Advertisement

Növekedett Magyarország eszközállománya az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése szerint

Az Allianz ma tizedik alkalommal jelenteti meg Globális Vagyonosodási Jelentését, amely a háztartások vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálja a világ több mint 50 országában. Szomorú premiert láthatunk: 2018-ban először fordult elő, hogy az iparosodott és a feltörekvő országokban egyszerre csökkent a pénzügyi vagyon – még 2008-ban, a pénzügyi válság csúcspontján sem történt ez meg. A megtakarítók világszerte pácban voltak egyrészt az Egyesült Államok és Kína közötti eszkalálódó kereskedelmi konfliktus, a végtelen Brexit-saga, a fokozódó geopolitikai feszültség, másrészt a monetáris szigorítás és a monetáris politika bejelentett normalizálása miatt. A részvénypiacok ennek megfelelően reagáltak: a globális részvényárfolyamok 2018-ban 12 százalékkal csökkentek. Ez közvetlen hatással volt a vagyon növekedésére. A háztartások globális bruttó pénzügyi vagyona[1] 0,1 százalékkal csökkent, és többé-kevésbé a 172,5 billiós szinten maradt.

Növekedett Magyarország eszközállománya az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése szerint
„A növekvő bizonytalanság súlyos következményekkel jár” – nyilatkozta Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza. „A szabályokra épülő globális gazdasági rend lebontása mérgező hatással van a vagyon felhalmozódására. Ezt a vagyonnövekedés számai is egyértelművé teszik: a kereskedelem nem egy zéró összegű játszma. Vagy mindenki a nyerő oldalon áll – mint korábban –, vagy a vesztesek között – ahogy az tavaly történt. Az agresszív protekcionizmusban nincsenek győztesek.”
A legszegényebb és leggazdagabb országok egymáshoz való közeledése megállt
2018-ban a feltörekvő piacokon nemcsak hogy először csökkent a bruttó pénzeszközállomány, de a 0,4 százalékos esés jóval hangsúlyosabb volt, mint az iparosodott országok 0,1 százalékos visszaesése. Ebben kulcsszerepet játszott a gyenge kínai fejlődés, ahol az eszközök 3,4 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor más fontos feltörekvő piacoknak – például Mexikónak és Dél-Afrikának – szintén jelentős veszteségeket kellett elnyelnie 2018-ban.
Ez figyelemre méltó trendfordulás. Az elmúlt két évtizedben – 2018-at is beleértve – a szegényebb régiók pénzügyi vagyonának növekedése átlagosan 11,2 százalékponttal haladta meg a gazdagabb régiókét. Úgy tűnik, hogy a kereskedelmi viták hirtelen megálljt parancsoltak a szegényebb országok felzárkózásának, miközben azonban az iparosodott országok sem léptek előre. Japánban (–1,2 százalék), Nyugat-Európában (–0,2 százalék) és Észak-Amerikában (–0,3 százalék) is visszaesett a növekedés üteme.
Kelet-Európa: a növekedés új bajnoka
2018-ban a kelet-európai háztartások bruttó 8 százalékkal növelték a pénzügyi vagyonukat, ami azt jelenti, hogy a régió 2011 óta először gyorsabban növekedett, mint a két másik feltörekvő régió, Latin-Amerika (+7,1 százalék) és a Japán nélküli Ázsia (–0,9 százalék). Ez a markáns emelkedés azonban főleg az olyan EU-n kívüli államok gyors növekedésével magyarázható, mint Törökország és Oroszország.
A portfóliók szerkezetét elemezve jól látható a meglepően állandó kelet-európai megtakarítási magatartás: a bankbetétek részesedése például az elmúlt két évtizedben a többé-kevésbé változatlan 55 százalék körüli szinten maradt. Ázsiában ezzel szemben ez jelentősen, 16 százalékponttal esett, mivel a megtakarítók a kifinomultabb megtakarítási termékek felé fordultak. Kelet-Európában ez kevésbé történt meg: az értékpapírok, azaz a tőkepiaci befektetések részesedése enyhén csökkent. A biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások részesedése 2010 óta szintén lefelé tendál – a 10,5 százalékos érték jelentősen alacsonyabb a másik két feltörekvő régióénál, és mindössze egyharmada a globális szintnek.
„Ez elég ellentmondásos megtakarítási magatartás” – mondta Michaela Grimm, a jelentés társszerzője. „Mivel a kelet-európai országok társadalmai gyors ütemben öregszenek, sokan többet takarítanak meg az öregségi nyugdíjuk kiegészítése érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy ehhez nem a leghatékonyabb időskori védelmet biztosító termékeket választják, nevezetesen az életbiztosításokat és az életjáradékokat. A digitalizációt azonban érdemes lenne az e téren nyújtott vonzóbb megoldások előmozdítójának tekinteni. Kelet-Európának fel kell készülnie a fenyegető demográfiai katasztrófára.”
A kötelezettségállomány növekedése magas szinten stabilizálódott
A háztartások kötelezettségállománya 2018-ban globálisan 5,7 százalékkal – az előző év 6 százalékos szintjénél kicsit kevesebbel, azonban jóval a 3,6 százalékos hosszú távú átlagos éves növekedési ráta felett – emelkedett. A globális adósságráta (a kötelezettségek GDP arányában kifejezett értéke) ugyanakkor a még mindig erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a 65,1 százalékos szinten stabilizálódott. Ebben a tekintetben a legtöbb régió hasonló fejleményeket tapasztalt. Kelet-Európában az adósságráta nem sokat változott a pénzügyi válság óta. Ez éles ellentétben áll a Japán nélküli Ázsiával, ahol az elmúlt évtizedben az adósságráta több mint 20 százalékponttal nőtt.
„Az adósságok dinamikája Ázsiában – és különösen Kínában – aggodalomra ad okot” – jegyzi meg Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője. „A kínai háztartások a német és olasz háztartásokhoz képest például máris viszonylag eladósodottak. Legutóbb röviddel a pénzügyi válság előtt láttunk a magánszemélyek eladósodottságában bekövetkező hasonlóan gyors növekedést az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Írországban. A legtöbb iparosodott országhoz képest a kínai adósságszintek még mindig jelentősen alacsonyabbak. A felügyeleti szerveknek azonban nem kellene ölbe tett kézzel ülniük. Az adósságvezérelt növekedés nem fenntartható – még Kína sem immunis az adósságválsággal szemben.”
A kötelezettségállomány erőteljes növekedése miatt a nettó pénzeszközállomány – azaz a bruttó pénzeszközállomány és az adósság közötti különbség – értéke 2018 végére globálisan 1,9 százalékkal, 129,8 billió euróra csökkent. A feltörekvő országok különösen megszenvedték a drasztikus visszaesést: a nettó pénzeszközállomány 5,7 százalékkalkal zsugorodott (az iparosodott országok 1,1%-ához képest), míg Kelet-Európa 6,6%-os növekedést könyvelt el.
Magyarország: a globális tendenciával szemben erőteljesen növekedett a pénzeszközállomány
2018-ban a magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 9 százalékkal – az előző év 9,1 százalékos növekedési üteménél kicsit kevesebbel – emelkedett. Ez a meggyőző teljesítmény főleg a bankbetéteknek volt köszönhető, amelyek – az elmúlt két évtized leggyorsabb emelkedésével – 15,1 százalékkal ugrottak meg. Az eszközök több mint felét kitevő értékpapírok, nevezetesen a különféle típusú részvények határozott, 9,1 százalékos növekedést produkáltak. Másrészt a biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások növekedési üteme inkább csalódást keltett, mivel 2018-ban csekély 0,6 százalékos pluszt könyvelhetett el, ami a 2010/2011-es „nyugdíjsokk” óta a leggyengébb emelkedés volt. A kötelezettségek növekedése 4,4 százalékra gyorsult, ami normalizálódásra utal azon évek után, amikor a magyar háztartások jelentősen csökkentették adósságaikat: 2010 és 2017 között az adósságállomány 26 százalékkal zsugorodott. A továbbra is erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a háztartások adósságrátája tovább esik: 2018 végén elérte a 22,3 százalékot, ami a 2010-es csúcsértékhez képest 22 százalékponttal alacsonyabb. 
Magyarországon a nettó pénzeszközállomány 2018-ban 10 százalékkal nőtt, és ez sorozatban a hetedik olyan év, amikor két számjegyű emelkedést tapasztalunk. 14 810 eurós egy főre jutó nettó pénzeszközállományával Magyarország a 29. helyre kapaszkodott fel a leggazdagabb országok rangsorában (az egy főre jutó pénzeszközállomány első húsz helyezettjét lásd a táblázatban), megtartva ezzel a negyedik leggazdagabb kelet-európai országként elfoglalt helyét Szlovénia (28.), Észtország (27.) és a Cseh Köztársaság (25.) mögött, megelőzve Görögországot (31.). A rangsor tetején ismét – nem utolsósorban az erős dollárnak köszönhetően – az Egyesült Államok váltotta Svájcot. Ha hosszabb távon, egészen a századfordulóig visszamenőleg nézzük a lista változását, jól látható, hogy több kelet-európai ország is növekedést könyvelhet el: a győztesek között ott van a három balti állam (+6 hely), valamint Oroszország (+6 hely), Bulgária (+4 hely) és Magyarország (+3 hely) is.
Csak egy bukkanó az úton?
Az elmúlt évtizedet tekintve most először fordult elő, hogy a globális vagyoni középosztály nem növekedett: 2018 végén nagyjából 1,040 milliárd ember (köztük körülbelül 4 millió magyar) tartozott a globális vagyoni középosztályba, ami többé-kevésbé megegyezik az egy évvel korábbi adattal. A zsugorodó kínai eszközök jelentette környezet ellenére ez nem túl nagy meglepetés, mivel mostanáig az új globális középosztály kialakulása főleg kínai ügy volt: tagjainak közel a fele kínai anyanyelvű, csakúgy, mint a felső vagyoni osztály 25 százaléka. „A globális jólét növelésér rengeteg lehetőség áll még nyitva” – mondta Arne Holzhausen, a jelentés társszerzője. „Ha más sűrűn lakott országok – például Brazília, Oroszország, Indonézia és különösen India – a kínaiéhoz hasonló vagyonszintet és vagyonelosztást érnének el, a globális vagyoni középosztály körülbelül 350 millió emberrel, a globális vagyoni felső osztály pedig nagyjából 200 millió emberrel bővülne. Ebben az esetben a vagyon globális eloszlása egy kicsit egyenlőbb lenne: 2018 végén a teljes nettó pénzügyi vagyon durván 82%-át a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka birtokolta. A globalizáció és a szabadkereskedelem megkérdőjelezése világszerte emberek millióit fosztja meg az előjutás lehetőségétől.”

„A növekvő bizonytalanság súlyos következményekkel jár” – nyilatkozta Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza. „A szabályokra épülő globális gazdasági rend lebontása mérgező hatással van a vagyon felhalmozódására. Ezt a vagyonnövekedés számai is egyértelművé teszik: a kereskedelem nem egy zéró összegű játszma. Vagy mindenki a nyerő oldalon áll – mint korábban –, vagy a vesztesek között – ahogy az tavaly történt. Az agresszív protekcionizmusban nincsenek győztesek.”

A legszegényebb és leggazdagabb országok egymáshoz való közeledése megállt

2018-ban a feltörekvő piacokon nemcsak hogy először csökkent a bruttó pénzeszközállomány, de a 0,4 százalékos esés jóval hangsúlyosabb volt, mint az iparosodott országok 0,1 százalékos visszaesése. Ebben kulcsszerepet játszott a gyenge kínai fejlődés, ahol az eszközök 3,4 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor más fontos feltörekvő piacoknak – például Mexikónak és Dél-Afrikának – szintén jelentős veszteségeket kellett elnyelnie 2018-ban.

Ez figyelemre méltó trendfordulás. Az elmúlt két évtizedben – 2018-at is beleértve – a szegényebb régiók pénzügyi vagyonának növekedése átlagosan 11,2 százalékponttal haladta meg a gazdagabb régiókét. Úgy tűnik, hogy a kereskedelmi viták hirtelen megálljt parancsoltak a szegényebb országok felzárkózásának, miközben azonban az iparosodott országok sem léptek előre. Japánban (–1,2 százalék), Nyugat-Európában (–0,2 százalék) és Észak-Amerikában (–0,3 százalék) is visszaesett a növekedés üteme.

Kelet-Európa: a növekedés új bajnoka


2018-ban a kelet-európai háztartások bruttó 8 százalékkal növelték a pénzügyi vagyonukat, ami azt jelenti, hogy a régió 2011 óta először gyorsabban növekedett, mint a két másik feltörekvő régió, Latin-Amerika (+7,1 százalék) és a Japán nélküli Ázsia (–0,9 százalék). Ez a markáns emelkedés azonban főleg az olyan EU-n kívüli államok gyors növekedésével magyarázható, mint Törökország és Oroszország.

A portfóliók szerkezetét elemezve jól látható a meglepően állandó kelet-európai megtakarítási magatartás: a bankbetétek részesedése például az elmúlt két évtizedben a többé-kevésbé változatlan 55 százalék körüli szinten maradt. Ázsiában ezzel szemben ez jelentősen, 16 százalékponttal esett, mivel a megtakarítók a kifinomultabb megtakarítási termékek felé fordultak. Kelet-Európában ez kevésbé történt meg: az értékpapírok, azaz a tőkepiaci befektetések részesedése enyhén csökkent. A biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások részesedése 2010 óta szintén lefelé tendál – a 10,5 százalékos érték jelentősen alacsonyabb a másik két feltörekvő régióénál, és mindössze egyharmada a globális szintnek.

„Ez elég ellentmondásos megtakarítási magatartás” – mondta Michaela Grimm, a jelentés társszerzője. „Mivel a kelet-európai országok társadalmai gyors ütemben öregszenek, sokan többet takarítanak meg az öregségi nyugdíjuk kiegészítése érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy ehhez nem a leghatékonyabb időskori védelmet biztosító termékeket választják, nevezetesen az életbiztosításokat és az életjáradékokat. A digitalizációt azonban érdemes lenne az e téren nyújtott vonzóbb megoldások előmozdítójának tekinteni. Kelet-Európának fel kell készülnie a fenyegető demográfiai katasztrófára.”

A kötelezettségállomány növekedése magas szinten stabilizálódott

A háztartások kötelezettségállománya 2018-ban globálisan 5,7 százalékkal – az előző év 6 százalékos szintjénél kicsit kevesebbel, azonban jóval a 3,6 százalékos hosszú távú átlagos éves növekedési ráta felett – emelkedett. A globális adósságráta (a kötelezettségek GDP arányában kifejezett értéke) ugyanakkor a még mindig erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a 65,1 százalékos szinten stabilizálódott. Ebben a tekintetben a legtöbb régió hasonló fejleményeket tapasztalt. Kelet-Európában az adósságráta nem sokat változott a pénzügyi válság óta. Ez éles ellentétben áll a Japán nélküli Ázsiával, ahol az elmúlt évtizedben az adósságráta több mint 20 százalékponttal nőtt.

„Az adósságok dinamikája Ázsiában – és különösen Kínában – aggodalomra ad okot” – jegyzi meg Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője. „A kínai háztartások a német és olasz háztartásokhoz képest például máris viszonylag eladósodottak. Legutóbb röviddel a pénzügyi válság előtt láttunk a magánszemélyek eladósodottságában bekövetkező hasonlóan gyors növekedést az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Írországban. A legtöbb iparosodott országhoz képest a kínai adósságszintek még mindig jelentősen alacsonyabbak. A felügyeleti szerveknek azonban nem kellene ölbe tett kézzel ülniük. Az adósságvezérelt növekedés nem fenntartható – még Kína sem immunis az adósságválsággal szemben.”

A kötelezettségállomány erőteljes növekedése miatt a nettó pénzeszközállomány – azaz a bruttó pénzeszközállomány és az adósság közötti különbség – értéke 2018 végére globálisan 1,9 százalékkal, 129,8 billió euróra csökkent. A feltörekvő országok különösen megszenvedték a drasztikus visszaesést: a nettó pénzeszközállomány 5,7 százalékkalkal zsugorodott (az iparosodott országok 1,1%-ához képest), míg Kelet-Európa 6,6%-os növekedést könyvelt el.

Magyarország: a globális tendenciával szemben erőteljesen növekedett a pénzeszközállomány

2018-ban a magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 9 százalékkal – az előző év 9,1 százalékos növekedési üteménél kicsit kevesebbel – emelkedett. Ez a meggyőző teljesítmény főleg a bankbetéteknek volt köszönhető, amelyek – az elmúlt két évtized leggyorsabb emelkedésével – 15,1 százalékkal ugrottak meg. Az eszközök több mint felét kitevő értékpapírok, nevezetesen a különféle típusú részvények határozott, 9,1 százalékos növekedést produkáltak.

Másrészt a biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások növekedési üteme inkább csalódást keltett, mivel 2018-ban csekély 0,6 százalékos pluszt könyvelhetett el, ami a 2010/2011-es „nyugdíjsokk” óta a leggyengébb emelkedés volt. A kötelezettségek növekedése 4,4 százalékra gyorsult, ami normalizálódásra utal azon évek után, amikor a magyar háztartások jelentősen csökkentették adósságaikat: 2010 és 2017 között az adósságállomány 26 százalékkal zsugorodott. A továbbra is erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a háztartások adósságrátája tovább esik: 2018 végén elérte a 22,3 százalékot, ami a 2010-es csúcsértékhez képest 22 százalékponttal alacsonyabb. 

Magyarországon a nettó pénzeszközállomány 2018-ban 10 százalékkal nőtt, és ez sorozatban a hetedik olyan év, amikor két számjegyű emelkedést tapasztalunk. 14 810 eurós egy főre jutó nettó pénzeszközállományával Magyarország a 29. helyre kapaszkodott fel a leggazdagabb országok rangsorában (az egy főre jutó pénzeszközállomány első húsz helyezettjét lásd a táblázatban), megtartva ezzel a negyedik leggazdagabb kelet-európai országként elfoglalt helyét Szlovénia (28.), Észtország (27.) és a Cseh Köztársaság (25.) mögött, megelőzve Görögországot (31.). A rangsor tetején ismét – nem utolsósorban az erős dollárnak köszönhetően – az Egyesült Államok váltotta Svájcot. Ha hosszabb távon, egészen a századfordulóig visszamenőleg nézzük a lista változását, jól látható, hogy több kelet-európai ország is növekedést könyvelhet el: a győztesek között ott van a három balti állam (+6 hely), valamint Oroszország (+6 hely), Bulgária (+4 hely) és Magyarország (+3 hely) is.

Csak egy bukkanó az úton?

Az elmúlt évtizedet tekintve most először fordult elő, hogy a globális vagyoni középosztály nem növekedett: 2018 végén nagyjából 1,040 milliárd ember (köztük körülbelül 4 millió magyar) tartozott a globális vagyoni középosztályba, ami többé-kevésbé megegyezik az egy évvel korábbi adattal. A zsugorodó kínai eszközök jelentette környezet ellenére ez nem túl nagy meglepetés, mivel mostanáig az új globális középosztály kialakulása főleg kínai ügy volt: tagjainak közel a fele kínai anyanyelvű, csakúgy, mint a felső vagyoni osztály 25 százaléka.

„A globális jólét növelésér rengeteg lehetőség áll még nyitva” – mondta Arne Holzhausen, a jelentés társszerzője. „Ha más sűrűn lakott országok – például Brazília, Oroszország, Indonézia és különösen India – a kínaiéhoz hasonló vagyonszintet és vagyonelosztást érnének el, a globális vagyoni középosztály körülbelül 350 millió emberrel, a globális vagyoni felső osztály pedig nagyjából 200 millió emberrel bővülne. Ebben az esetben a vagyon globális eloszlása egy kicsit egyenlőbb lenne: 2018 végén a teljes nettó pénzügyi vagyon durván 82%-át a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka birtokolta. A globalizáció és a szabadkereskedelem megkérdőjelezése világszerte emberek millióit fosztja meg az előjutás lehetőségétől.”

Hozzászólások

Karácsony Gergely meneszti a Főtáv vezérigazgatóját

Keddi hatállyal meneszti a Főtáv vezérigazgatóját, Mitnyan Györgyöt Karácsony Gergely főpolgármester - közölte a Főpolgármesteri Hivatal hétfő este az MTI-vel.
2019. 12. 10. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Tüntettek a kulturális törvényjavaslat ellen a fővárosban

A kormány Országgyűlés előtt lévő kulturális törvényjavaslata ellen tüntettek hétfőn, Budapesten.
2019. 12. 10. 00:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Segítséget kapnak az evásoknak az új adónem választásához

Január 1-jén megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó - közismertebb nevén eva -, a vállalkozók nagy része azonban még nem döntött arról, hogy milyen adónemre tér át a határidő lejárta után. Az adózási formák közötti választást kalkulátor segíti - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2019. 12. 09. 22:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Hello Tomorrow: Négy magyar vállalkozás a világ legígéretesebb deep tech startupjai között

Négy magyar tudományos technológiai vállalkozás is rangos nemzetközi elismerésben részesült, hiszen világszinten több, mint 5000 jelentkező közül bekerültek a „deep tech pioneer”-ek közé a Hello Tomorrow Global Challenge programja keretében. A minősítésnek köszönhetően a Biopesticide, az ITMedicine, a Lupfe és a Jfermi bemutatkozhatnak a világ legfontosabb deep tech seregszemléjén a párizsi Hello Tomorrow Global Summit rendezvényen, jövő márciusban.
2019. 12. 09. 22:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A magyar vállalkozások egyre kevesebbet késnek a számlákkal

Jelentősen csökkentek a számottevő késések a számlák kifizetésénél az idei első három negyedévben, a két hónapon túl megfizetett számlák értékének aránya 52, a három hónapon túl megfizetetteké pedig 60 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban - közölte a Bisnode Magyarország negyedéves elemzése alapján hétfőn az MTI-vel.
2019. 12. 09. 21:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Mi lesz a használt gumiabroncsokkal?

Európában a használt gumiabroncsok 92 százalékát újrahasznosítják, Magyarországon 85 százalék ez az arány - közölte a Magyar Gumiabroncs Szövetség az MTI-vel hétfőn.
2019. 12. 09. 21:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Újabb cégfelvásárlásra készül az Est Media - innovatív biztonságtechnológiai vállalat az új célpont

Indikatív vételi szándéknyilatkozatot tett az Est Media Nyrt. a biztonságtechnológiai és kriminalisztikai megoldásokkal foglalkozó, az évet várhatóan 4,5 milliárd forintos árbevétellel és 1 milliárd forintos EBITDA-val záró Communication Technologies Kft. többségi üzletrészére. A tőzsdei társaság vezetése jelentős szinergiákat lát a Delta Systems Kft. infrastruktúra-építési és üzemeltetési képességei, valamint a Communication Technologies speciális, többek között a büntetés-végrehajtáshoz kötődő informatikai megoldásai között.
2019. 12. 09. 20:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Új üzleti vezérigazgató-helyettes és lakossági üzletágvezető a Budapest Banknál

2019. december 9-től Csáki Béla tölti be a Budapest Bank üzleti-vezérigazgató helyettesi pozícióját. A szakember feladata a bank lakossági és vállalati üzletága szinergiáinak összehangolása, a két üzletág további eredményes működésének biztosítása. Ezzel együtt a Budapest Bank lakossági üzletágának vezetője Somogyi Péter lett.
2019. 12. 09. 19:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Történelmi csúcson zárt a BUX és az OTP

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 432,88 pontos, 0,98 százalékos emelkedéssel, 44 640,38 ponton, új történelmi csúcson zárt hétfőn.
2019. 12. 09. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Új, kárrendezést egyszerűsítő digitális megoldásokat vezet be az Allianz

Az Allianz ConnX applikációján keresztül elérhető egy távoli videós kárfelvételi szolgáltatás így az ügyfelek mobiltelefonjukon vagy táblagépükön keresztül, néhány egyszerű lépésben, élő kapcsolat mellett oszthatják meg a káreseményről készült felvételeket lakás- és gépjármű kár esetén. Az új Allianz Online kárstátuszkövető alkalmazás pedig a bejelentett károk nyomon követését teszi még könnyebbé és átláthatóbbá.
2019. 12. 09. 17:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Teltház lesz a szállodákban karácsonykor

Teltház lesz karácsonykor a szállodákban, a forgalom a tavalyinál 8-10 százalékkal magasabb lehet - mondta a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke az MTI-nek hétfőn.
2019. 12. 09. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Változtak a GINOP pályázatok

Módosították a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot: forrást vontak el, illetve csoportosítottak át pályázatok között. A (GINOP) éves fejlesztési keretének (ÉFK) megállapításáról szóló 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozat december 5-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A Via Credit 3 olyan pályázatot vizsgált meg, ahol jelentős változásokra számíthatnak a KKV-k.
2019. 12. 09. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nagy összegű közbeszerzést nyert a 4iG

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán a 4iG Nyrt. ajánlatát nyertesként hirdették ki - tette közzé az informatikai társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján hétfőn.
2019. 12. 09. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Optimistább cégvezetők, erősödő beruházási szándék

A Rentasystem immár hatodikkal alkalommal volt kíváncsi a KKV-k és a nagyvállalatok IT és egyéb eszköz-beruházásaira és azok finanszírozási hátterére. A tavalyi évhez hasonlóan továbbra is stagnálnak az IT beruházások, a tartós bérleti konstrukció azonban óriási növekedésnek indult.
2019. 12. 09. 11:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Így alakul a magyar-japán kereskedelmi forgalom

A magyar-japán kereskedelmi forgalom alakulása (2001-2018); behozatal; kivitel; milliárd forint
2019. 12. 09. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Több mint harminc javaslat elfogadásával zárhatja idei munkáját a parlament

Az Országgyűlés háromnapos üléssel zárja ez évi munkáját. A képviselők kedden és szerdán összesen több mint harminc javaslat elfogadásáról dönthetnek, emellett megválaszthatják az Országos Bírósági Hivatal (OBH) új elnökét és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa tagjait is.
2019. 12. 09. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az informatika új korszakot nyithat az akadálymentesítésben

Az informatika az akadálymentesítés új korszakát nyithatja meg azzal, hogy korábban elérhetetlennek gondolt segítségnyújtási formákat tesz lehetővé a fogyatékossággal élőknek - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára szombaton, Budapesten.
2019. 12. 09. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Bővült a sertéspestis miatti fertőzött terület Pest megyében

A korábban fertőzötté vált Pest megyei zárt vadaskert közvetlen közelében igazolta az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, a vírust két elhullott vaddisznóból mutatta ki a hatóság.
2019. 12. 09. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Pénzbüntetést kapott a Telekom rendszerét feltörő hacker

A Szolnoki Törvényszék jogerősen 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte azt a férfit, aki két éve feltörte a Magyar Telekom szerverét. A fiatalembert folytatólagosan elkövetett, információs rendszer vagy adat megsértése miatt mondták ki bűnösnek - közölte a Szolnoki Törvényszék pénteken az MTI-vel.
2019. 12. 09. 03:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Magyarország a díszvendége az idei vatikáni betlehem-kiállításnak

Tizennyolc magyar kézműves betlehem bemutatásával kezdődött a Vatikánban vasárnap délután megnyitott nemzetközi betlehem-kiállítás, amelynek Magyarország a díszvendége tekintettel a Budapesten jövő szeptemberben rendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK).
2019. 12. 09. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások: