Mikor kell kártérítést fizetnie a cégvezetőnek?

Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A fenti kérdéseket tekintik át egy háromrészes cikksorozatban Bögös Tímea és Mangliár Vanda, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper munkatársai.

Mikor kell kártérítést fizetnie a cégvezetőnek?

Az új Polgári Törvénykönyv 2014 márciusi hatályba lépésével széles körű szakmai kritikai visszhangot kiváltó vezető tisztségviselői felelősségi rendszer lépett életbe. Az akkori szabályok értelmében a jogi személy vezető tisztségviselőjének e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kár esetén a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felelt volna. A jogalkotó 2016. július 1. napjával hatályon kívül helyezte ezt a minden bizonnyal jelentős jogalkalmazási bizonytalanságot magában hordozó rendelkezést, és konzekvensebb jogi alapokra helyezte a kérdés szabályozását.

 

Háromrészes cikksorozatunk célja, hogy általános áttekintést adjon a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére vonatkozó aktuális szabályokról, röviden felvillantva az esetleges büntetőjogi aspektusokat is (1. rész), valamint bemutassa az iroda társasági jogi praxisában gyakran felmerülő két kapcsolódó témát: a felmentvény jogintézményét (2. rész) és a vezető tisztségviselői felelősségbiztosítással kapcsolatos jogi és gyakorlati tudnivalókat (3. rész).


Mennyi pénzt kellene keresned a tudásod alapján? Számold ki ITT

1. POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉG

A vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben kárt okozhat harmadik személynek (külső felelősségi esetek), illetve magának a társaságnak (belső felelősségi esetek).


1.1. Külső felelősség

Ha a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során harmadik személynek okoz kárt, a károsult harmadik személlyel szemben főszabály szerint a társaság köteles helyt állni azzal, hogy a társaság utóbb a belső felelősség (alábbi) szabályai alapján a vezető tisztségviselőtől követelheti az így keletkezett kárának megtérítését.

A fenti főszabálytól eltérő a helyzet

  • a vezető tisztségviselő szándékos károkozása esetén (ekkor a vezető tisztségviselő és a társaság egyetemlegesen felelős), illetve
  • a vezető tisztségviselő jogszerűtlen gazdálkodásért való felelőssége esetén (wrongful trading), amelyről az 1.3. pontban esik szó részletesebben.

1.2. Belső felelősség


A társasággal szembeni felelősség esetén alkalmazandó szabályokat meghatározza az a körülmény, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatokat megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el. Amennyiben a felek a kinevezéskor (a jogviszony elfogadásakor) nem rendelkeznek kifejezetten munkaviszony létesítéséről, a vezető tisztségviselő a társasággal megbízási jellegű jogviszonyban áll. A két jogviszony eltérő felelősségi rezsimet jelent, így a vezető tisztségviselői tevékenység ellátása során, illetve konkrét vezető tisztségviselői felelősséget felvető ügyben némileg más-más szempontokra kell figyelemmel lenni.


1.2.1. A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő felelőssége

 

Egy munkaviszonyban foglalkoztatott vezető tisztségviselő jellemzően a Munka Törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalónak minősül, az alábbi szabályokat ezen körülményre tekintettel ismertetjük.


A munkavállalói státuszú vezető tisztségviselő polgári jogi felelősségére a munkajogi kártérítés szabályai az irányadók. Eszerint a munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a munkáltató (a társaság) felé megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (ún. felróhatóságon alapuló felelősség). A kötelezettségszegést, a felróhatóságot (azaz azt, hogy a vezető tisztségviselő nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható) és a kettő közötti okozati összefüggést a társaságnak kell bizonyítania.

Tudta, hogy bankbetétben romlik a pénze?
A csökkenő kamatkörnyezetben egyre nehezebb jó hozamú befektetést találni. A banki betéti kamatok általában 0-1% közötti éves hozamot fizetnek, miközben az infláció 3,1% (KSH, 2018. június). Így az Ön pénze reálértéken romlik, hiszen az infláció nagyobb, mint a kapott kamat. Mi a teendő ilyen helyzetben?

Töltse ki kalkulátorunkat és megoldást találhat pénzügyeire!
Milyen távra fektet be általában?
   
Mekkora éves kamatot kap jelenleg?
   
Milyen kockázat mellett fektet be Ön?
   
Milyen befektetésben gondolkodik?
 
Milyen éves hozammal lenne Ön elégedett?
   
Szeretne adómentes befektetést?
 
Pénzügyi megoldásunk:
Ahhoz, hogy testreszabott ajánlattal tudjuk Önt felkeresni, kérjük, töltse ki a következő adatokat:
Név:
Irányítószám:
Telefon:
E-mail:
Miért édemes Önnek regisztrálni, és mi fog történni?
  • Mi a pénzhez értünk, segítünk Önnek pénzügyeiben.
  • A megadott elérhetőségeken szakértőink megkeresik Önt.
  • Kollégáink válaszolnak pénzügyi kérdéseire.
  • Szakértőink segítenek Önnek befektetési döntéseiben, információt adunk döntéseihez.
  • Segítségünkkel számos pénzügyi konstrukciót elérhet (állampapírok, deviza, hazai- és külföldi részvénypiacok, befektetési alapok stb).
  • A tanácsadás díjmentes.
Különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendeletében („Általános Adatvédelmi Rendelet” vagy „GDPR”) foglaltakra valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”) szerint személyes adataim jelen weboldalon történő megadásával hozzájárulok ahhoz, hogy adataimat a ProfitLine.hu kezelje. Továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy megadott személyes adataimat a ProfitLine.hu a Partnereink menüpontban feltüntetett szolgáltató partnerei részére továbbítsa további egyeztetés, tájékoztatás, kapcsolatfelvétel céljából.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.

A kártérítés mértéke tekintetében alapvetően nincs különbség a nem munkaviszonyban tevékenykedő vezető tisztségviselőhöz képest, hiszen a Munka Törvénykönyve szerint a vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel. Amennyiben a kárt a vezető munkaviszonyának jogellenes megszüntetésével okozza, úgy felelőssége tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összegben korlátozott. Nem kell  megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a társaság vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a társaság kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Pikkel rád a főnököd? ITT megtudhatod!

 

A Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállaló esetében lehetővé teszi, hogy a felek a fenti rendelkezésektől a munkaszerződésben eltérjenek.


1.2.2. A megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő felelőssége

 

Amennyiben a vezető tisztségviselő megbízási jellegű jogviszonyban áll a társasággal, felelősségére a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésért való felelősségre vonatkozó szabályát kell alkalmazni.

 

Eszerint, amennyiben a vezető tisztségviselő tevékenysége során kárt okoz a társaságnak, köteles azt a társaság felé megtéríteni. A kártérítés alól csakis úgy mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy (i) a kárt ellenőrzési körén kívül eső, (ii) az adott ügyvezetői tevékenység időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és (iii) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

 

Szándékos károkozás esetén az ügyvezető a társaság teljes kárát köteles megtéríteni, ezen kívül azonban a kártérítés mértéke korlátozott: a társaság vagyonában keletkezett károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a társaság bizonyítja, hogy a kár mint a kötelezettségszegés lehetséges következménye az adott ügyvezetői tevékenység időpontjában előrelátható volt.

 

A Polgári Törvénykönyv alapján nyitott annak a lehetősége, hogy a társaság és a vezető tisztségviselő a vezető tisztségviselői jogviszonyra részben vagy egészben kizárják a fenti Ptk. szabályok alkalmazását, illetve jogviszonyukra egyedi szabályokat határozzanak meg.

 

1.3. A vezető tisztségviselő jogszerűtlen gazdálkodásért való felelőssége (wrongful trading)

 

1.3.1. Az általános felelősségi szabály

Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint (ld. fentebb), amennyiben a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Sikeres hitelezői igényérvényesítés esetén a vezető tisztségviselő teljes magánvagyonával felel a hitelezői követelés kielégítéséért. Ezen speciális eljárások részletes szabályait a Csődtörvény, illetve a Cégeljárási Törvény határozza meg.

 

1.3.2. Felszámolási eljárásban törölt társaság vezető

tisztségviselőjének felelőssége (Csődtörvény)

Egy felszámolási eljárásban megszűnt társaság hitelezői egy kétlépcsős perlési struktúrában (egy megállapítási perben, majd a sikeres megállapítási pert és a felszámolási eljárás lezárását követően marasztalási perben) közvetlenül léphetnek fel a rosszhiszemű, a hitelezői érdekeket súlyosan megsértő vezető tisztségviselővel szemben.

 

1.3.2.1. Megállapítási per

 

A hitelező vagy ─ az adós társaság nevében ─ a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a társaság vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a társaság vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.

 

A társaság vezetőjének minősül az a személy is, aki a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (ún. “árnyékvezető”).

 

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a társaság vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a társaság nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

 

Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós társaság pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós társaság legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.


1.3.2.2. Marasztalási per


A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a fenti megállapítási perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós társaság volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.

 

1.3.3. Kényszertörlési eljárásban törölt társaság vezető tisztségviselőjének felelőssége (Cégeljárási Törvény)

 

Ha a cégbíróság a társaságot kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a társaság vezető tisztségviselője ─ ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is ─ az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a társaság vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult.


A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a társaság vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a társaság nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a társaság legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.


2. BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG


A vezető tisztségviselő büntetőjogi felelőssége ─ bármely más természetes személyhez hasonlóan ─ akkor lesz megállapítható, ha a Büntető Törvénykönyv különös részi tényállásainak valamelyikét megvalósítja. A vezető tisztségviselői minőségből adódóan vannak olyan bűncselekmények, amelyek tipikusan ilyen pozícióhoz kötődnek, illetve elkövetésük e körben jellemzőbb. Ilyen bűncselekmény-csoportok:

  • a korrupciós bűncselekmények (például vesztegetés, vesztegetés elfogadása);
  • a vagyon elleni bűncselekmények (például a sikkasztás, csalás, gazdasági csalás, hűtlen kezelés);
  • a gazdaság rendjét sértő bűncselekmények (például a számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, saját tőke csorbítása, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, bennfentes kereskedelem, tiltott piacbefolyásolás, gazdasági titok megsértése); valamint
  • a fogyasztók érdekeit és gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények közül jellemzően a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban.


Forrás: Advocatus

Hozzászólások

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a magyar leányvállaltok

Akár az adóellenőrzés akadályozásának is minősülhet és bírsággal is járhat, ha egy magyar leányvállalat a külföldi anyacége által használt rendszerben, és nem magyar nyelven vezeti könyvelését – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A leánycégeknél azonban sok esetben nincs elegendő erőforrás, hogy egyszerre feleljenek meg a nemzetközi és hazai előírásoknak.
2018. 11. 15. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Akár 900 millió forint megtakarítás késleltetett adófizetéssel

Jövőre a mostani 500 millió forintról 10 milliárd forintra növekszik a fejlesztési tartalék képzésének lehetősége. Azaz, ha egy cég kellően nyereséges és nagyobb beruházás előtt áll, akkor átmenetileg-akár 40 évig - nem kell megfizetnie a társasági adót. A Via Credit szerint egy ekkora kedvezmény érdekes lesz a vállalatoknak: ugyan a fejlesztési tartalék képzése „pusztán” a társasági adó megfizetését teszi későbbi időpontra, mégis, több száz millió forint mozgatását, így beruházásokat tesz lehetővé.
2018. 11. 15. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Átlépte a háromszázezret a katás vállalkozók száma

A héten átlépte a háromszázezret a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választók száma, mindez pedig azt jelenti, hogy már majdnem minden harmadik cég ezt az európai uniós szinten is példaértékű adózási módot választja - tájékoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-t vasárnap.
2018. 11. 11. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Csalók élnek vissza a NAV nevével!

Újra csalók élnek vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevével, hamis elektronikus levélben - adó-visszatérítésre hivatkozva - próbálnak személyes ügyféladatokat megszerezni - figyelmeztetett a NAV honlapján.
2018. 11. 07. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az EU egy évvel meghosszabbította a Venezuela elleni szankcióit

Egy évvel meghosszabbították a súlyos emberi jogi helyzet miatt Venezuela ellen elrendelt európai uniós szankciókat - jelentette be kedden a tagállami kormányokat tömörítő miniszteri tanács sajtószolgálata.
2018. 11. 06. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Továbbra sincsenek teljes biztonságban a személyes adatok

A hazai internetezők kétharmada aggódik a róla tárolt információk biztonsága miatt, az adatvédelmi tájékoztatókat mégis csak a megkérdezettek mintegy 20 százaléka olvassa el – hívták fel rá a figyelmet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal (NAIH) elnökhelyettesei és az EY tanácsadói a cég Versenyjog és adatvédelem c. konferenciáján. A szakértők egyetértettek abban, hogy a GDPR előrelépést jelent a tudatos fogyasztók megfelelő tájékoztatásában, de további lépésekre van szükség, hogy a személyes adatok felhasználásáról tudatosan rendelkezhessünk.
2018. 11. 06. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Jó is és igaz is – új lendületet kaphatnak az MRP-k

„Túl jó ahhoz, hogy sokáig bízni lehessen benne” – ezzel a felkiáltással hárították el vállalkozások százai eddig azt, hogy MRP szervezetet hozzanak létre. A kormány elmúlt napokban közzétett törvénytervezete azonban azt sugallja: ha valaki a céljának megfelelően használja fel ezt a kedvezményes dolgozói juttatási formát, úgy azzal hosszú távon is tervezhet. - foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
2018. 11. 05. 12:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Már sokkal nehezebb pereskedni Magyarországon

Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha is volt. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is. A szigor előreláthatóan az alternatív vitarendezési formák felé tereli majd a vitázó feleket – véli a Jalsovszky ügyvédi Iroda.
2018. 11. 05. 01:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Kedvezmények és szigorítások az őszi adócsomagban

Cafeteria kérdésben ugyan nem hátrált meg, de más egyéb területen adna kedvezményeket a kormány az új, őszi adócsomaggal – áll a MAZARS legfrissebb elemzésében. A munkáltatói terheken például több szempontból könnyítenének, és a KATA-sok is jobban járhatnak. Az adóeljárási szabályokban ugyanakkor szigorítás várható, és minden 60 milliárd forintnál nagyobb forgalmat bonyolító céget automatikusan ellenőriznének, ha két évnél hosszabb ideig nem érnek el nyereséget.
2018. 10. 30. 19:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Adóügyi megállapodást kötött Magyarország és az Egyesült Államok

Adóügyi információcsere megállapodást kötött Magyarország és az Egyesült Államok csütörtökön, a dokumentumot a két ország részéről Varga Mihály pénzügyminiszter és David B. Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete írta alá.
2018. 10. 26. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Automatizálás útján bebiztosítható az áfalevonási jog és az ellenőrzés sikeres lezárása

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2017. évben, az általa közzétett statisztika alapján összesen 156.612 adószakmai ellenőrzést zárt le, melynek eredményeképpen 211,7 milliárd forint nettó adókülönbözet feltárására került sor. A kiszabott szankciók (adó- és mulasztási bírság, késedelmi pótlék) összértéke szintén meghaladta a 200 milliárd forintot. A korábbi időszakokhoz hasonlóan a megállapítások legjelentősebb része, 79,9 %-a áfa adónemben született. Ezen stagnáló szám eredményezi, hogy az elmúlt években és jelenleg is a legtöbb adóper megindításának az alapja az áfajogvita.
2018. 10. 25. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Változnak az adótörvények!

A Kormány pénteken benyújtotta a Parlamenthez az őszi adócsomagot. A csomag számos új kedvezményt, de néhány szigorítást is tartalmaz. A legjelentősebb újdonságok között említhető a cafeteria rendszer változása, a kedvezményes lakásáfa átmeneti szabálya, az áfa alanyi mentesség értékhatárának emelkedése, illetve a csoportos adóalanyiság bevezetése a társasági adó rendszerében.
2018. 10. 24. 10:35
Megosztás:
Hozzászólások:

Közjegyzői kamara: Nem fordulhat elő, hogy valaki csak adósságot örököl

Az örökös csak a megörökölt vagyonnal felel az örökhagyó tartozásaiért - mondta Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke szombat reggel az M1 aktuális csatornán.
2018. 10. 20. 19:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyre hatékonyabb a NAV, mégis érdemes vele vitatkozni

Minden eddiginél eredményesebbek az adóhatóság ellenőrzései, mégis célszerű bíróságon vitába szállni a szervezet néhány megállapításával – mutat rá a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda. Szakértők szerint azok a vállalatok indulnak jó esélyekkel egy esetleges adóvitában, amelyek a saját jogaik mellett tisztában vannak a hatóság kötelezettségeivel és a bírósági esetjoggal is.
2018. 10. 20. 09:30
Megosztás:
Hozzászólások:

12 millió forintra nőhet a kisvállalkozások áfamentessége

Jövőre 12 millió forintra nőhet a kisvállalkozások áfamentessége, csökkenhet a bankadó, még több nyugdíjast és kutatót foglalkoztathatnak a cégek, illetve hozzájárulnak a közterhekhez azok a cégóriások, akik eddig ezt nem tették - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken az MTI-vel.
2018. 10. 19. 17:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Tények és tévhitek az szja és a tb területén

Az egyik leggyakoribb tévhit külföldi magánszemélyek magyarországi munkavégzése kapcsán, hogy nem kell Magyarországon személyi jövedelemadót fizetni, ha a külföldi társaság által belföldön foglalkoztatott munkavállaló 183 napnál nem tölt többet az országban. A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű, több tényezőt is figyelembe kell venni, ha biztosan el akarják kerülni a cégek az adókockázatokat.
2018. 10. 18. 20:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nehezebb lesz áfát csalni januártól az EU-ban

A néhány héttel ezelőtt elfogadott áfacsomaggal olyan problémákat szeretnének kezelni az Unió döntéshozói, amelyek a különböző kereskedelmi ügyletek során merülnek fel az áfa elszámolása során. A januártól életbe lépő intézkedések sok vállalkozás számára jelentenek majd technikai könnyítést vagy mérsékelhetik a felmerülő kockázatokat, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
2018. 10. 18. 17:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Száz milliós adócsalás miatt indult eljárás két autókereskedő ellen

A gyanú szerint mintegy 600 millió forintnyi adó befizetését kerülte el két autókereskedő, az ügyészség indítványozta letartóztatásukat - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.
2018. 10. 18. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Ügyvédek kerülhetnek informatikai csalás gyanújába

A jogalkotás, jogalkalmazás és az informatika különböző sebességű fejlődése könnyen bajba sodorhatja az informatikai témájú ügyekkel foglalkozó ügyvédeket.
2018. 10. 17. 17:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyre kevesebben tartoznak tartósan az adóhatóságnak

Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), de a harmadik negyedévben mérséklődött a számuk - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.
2018. 10. 16. 22:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Árfolyamok

BÉT Ár % Változás