tisztségviselőjének felelőssége (Cégeljárási Törvény)

 

Ha a cégbíróság a társaságot kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a társaság vezető tisztségviselője ─ ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is ─ az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a társaság vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult.


A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a társaság vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a társaság nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a társaság legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.


2. BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG


A vezető tisztségviselő büntetőjogi felelőssége ─ bármely más természetes személyhez hasonlóan ─ akkor lesz megállapítható, ha a Büntető Törvénykönyv különös részi tényállásainak valamelyikét megvalósítja. A vezető tisztségviselői minőségből adódóan vannak olyan bűncselekmények, amelyek tipikusan ilyen pozícióhoz kötődnek, illetve elkövetésük e körben jellemzőbb. Ilyen bűncselekmény-csoportok:

  • a korrupciós bűncselekmények (például vesztegetés, vesztegetés elfogadása);
  • a vagyon elleni bűncselekmények (például a sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, hűtlen kezelés);
  • a gazdaság rendjét sértő bűncselekmények (például a számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, saját tőke csorbítása, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, bennfentes kereskedelem, tiltott piacbefolyásolás, gazdasági titok megsértése); valamint
  • a fogyasztók érdekeit és gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények közül jellemzően a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.


Forrás: Advocatus

Hozzászólások

Csökkenhet az adóelkerülés mértéke az online számlázással

Augusztus 14-ig mintegy 7,5 millió számla érkezett az adóhivatalhoz, és több mint 272 ezren regisztráltak az online számlarendszerbe. Az új szisztémával az egyszerűsítés és az adminisztrációcsökkentés mellett eredményesebbé válhat a csalások felderítése is, jelentősen - akár tíz százalék alá is - csökkenhet az adóelkerülés mértéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek.
2018. 08. 17. 09:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos különadója

Július 26-tól megszűnt a magánszemélyek 75 százalékos mértékű különadója, már a 2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján szerdán közzétett tájékoztatóban.
2018. 08. 16. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

ÁFA-levonás – változások a holdingcégeknél

Változások figyelhetők meg a holdingtársaságok ÁFA szempontból történő megítélésében az Európai Unió Bírósága által az elmúlt időszakban kiadott joganyagok alapján, ezért célszerű felülvizsgálniuk az eddigi ÁFA-levonási gyakorlatukat.
2018. 08. 15. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Bírságolhat a NAV az online számlázás hiánya miatt

Már szankcionálhatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az online számlaadat-szolgáltatás elmulasztását, számlánként 500 ezer forint is lehet a bírság - hívta fel a figyelmet Sztankó Dániel, az RSM Hungary vezető adószakértője az M1 aktuális csatornán szerdán.
2018. 08. 15. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Csökkentek az áfacsalások az online pénztárgépek bevezetésének köszönhetően

Sikertörténetnek nevezte az áfacsalások elleni küzdelemben az online pénztárgépek bevezetését Sors László, a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkára, aki a Növekedés.hu portálnak adott interjúban arról is beszélt, hogy azélelmiszer-automaták NAV-hoz való bekötése is már napi 70 millió forint feletti forgalomról küld adatokat az adóhatóságnak.
2018. 08. 15. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

30 millió forintra bírságolta a jegybank a City Hitelbróker Kft.-t

A Magyar Nemzeti Bank 30 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértések megszüntetésére kötelezte a pénzpiaci független közvetítőként működő City Hitelbróker Kft.-t, egyebek közt nyilvántartási, panaszkezelési és adatszolgáltatási hiányosságok miatt - közölte az MNB az MTI-vel pénteken.
2018. 08. 10. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az online kereskedelemre is érvényes a versenyjog – újabb gigabírság multicégeknek

Az Európai Bizottság négy nagy háztartási elektronikai céget (Asus, Philips, Pioneer és Denon & Marantz) sújtott több, mint 111 millió eurós bírsággal – tájékoztatott a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda. Az eljárás 2017 februárjában indult meg, ugyanis felmerült annak a gyanúja, hogy az említett cégek meghatározzák, hogy az online kereskedőik (tipikusan web áruházak, amelyeket kisebb vállalkozások üzemeltetnek) milyen áron értékesíthetik tovább termékeiket.
2018. 08. 08. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nyílt terep az áfaszám-shoppingnak?

Pár héttel ezelőtt meghozott ítéltében az Európai Bíróság rugalmasan értelmezte az úgynevezett „háromszögügyletekre” vonatkozó áfaszabályokat. Míg az adózó javára döntő ítélet adótervezési lehetőséget biztosít nemzetközi áruértékesítés és fuvarozás szereplői számára, az ötletekkel csínján kell bánni – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
2018. 08. 07. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Változnak az ÁFA-szabályok, jöhet az utalvány-reneszánsz

Változnak jövőre az utalványokra (vásárlási voucherek, kuponok, ajándékkártyák) vonatkozó adózási szabályok, ami azt eredményezheti, hogy a vállalkozások még bátrabban nyúlnak majd ehhez a vásárlás-ösztönző eszközhöz.
2018. 08. 03. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Mi a kapcsolat a magyar törvény és a GDPR között?

Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
2018. 08. 03. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Tízmilliárdokat hozhat az államkasszának az online számlázás

Tízmilliárdokkal nőhet az állam bevétele a szerdától élesedő online számlázási rendszer révén, a feketegazdaság elleni újabb eszközzel az áfacsalás lehetősége a minimálisra csökken, és tovább csökkenhet az adóelkerülők száma - mondta a Magyar Időknek Tállai András, aki szerint a pluszpénz a későbbi adócsökkentések fedezete is lehet.
2018. 07. 31. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyszerűbb a külföldi ÁFA visszaigénylése mint gondolná

Közeleg a külföldi ÁFA visszatéríttetéséhez (ELEKÁFA) kapcsolódó kérelmek benyújtásának jogvesztő határideje, ezért a Process Solutions Kft. összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a visszaigényléssel kapcsolatban.
2018. 07. 30. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Ezek az adóváltozások még az idén hatályba lépnek

Még az idén hatályba lépnek egyes adóváltozások, például megszűnik a 75 százalékos különadó és emelkedik a cigaretta, illetve a fogyasztási dohány jövedéki adója - tájékoztatta az MTI-t a Pénzügyminisztérium csütörtökön az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításairól, amelyek a bevándorlási különadóról szóló törvénnyel együtt a Magyar Közlönyben jelentek meg.
2018. 07. 27. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Új arcfelismerő rendszer tesztelése zajlik Nagy-Britanniában

Jogvédők által erősen vitatott arcfelismerő rendszert tesztel Londonban és más brit városokban a rendőrség. A "kínai stílusúként" emlegetett technológia a bírálatok szerint pontatlan, alkalmazása pedig sértheti az emberi jogokat.
2018. 07. 27. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Túlzott adószigor: kétezer órát töltenek el évente a bevallással a brazilok, mégsem csökken az adóelkerülők aránya

Összesen 11 hétig, vagyis közel 3 hónapig tart egy tisztességes adóbevallás összeállítása a dél-amerikai országban, mégis kifejezetten magas az adóelkerülés aránya. Bár a hatóságok újabb és újabb módszerekkel próbálnak javítani a helyzeten, a brazil adóbevallás-rendszer egy érzékletes példája annak, amikor az állam azonnal látni és ellenőrizni akarja az adóbevallásokat, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
2018. 07. 25. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Komoly változások a régiós adózásban

Az elmúlt időszakban jelentős változások léptek életbe a régiós országok adózásában – áll a Mazars legfrissebb elemzésében. Horvátországban a személyautók áfájának fele levonhatóvá vált, és emelkedtek a helyi kisvállalkozások bevételi határai is. Lengyelországban a vállalatok – ha szeretnék – mostantól külön számlára is kérhetik az áfát eladott szolgáltatásaik vagy termékeik után. Hazánkban pedig rövidesen lejár a türelmi időszak, amit az adóhatóság adott a valós idejű adatszolgáltatás teljes bevezetésére.
2018. 07. 23. 14:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Csökkent a NAV-nak tartósan tartozók száma

Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), de a második negyedévben csökkent a számuk a március végihez képest.
2018. 07. 20. 23:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az EB 4,3 milliárd euróra büntette a Google-t

Rekordösszegű, 4,34 milliárd eurós (nagyjából 1400 milliárd forint) büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken.
2018. 07. 18. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Folyamatosan nő a köztartozásmentes adózók száma

Az elmúlt két évben több mint huszonhétezer magánszemély és vállalkozás élt a lehetőséggel, és kérte felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.
2018. 07. 18. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az uniós szabályok követésére szólították fel az Airbnb-t

Egyebek mellett az árak átlátható feltüntetésére szólította fel az online piacterét üzemeltető, írországi központú Airbnb-t, az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok és az Európai Bizottság - közölte az uniós bizottság hétfőn.
2018. 07. 17. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Árfolyamok

BÉT Ár % Változás