Mikor kell kártérítést fizetnie a cégvezetőnek?

Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A fenti kérdéseket tekintik át egy háromrészes cikksorozatban Bögös Tímea és Mangliár Vanda, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper munkatársai.

Mikor kell kártérítést fizetnie a cégvezetőnek?

Az új Polgári Törvénykönyv 2014 márciusi hatályba lépésével széles körű szakmai kritikai visszhangot kiváltó vezető tisztségviselői felelősségi rendszer lépett életbe. Az akkori szabályok értelmében a jogi személy vezető tisztségviselőjének e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kár esetén a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felelt volna. A jogalkotó 2016. július 1. napjával hatályon kívül helyezte ezt a minden bizonnyal jelentős jogalkalmazási bizonytalanságot magában hordozó rendelkezést, és konzekvensebb jogi alapokra helyezte a kérdés szabályozását.

 

Háromrészes cikksorozatunk célja, hogy általános áttekintést adjon a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére vonatkozó aktuális szabályokról, röviden felvillantva az esetleges büntetőjogi aspektusokat is (1. rész), valamint bemutassa az iroda társasági jogi praxisában gyakran felmerülő két kapcsolódó témát: a felmentvény jogintézményét (2. rész) és a vezető tisztségviselői felelősségbiztosítással kapcsolatos jogi és gyakorlati tudnivalókat (3. rész).


Mennyi pénzt kellene keresned a tudásod alapján? Számold ki ITT

1. POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG

A vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben kárt okozhat harmadik személynek (külső felelősségi esetek), illetve magának a társaságnak (belső felelősségi esetek).


1.1. Külső felelősség

Ha a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során harmadik személynek okoz kárt, a károsult harmadik személlyel szemben főszabály szerint a társaság köteles helyt állni azzal, hogy a társaság utóbb a belső felelősség (alábbi) szabályai alapján a vezető tisztségviselőtől követelheti az így keletkezett kárának megtérítését.

A fenti főszabálytól eltérő a helyzet

  • a vezető tisztségviselő szándékos károkozása esetén (ekkor a vezető tisztségviselő és a társaság egyetemlegesen felelős), illetve
  • a vezető tisztségviselő jogszerűtlen gazdálkodásért való felelőssége esetén (wrongful trading), amelyről az 1.3. pontban esik szó részletesebben.

1.2. Belső felelősség


A társasággal szembeni felelősség esetén alkalmazandó szabályokat meghatározza az a körülmény, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatokat megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el. Amennyiben a felek a kinevezéskor (a jogviszony elfogadásakor) nem rendelkeznek kifejezetten munkaviszony létesítéséről, a vezető tisztségviselő a társasággal megbízási jellegű jogviszonyban áll. A két jogviszony eltérő felelősségi rezsimet jelent, így a vezető tisztségviselői tevékenység ellátása során, illetve konkrét vezető tisztségviselői felelősséget felvető ügyben némileg más-más szempontokra kell figyelemmel lenni.


1.2.1. A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő felelőssége

 

Egy munkaviszonyban foglalkoztatott vezető tisztségviselő jellemzően a Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalónak minősül, az alábbi szabályokat ezen körülményre tekintettel ismertetjük.


A munkavállalói státuszú vezető tisztségviselő polgári jogi felelősségére a munkajogi kártérítés szabályai az irányadók. Eszerint a munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a munkáltató (a társaság) felé megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (ún. felróhatóságon alapuló felelősség). A kötelezettségszegést, a felróhatóságot (azaz azt, hogy a vezető tisztségviselő nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható) és a kettő közötti okozati összefüggést a társaságnak kell bizonyítania.

Tudta, hogy bankbetétben romlik a pénze?
A csökkenő kamatkörnyezetben egyre nehezebb jó hozamú befektetést találni. A banki betéti kamatok általában 0-1% közötti éves hozamot fizetnek, miközben az infláció 3,1% (KSH, 2018. június). Így az Ön pénze reálértéken romlik, hiszen az infláció nagyobb, mint a kapott kamat. Mi a teendő ilyen helyzetben?

Töltse ki kalkulátorunkat és megoldást találhat pénzügyeire!
Milyen távra fektet be általában?
   
Mekkora éves kamatot kap jelenleg?
   
Milyen kockázat mellett fektet be Ön?
   
Milyen befektetésben gondolkodik?
 
Milyen éves hozammal lenne Ön elégedett?
   
Szeretne adómentes befektetést?
 
Pénzügyi megoldásunk:
Ahhoz, hogy testreszabott ajánlattal tudjuk Önt felkeresni, kérjük, töltse ki a következő adatokat:
Név:
Irányítószám:
Telefon:
E-mail:
Miért édemes Önnek regisztrálni, és mi fog történni?
  • Mi a pénzhez értünk, segítünk Önnek pénzügyeiben.
  • A megadott elérhetőségeken szakértőink megkeresik Önt.
  • Kollégáink válaszolnak pénzügyi kérdéseire.
  • Szakértőink segítenek Önnek befektetési döntéseiben, információt adunk döntéseihez.
  • Segítségünkkel számos pénzügyi konstrukciót elérhet (állampapírok, deviza, hazai- és külföldi részvénypiacok, befektetési alapok stb).
  • A tanácsadás díjmentes.
Különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendeletében („Általános Adatvédelmi Rendelet” vagy „GDPR”) foglaltakra valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”) szerint személyes adataim jelen weboldalon történő megadásával hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat a ProfitLine.hu kezelje. Továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy megadott személyes adataimat a ProfitLine.hu a Partnereink menüpontban feltüntetett szolgáltató partnerei részére továbbítsa további egyeztetés, tájékoztatás, kapcsolatfelvétel céljából.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.

A kártérítés mértéke tekintetében alapvetően nincs különbség a nem munkaviszonyban tevékenykedő vezető tisztségviselőhöz képest, hiszen a Munka Törvénykönyve szerint a vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel. Amennyiben a kárt a vezető munkaviszonyának jogellenes megszüntetésével okozza, úgy felelőssége tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összegben korlátozott. Nem kell  megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a társaság vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a társaság kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Pikkel rád a főnököd? ITT megtudhatod!

 

A Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállaló esetében lehetővé teszi, hogy a felek a fenti rendelkezésektől a munkaszerződésben eltérjenek.


1.2.2. A megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő felelőssége

 

Amennyiben a vezető tisztségviselő megbízási jellegű jogviszonyban áll a társasággal, felelősségére a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésért való felelősségre vonatkozó szabályát kell alkalmazni.

 

Eszerint, amennyiben a vezető tisztségviselő tevékenysége során kárt okoz a társaságnak, köteles azt a társaság felé megtéríteni. A kártérítés alól csakis úgy mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy (i) a kárt ellenőrzési körén kívül eső, (ii) az adott ügyvezetői tevékenység időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és (iii) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

 

Szándékos károkozás esetén az ügyvezető a társaság teljes kárát köteles megtéríteni, ezen kívül azonban a kártérítés mértéke korlátozott: a társaság vagyonában keletkezett károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a társaság bizonyítja, hogy a kár mint a kötelezettségszegés lehetséges következménye az adott ügyvezetői tevékenység időpontjában előrelátható volt.

 

A Polgári Törvénykönyv alapján nyitott annak a lehetősége, hogy a társaság és a vezető tisztségviselő a vezető tisztségviselői jogviszonyra részben vagy egészben kizárják a fenti Ptk. szabályok alkalmazását, illetve jogviszonyukra egyedi szabályokat határozzanak meg.

 

1.3. A vezető tisztségviselő jogszerűtlen gazdálkodásért való felelőssége (wrongful trading)

 

1.3.1. Az általános felelősségi szabály

Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint (ld. fentebb), amennyiben a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Sikeres hitelezői igényérvényesítés esetén a vezető tisztségviselő teljes magánvagyonával felel a hitelezői követelés kielégítéséért. Ezen speciális eljárások részletes szabályait a Csődtörvény, illetve a Cégeljárási Törvény határozza meg.

 

1.3.2. Felszámolási eljárásban törölt társaság vezető

tisztségviselőjének felelőssége (Csődtörvény)

Egy felszámolási eljárásban megszűnt társaság hitelezői egy kétlépcsős perlési struktúrában (egy megállapítási perben, majd a sikeres megállapítási pert és a felszámolási eljárás lezárását követően marasztalási perben) közvetlenül léphetnek fel a rosszhiszemű, a hitelezői érdekeket súlyosan megsértő vezető tisztségviselővel szemben.

 

1.3.2.1. Megállapítási per

 

A hitelező vagy ─ az adós társaság nevében ─ a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a társaság vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a társaság vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.

 

A társaság vezetőjének minősül az a személy is, aki a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (ún. “árnyékvezető”).

 

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a társaság vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a társaság nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

 

Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós társaság pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós társaság legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.


1.3.2.2. Marasztalási per


A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a fenti megállapítási perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós társaság volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.

 

1.3.3. Kényszertörlési eljárásban törölt társaság vezető tisztségviselőjének felelőssége (Cégeljárási Törvény)

 

Ha a cégbíróság a társaságot kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a társaság vezető tisztségviselője ─ ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is ─ az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a társaság vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult.


A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a társaság vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a társaság nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a társaság legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.


2. BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG


A vezető tisztségviselő büntetőjogi felelőssége ─ bármely más természetes személyhez hasonlóan ─ akkor lesz megállapítható, ha a Büntető Törvénykönyv különös részi tényállásainak valamelyikét megvalósítja. A vezető tisztségviselői minőségből adódóan vannak olyan bűncselekmények, amelyek tipikusan ilyen pozícióhoz kötődnek, illetve elkövetésük e körben jellemzőbb. Ilyen bűncselekmény-csoportok:

  • a korrupciós bűncselekmények (például vesztegetés, vesztegetés elfogadása);
  • a vagyon elleni bűncselekmények (például a sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, hűtlen kezelés);
  • a gazdaság rendjét sértő bűncselekmények (például a számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, saját tőke csorbítása, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, bennfentes kereskedelem, tiltott piacbefolyásolás, gazdasági titok megsértése); valamint
  • a fogyasztók érdekeit és gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények közül jellemzően a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.


Forrás: Advocatus

Hozzászólások

Három helyi rádió is kapott bírságot

Szerződéses vállalásaik, illetve a törvényi előírások megsértése miatt bírságolt meg három helyi rádiót e heti ülésén meghozott döntésével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMKHH) Médiatanácsa - tudatta az NMHH csütörtökön az MTI-vel.
2019. 02. 21. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Akár többmilliós bírságot is kaphat májustól, ha nem frissíti a számlázórendszerét!

A tavaly július elsején életbe lépett online számlázási kötelezettség változása miatt az érintett cégeknek érdemes minél előbb felvenniük a kapcsolatot számlázó programjuk fejlesztőjével, hogy a szükséges verzióváltásról egyeztessenek, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
2019. 02. 21. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Újabb fejlesztés szükséges az online számlabejelentés jövőbeni teljesítéséhez

Változást hozott az év eleje a valós idejű számlaadat-szolgáltatásban. Az adatszolgáltatáshoz használt jelenlegi XML séma, vagyis az adóhatóság által elvárt adatstruktúra régi verziója már csak néhány hónapig lesz használható.
2019. 02. 20. 22:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Sms-ben is kérhető az szja-bevallási tervezet postázása

Március 18-ig akár sms-ben is kérhetik az szja-bevallási tervezetük postázását az adóhatóságtól azok, akiknek nincs ügyfélkapu-regisztrációjuk - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel.
2019. 02. 20. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az első GDPR bírság háttere - Hol hibázott a megbüntetett cég?

Tavaly nyáron indította a NAIH azt a vizsgálatot, amelynek következtében megszületett az első GDPR bírság Magyarországon. Egymillió forintra bírságoltak egy céget azért, mert nem őrzött meg egy kamerafelvételt. „A GDPR bírság valós kockázat, amelyet nem szabad félvállról venni!” – figyelmeztet Dr. Bitai Zsófia, GDPR-szakértő.
2019. 02. 19. 20:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Januártól áltoztak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításának szabályai

Január 1-jétől egy értékbeli korlátot is vizsgálniuk kell a munkáltatóknak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításakor, ha kedvezményes lakáscélú hitelt adnak a munkavállalóknak. Az értékbeli korlát vonatkozik az önkormányzatok által magánszemélyeknek adott hitelekre is - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.
2019. 02. 16. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A NAV közzétette a márciusban elszámolható üzemanyagárakat

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette honlapján a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban márciusban alkalmazható üzemanyagárakat.
2019. 02. 15. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.
2019. 02. 14. 20:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Kutatás: tévhitek miatt húzódik el sok hagyatéki ügy

Az emberek alig negyede tudja, hogy a hagyatéki eljárás során a vagyonelemek és az örököstársak felkutatása nem a hatóságok, hanem az örökösök feladata – derült ki Magyar Országos Közjegyzői Kamara online felméréséből. Az 500 ember részvételével készített kutatás szerint sok a tévhit és a félreértés a hagyatéki eljárás körül, holott tudatosabb hozzáállással az ügyek jelentős része lerövidíthető, sok hagyatéki per pedig elkerülhető lenne. Mindössze a válaszadók harmada tudta, hogy az örökösök egymással és a hitelezőkkel is megegyezhetnek a hagyatéki tárgyaláson, és azzal is kevesen vannak tisztában, mit tehetnek és mit nem az eljárás lezárása előtt az elhunyt vagyonával.
2019. 02. 14. 18:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Új eszköz a családi vagyon védelmére – nyilvános a vagyonkezelői alapítványok szabályozásának tervezete

Február 12-én nyújtották be az Országgyűlés elé a vagyonkezelői alapítványról, mint új jogintézményről szóló törvényjavaslat. Ugyan a jogszabálytervezetben szabályozott koncepció várható első felhasználásának célja a felsőoktatás reformjához kapcsolódóan közhasznú jellegű, a jogszabály szövege és indokolása egyértelmű állásfoglalást fejez ki a családi magánvagyonok védelmét célzó törekvés mellett.
2019. 02. 14. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Nagyon törékennyé vált a sajtószabadság Európában

A második világháború vége óta nem volt ilyen törékeny helyzetben a sajtószabadság Európában, ezért mielőbbi határozott politikai intézkedésekre van szükség - figyelmeztetett kedden közzétett jelentésében az Európa Tanács (ET).
2019. 02. 13. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Tovább csökken az adó-adminisztráció!

Magyarország a legnagyobb adócsökkentő az Európai Unióban, és néhány éven belül szeretnénk elérni azt is, hogy a magyar legyen a legegyszerűbb, a legkevesebb adminisztrációt és a vállalkozásokat legjobban kiszolgáló adórendszer - mondta az MTI-nek Izer Norbert.
2019. 02. 11. 07:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Az álhírterjesztés az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kihívás

Az álhírterjesztés az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kihívás - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben a szövetségi hírszerző szolgálat (BND) új központjának felavató ünnepségén.
2019. 02. 10. 07:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Bírságot kapott egy vállalkozó, mert feketén értékesített tűzifát

Több százezer forintos bírságra számíthat egy Békés megyei vállalkozó, aki tűzifát értékesített feketén, csak az utóbbi időben több mint 12 millió forint értékben.
2019. 02. 09. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nem mind arany, amit napelem hajt

Az utóbbi évek befektetési slágerterméke a napenergia beruházás: a kötelező átvételen (KÁT) keresztül ugyanis az állam biztosnak látszó jövedelmet garantál mindazoknak, akik ebben az üzletágban keresik a szerencséjüket. Mint ahogyan ez általában igaz: ezt a pénzt sem adják ingyen. A szakmai hozzáértés vagy a jogi előkészítettség hiányán ugyanis nagyon könnyen elvérezhetnek a napelem-projektek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít eligazodni.
2019. 02. 08. 11:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Cégautó lízing ÁFA változás: Milliókat spórolhat, számoljon utána!

A cégautókkal rendelkező társaságok jó részét érinti a januárban életbe lépett új szabály, amely szerint már útnyilvántartás vezetése nélkül levonható a személygépkocsi bérleti díj áfájának 50%-a. Ez a lehetőség elsőre ugyan jól hangzik, de a módosítás miatt a túl elfoglalt cégvezetők jókora összegtől eshetnek el, hiszen útnyilvántartással továbbra is akár a teljes áfát vissza lehet igényelni.
2019. 02. 06. 17:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Február közepéig mindenki megkapja a munkáltatói igazolásokat

Február közepéig mindenki megkapja a tavalyi jövedelme és esetleges önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási befizetései után a munkáltatói, kifizetői és pénztári igazolásokat - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.
2019. 02. 05. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyre több gyűlöletkeltő tartalmat törölnek az internetes szolgáltatók

Az internetes szolgáltatók jelenleg 24 órán belül értékelik a bejelentett gyanús tartalmak 89 százalékát, és a jogellenes gyűlöletbeszédnek tekintett tartalmak 72 százalékát eltávolítják, az adatok mintegy kétszeres hatékonyságot mutatnak a 2016-os adatokhoz képest - közölte Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja Brüsszelben hétfőn.
2019. 02. 05. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Adózási kihívásokkal is járnak a nemzetközi üzleti utak

A munkáltatók jellemzően tisztában vannak azzal, hogy munkavállalóik különböző adórendszerek között utaznak, azonban az esetlegesen felmerülő adóadminisztrációs és bérszámfejtési kérdéseket a cégek jelentős része nem vagy csak részben kezeli – derül ki a Deloitte üzleti utazásokat vizsgáló felmérésből. A téma rengeteg vállalkozást érint, a kutatásban résztvevő társaságok 95 százalékánál vesznek részt a munkavállalók különböző nemzetközi üzleti utazásokon.
2019. 02. 04. 20:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Bekeményít a NAV a tisztességtelen ügyvezetőkkel szemben

Az idei évtől még komolyabban lép fel a NAV az adótartozásokat felhalmozó kft.-k vezetőivel szemben, akik a közhiedelemmel ellentétben személyes vagyonukkal is felelhetnek az általuk hozott döntésekért – áll a MAZARS új elemzésében. Az adóhatóság raádásul 2019-től már perelőkészítő ellenőrzéseket is folytat majd, amikkel még egyszerűbb lesz megállapítani a cégvezetők hitelezői érdekeket károsító magatartását. A NAV már eddig is több mint 2000 ilyen pert indított, és több milliárd forintnyi tartozást szedett be.
2019. 02. 04. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Árfolyamok

BÉT Ár % Változás