Növekedett Magyarország eszközállománya az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése szerint

Az Allianz ma tizedik alkalommal jelenteti meg Globális Vagyonosodási Jelentését, amely a háztartások vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálja a világ több mint 50 országában. Szomorú premiert láthatunk: 2018-ban először fordult elő, hogy az iparosodott és a feltörekvő országokban egyszerre csökkent a pénzügyi vagyon – még 2008-ban, a pénzügyi válság csúcspontján sem történt ez meg. A megtakarítók világszerte pácban voltak egyrészt az Egyesült Államok és Kína közötti eszkalálódó kereskedelmi konfliktus, a végtelen Brexit-saga, a fokozódó geopolitikai feszültség, másrészt a monetáris szigorítás és a monetáris politika bejelentett normalizálása miatt. A részvénypiacok ennek megfelelően reagáltak: a globális részvényárfolyamok 2018-ban 12 százalékkal csökkentek. Ez közvetlen hatással volt a vagyon növekedésére. A háztartások globális bruttó pénzügyi vagyona[1] 0,1 százalékkal csökkent, és többé-kevésbé a 172,5 billiós szinten maradt.

Növekedett Magyarország eszközállománya az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése szerint
„A növekvő bizonytalanság súlyos következményekkel jár” – nyilatkozta Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza. „A szabályokra épülő globális gazdasági rend lebontása mérgező hatással van a vagyon felhalmozódására. Ezt a vagyonnövekedés számai is egyértelművé teszik: a kereskedelem nem egy zéró összegű játszma. Vagy mindenki a nyerő oldalon áll – mint korábban –, vagy a vesztesek között – ahogy az tavaly történt. Az agresszív protekcionizmusban nincsenek győztesek.”
A legszegényebb és leggazdagabb országok egymáshoz való közeledése megállt
2018-ban a feltörekvő piacokon nemcsak hogy először csökkent a bruttó pénzeszközállomány, de a 0,4 százalékos esés jóval hangsúlyosabb volt, mint az iparosodott országok 0,1 százalékos visszaesése. Ebben kulcsszerepet játszott a gyenge kínai fejlődés, ahol az eszközök 3,4 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor más fontos feltörekvő piacoknak – például Mexikónak és Dél-Afrikának – szintén jelentős veszteségeket kellett elnyelnie 2018-ban.
Ez figyelemre méltó trendfordulás. Az elmúlt két évtizedben – 2018-at is beleértve – a szegényebb régiók pénzügyi vagyonának növekedése átlagosan 11,2 százalékponttal haladta meg a gazdagabb régiókét. Úgy tűnik, hogy a kereskedelmi viták hirtelen megálljt parancsoltak a szegényebb országok felzárkózásának, miközben azonban az iparosodott országok sem léptek előre. Japánban (–1,2 százalék), Nyugat-Európában (–0,2 százalék) és Észak-Amerikában (–0,3 százalék) is visszaesett a növekedés üteme.
Kelet-Európa: a növekedés új bajnoka
2018-ban a kelet-európai háztartások bruttó 8 százalékkal növelték a pénzügyi vagyonukat, ami azt jelenti, hogy a régió 2011 óta először gyorsabban növekedett, mint a két másik feltörekvő régió, Latin-Amerika (+7,1 százalék) és a Japán nélküli Ázsia (–0,9 százalék). Ez a markáns emelkedés azonban főleg az olyan EU-n kívüli államok gyors növekedésével magyarázható, mint Törökország és Oroszország.
A portfóliók szerkezetét elemezve jól látható a meglepően állandó kelet-európai megtakarítási magatartás: a bankbetétek részesedése például az elmúlt két évtizedben a többé-kevésbé változatlan 55 százalék körüli szinten maradt. Ázsiában ezzel szemben ez jelentősen, 16 százalékponttal esett, mivel a megtakarítók a kifinomultabb megtakarítási termékek felé fordultak. Kelet-Európában ez kevésbé történt meg: az értékpapírok, azaz a tőkepiaci befektetések részesedése enyhén csökkent. A biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások részesedése 2010 óta szintén lefelé tendál – a 10,5 százalékos érték jelentősen alacsonyabb a másik két feltörekvő régióénál, és mindössze egyharmada a globális szintnek.
„Ez elég ellentmondásos megtakarítási magatartás” – mondta Michaela Grimm, a jelentés társszerzője. „Mivel a kelet-európai országok társadalmai gyors ütemben öregszenek, sokan többet takarítanak meg az öregségi nyugdíjuk kiegészítése érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy ehhez nem a leghatékonyabb időskori védelmet biztosító termékeket választják, nevezetesen az életbiztosításokat és az életjáradékokat. A digitalizációt azonban érdemes lenne az e téren nyújtott vonzóbb megoldások előmozdítójának tekinteni. Kelet-Európának fel kell készülnie a fenyegető demográfiai katasztrófára.”
A kötelezettségállomány növekedése magas szinten stabilizálódott
A háztartások kötelezettségállománya 2018-ban globálisan 5,7 százalékkal – az előző év 6 százalékos szintjénél kicsit kevesebbel, azonban jóval a 3,6 százalékos hosszú távú átlagos éves növekedési ráta felett – emelkedett. A globális adósságráta (a kötelezettségek GDP arányában kifejezett értéke) ugyanakkor a még mindig erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a 65,1 százalékos szinten stabilizálódott. Ebben a tekintetben a legtöbb régió hasonló fejleményeket tapasztalt. Kelet-Európában az adósságráta nem sokat változott a pénzügyi válság óta. Ez éles ellentétben áll a Japán nélküli Ázsiával, ahol az elmúlt évtizedben az adósságráta több mint 20 százalékponttal nőtt.
„Az adósságok dinamikája Ázsiában – és különösen Kínában – aggodalomra ad okot” – jegyzi meg Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője. „A kínai háztartások a német és olasz háztartásokhoz képest például máris viszonylag eladósodottak. Legutóbb röviddel a pénzügyi válság előtt láttunk a magánszemélyek eladósodottságában bekövetkező hasonlóan gyors növekedést az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Írországban. A legtöbb iparosodott országhoz képest a kínai adósságszintek még mindig jelentősen alacsonyabbak. A felügyeleti szerveknek azonban nem kellene ölbe tett kézzel ülniük. Az adósságvezérelt növekedés nem fenntartható – még Kína sem immunis az adósságválsággal szemben.”
A kötelezettségállomány erőteljes növekedése miatt a nettó pénzeszközállomány – azaz a bruttó pénzeszközállomány és az adósság közötti különbség – értéke 2018 végére globálisan 1,9 százalékkal, 129,8 billió euróra csökkent. A feltörekvő országok különösen megszenvedték a drasztikus visszaesést: a nettó pénzeszközállomány 5,7 százalékkalkal zsugorodott (az iparosodott országok 1,1%-ához képest), míg Kelet-Európa 6,6%-os növekedést könyvelt el.
Magyarország: a globális tendenciával szemben erőteljesen növekedett a pénzeszközállomány
2018-ban a magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 9 százalékkal – az előző év 9,1 százalékos növekedési üteménél kicsit kevesebbel – emelkedett. Ez a meggyőző teljesítmény főleg a bankbetéteknek volt köszönhető, amelyek – az elmúlt két évtized leggyorsabb emelkedésével – 15,1 százalékkal ugrottak meg. Az eszközök több mint felét kitevő értékpapírok, nevezetesen a különféle típusú részvények határozott, 9,1 százalékos növekedést produkáltak. Másrészt a biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások növekedési üteme inkább csalódást keltett, mivel 2018-ban csekély 0,6 százalékos pluszt könyvelhetett el, ami a 2010/2011-es „nyugdíjsokk” óta a leggyengébb emelkedés volt. A kötelezettségek növekedése 4,4 százalékra gyorsult, ami normalizálódásra utal azon évek után, amikor a magyar háztartások jelentősen csökkentették adósságaikat: 2010 és 2017 között az adósságállomány 26 százalékkal zsugorodott. A továbbra is erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a háztartások adósságrátája tovább esik: 2018 végén elérte a 22,3 százalékot, ami a 2010-es csúcsértékhez képest 22 százalékponttal alacsonyabb. 
Magyarországon a nettó pénzeszközállomány 2018-ban 10 százalékkal nőtt, és ez sorozatban a hetedik olyan év, amikor két számjegyű emelkedést tapasztalunk. 14 810 eurós egy főre jutó nettó pénzeszközállományával Magyarország a 29. helyre kapaszkodott fel a leggazdagabb országok rangsorában (az egy főre jutó pénzeszközállomány első húsz helyezettjét lásd a táblázatban), megtartva ezzel a negyedik leggazdagabb kelet-európai országként elfoglalt helyét Szlovénia (28.), Észtország (27.) és a Cseh Köztársaság (25.) mögött, megelőzve Görögországot (31.). A rangsor tetején ismét – nem utolsósorban az erős dollárnak köszönhetően – az Egyesült Államok váltotta Svájcot. Ha hosszabb távon, egészen a századfordulóig visszamenőleg nézzük a lista változását, jól látható, hogy több kelet-európai ország is növekedést könyvelhet el: a győztesek között ott van a három balti állam (+6 hely), valamint Oroszország (+6 hely), Bulgária (+4 hely) és Magyarország (+3 hely) is.
Csak egy bukkanó az úton?
Az elmúlt évtizedet tekintve most először fordult elő, hogy a globális vagyoni középosztály nem növekedett: 2018 végén nagyjából 1,040 milliárd ember (köztük körülbelül 4 millió magyar) tartozott a globális vagyoni középosztályba, ami többé-kevésbé megegyezik az egy évvel korábbi adattal. A zsugorodó kínai eszközök jelentette környezet ellenére ez nem túl nagy meglepetés, mivel mostanáig az új globális középosztály kialakulása főleg kínai ügy volt: tagjainak közel a fele kínai anyanyelvű, csakúgy, mint a felső vagyoni osztály 25 százaléka. „A globális jólét növelésér rengeteg lehetőség áll még nyitva” – mondta Arne Holzhausen, a jelentés társszerzője. „Ha más sűrűn lakott országok – például Brazília, Oroszország, Indonézia és különösen India – a kínaiéhoz hasonló vagyonszintet és vagyonelosztást érnének el, a globális vagyoni középosztály körülbelül 350 millió emberrel, a globális vagyoni felső osztály pedig nagyjából 200 millió emberrel bővülne. Ebben az esetben a vagyon globális eloszlása egy kicsit egyenlőbb lenne: 2018 végén a teljes nettó pénzügyi vagyon durván 82%-át a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka birtokolta. A globalizáció és a szabadkereskedelem megkérdőjelezése világszerte emberek millióit fosztja meg az előjutás lehetőségétől.”

„A növekvő bizonytalanság súlyos következményekkel jár” – nyilatkozta Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza. „A szabályokra épülő globális gazdasági rend lebontása mérgező hatással van a vagyon felhalmozódására. Ezt a vagyonnövekedés számai is egyértelművé teszik: a kereskedelem nem egy zéró összegű játszma. Vagy mindenki a nyerő oldalon áll – mint korábban –, vagy a vesztesek között – ahogy az tavaly történt. Az agresszív protekcionizmusban nincsenek győztesek.”

A legszegényebb és leggazdagabb országok egymáshoz való közeledése megállt

2018-ban a feltörekvő piacokon nemcsak hogy először csökkent a bruttó pénzeszközállomány, de a 0,4 százalékos esés jóval hangsúlyosabb volt, mint az iparosodott országok 0,1 százalékos visszaesése. Ebben kulcsszerepet játszott a gyenge kínai fejlődés, ahol az eszközök 3,4 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor más fontos feltörekvő piacoknak – például Mexikónak és Dél-Afrikának – szintén jelentős veszteségeket kellett elnyelnie 2018-ban.

Ez figyelemre méltó trendfordulás. Az elmúlt két évtizedben – 2018-at is beleértve – a szegényebb régiók pénzügyi vagyonának növekedése átlagosan 11,2 százalékponttal haladta meg a gazdagabb régiókét. Úgy tűnik, hogy a kereskedelmi viták hirtelen megálljt parancsoltak a szegényebb országok felzárkózásának, miközben azonban az iparosodott országok sem léptek előre. Japánban (–1,2 százalék), Nyugat-Európában (–0,2 százalék) és Észak-Amerikában (–0,3 százalék) is visszaesett a növekedés üteme.

Kelet-Európa: a növekedés új bajnoka


2018-ban a kelet-európai háztartások bruttó 8 százalékkal növelték a pénzügyi vagyonukat, ami azt jelenti, hogy a régió 2011 óta először gyorsabban növekedett, mint a két másik feltörekvő régió, Latin-Amerika (+7,1 százalék) és a Japán nélküli Ázsia (–0,9 százalék). Ez a markáns emelkedés azonban főleg az olyan EU-n kívüli államok gyors növekedésével magyarázható, mint Törökország és Oroszország.

A portfóliók szerkezetét elemezve jól látható a meglepően állandó kelet-európai megtakarítási magatartás: a bankbetétek részesedése például az elmúlt két évtizedben a többé-kevésbé változatlan 55 százalék körüli szinten maradt. Ázsiában ezzel szemben ez jelentősen, 16 százalékponttal esett, mivel a megtakarítók a kifinomultabb megtakarítási termékek felé fordultak. Kelet-Európában ez kevésbé történt meg: az értékpapírok, azaz a tőkepiaci befektetések részesedése enyhén csökkent. A biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások részesedése 2010 óta szintén lefelé tendál – a 10,5 százalékos érték jelentősen alacsonyabb a másik két feltörekvő régióénál, és mindössze egyharmada a globális szintnek.

„Ez elég ellentmondásos megtakarítási magatartás” – mondta Michaela Grimm, a jelentés társszerzője. „Mivel a kelet-európai országok társadalmai gyors ütemben öregszenek, sokan többet takarítanak meg az öregségi nyugdíjuk kiegészítése érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy ehhez nem a leghatékonyabb időskori védelmet biztosító termékeket választják, nevezetesen az életbiztosításokat és az életjáradékokat. A digitalizációt azonban érdemes lenne az e téren nyújtott vonzóbb megoldások előmozdítójának tekinteni. Kelet-Európának fel kell készülnie a fenyegető demográfiai katasztrófára.”

A kötelezettségállomány növekedése magas szinten stabilizálódott

A háztartások kötelezettségállománya 2018-ban globálisan 5,7 százalékkal – az előző év 6 százalékos szintjénél kicsit kevesebbel, azonban jóval a 3,6 százalékos hosszú távú átlagos éves növekedési ráta felett – emelkedett. A globális adósságráta (a kötelezettségek GDP arányában kifejezett értéke) ugyanakkor a még mindig erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a 65,1 százalékos szinten stabilizálódott. Ebben a tekintetben a legtöbb régió hasonló fejleményeket tapasztalt. Kelet-Európában az adósságráta nem sokat változott a pénzügyi válság óta. Ez éles ellentétben áll a Japán nélküli Ázsiával, ahol az elmúlt évtizedben az adósságráta több mint 20 százalékponttal nőtt.

„Az adósságok dinamikája Ázsiában – és különösen Kínában – aggodalomra ad okot” – jegyzi meg Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője. „A kínai háztartások a német és olasz háztartásokhoz képest például máris viszonylag eladósodottak. Legutóbb röviddel a pénzügyi válság előtt láttunk a magánszemélyek eladósodottságában bekövetkező hasonlóan gyors növekedést az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Írországban. A legtöbb iparosodott országhoz képest a kínai adósságszintek még mindig jelentősen alacsonyabbak. A felügyeleti szerveknek azonban nem kellene ölbe tett kézzel ülniük. Az adósságvezérelt növekedés nem fenntartható – még Kína sem immunis az adósságválsággal szemben.”

A kötelezettségállomány erőteljes növekedése miatt a nettó pénzeszközállomány – azaz a bruttó pénzeszközállomány és az adósság közötti különbség – értéke 2018 végére globálisan 1,9 százalékkal, 129,8 billió euróra csökkent. A feltörekvő országok különösen megszenvedték a drasztikus visszaesést: a nettó pénzeszközállomány 5,7 százalékkalkal zsugorodott (az iparosodott országok 1,1%-ához képest), míg Kelet-Európa 6,6%-os növekedést könyvelt el.

Magyarország: a globális tendenciával szemben erőteljesen növekedett a pénzeszközállomány

2018-ban a magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 9 százalékkal – az előző év 9,1 százalékos növekedési üteménél kicsit kevesebbel – emelkedett. Ez a meggyőző teljesítmény főleg a bankbetéteknek volt köszönhető, amelyek – az elmúlt két évtized leggyorsabb emelkedésével – 15,1 százalékkal ugrottak meg. Az eszközök több mint felét kitevő értékpapírok, nevezetesen a különféle típusú részvények határozott, 9,1 százalékos növekedést produkáltak.

Másrészt a biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások növekedési üteme inkább csalódást keltett, mivel 2018-ban csekély 0,6 százalékos pluszt könyvelhetett el, ami a 2010/2011-es „nyugdíjsokk” óta a leggyengébb emelkedés volt. A kötelezettségek növekedése 4,4 százalékra gyorsult, ami normalizálódásra utal azon évek után, amikor a magyar háztartások jelentősen csökkentették adósságaikat: 2010 és 2017 között az adósságállomány 26 százalékkal zsugorodott. A továbbra is erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a háztartások adósságrátája tovább esik: 2018 végén elérte a 22,3 százalékot, ami a 2010-es csúcsértékhez képest 22 százalékponttal alacsonyabb. 

Magyarországon a nettó pénzeszközállomány 2018-ban 10 százalékkal nőtt, és ez sorozatban a hetedik olyan év, amikor két számjegyű emelkedést tapasztalunk. 14 810 eurós egy főre jutó nettó pénzeszközállományával Magyarország a 29. helyre kapaszkodott fel a leggazdagabb országok rangsorában (az egy főre jutó pénzeszközállomány első húsz helyezettjét lásd a táblázatban), megtartva ezzel a negyedik leggazdagabb kelet-európai országként elfoglalt helyét Szlovénia (28.), Észtország (27.) és a Cseh Köztársaság (25.) mögött, megelőzve Görögországot (31.). A rangsor tetején ismét – nem utolsósorban az erős dollárnak köszönhetően – az Egyesült Államok váltotta Svájcot. Ha hosszabb távon, egészen a századfordulóig visszamenőleg nézzük a lista változását, jól látható, hogy több kelet-európai ország is növekedést könyvelhet el: a győztesek között ott van a három balti állam (+6 hely), valamint Oroszország (+6 hely), Bulgária (+4 hely) és Magyarország (+3 hely) is.

Csak egy bukkanó az úton?

Az elmúlt évtizedet tekintve most először fordult elő, hogy a globális vagyoni középosztály nem növekedett: 2018 végén nagyjából 1,040 milliárd ember (köztük körülbelül 4 millió magyar) tartozott a globális vagyoni középosztályba, ami többé-kevésbé megegyezik az egy évvel korábbi adattal. A zsugorodó kínai eszközök jelentette környezet ellenére ez nem túl nagy meglepetés, mivel mostanáig az új globális középosztály kialakulása főleg kínai ügy volt: tagjainak közel a fele kínai anyanyelvű, csakúgy, mint a felső vagyoni osztály 25 százaléka.

„A globális jólét növelésér rengeteg lehetőség áll még nyitva” – mondta Arne Holzhausen, a jelentés társszerzője. „Ha más sűrűn lakott országok – például Brazília, Oroszország, Indonézia és különösen India – a kínaiéhoz hasonló vagyonszintet és vagyonelosztást érnének el, a globális vagyoni középosztály körülbelül 350 millió emberrel, a globális vagyoni felső osztály pedig nagyjából 200 millió emberrel bővülne. Ebben az esetben a vagyon globális eloszlása egy kicsit egyenlőbb lenne: 2018 végén a teljes nettó pénzügyi vagyon durván 82%-át a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka birtokolta. A globalizáció és a szabadkereskedelem megkérdőjelezése világszerte emberek millióit fosztja meg az előjutás lehetőségétől.”

Hozzászólások

Szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola

Normál menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet, a hamarosan megjelenő rendelet szerint szeptember 1-jén hagyományosan indulhat az iskola - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-vel.
2020. 08. 12. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A magyarok többsége beadatná a védőoltást

A megkérdezettek többsége szerint lesz koronavírus elleni védőoltás legkorábban egy év múlva, amit a lakosság 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatná magának - derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból, amelynek az eredményeit kedden közölték az MTI-vel.
2020. 08. 12. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Közel 3000 új vállalkozást jegyeztek be az előző hónapban

Magyarországon 2020 júliusában 2942 új vállalkozást jegyeztek be, utoljára 2014-ben volt ilyen magas a cégalapítások száma egy hónap alatt - közölte az Opten céginformáció szolgálató kedden az MTI-vel.
2020. 08. 12. 09:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egyre nagyobb szerepet kapnak az IT beruházások a kkv szektorban

A hazai kis- és középvállalkozások kevesebb beruházást terveznek a következő egy évre a K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei alapján. A legnépszerűbb célnak az IT fejlesztések tekinthetők, amelyekre továbbra is nagy szükségük lesz a cégeknek, ha versenyképesek szeretnének maradni a vírusjárvány következtében kialakult helyzetben.
2020. 08. 12. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A magyarok egyre inkább bíznak a mesterséges intelligenciában

A Kaspersky megbízásából készült Magyarországon végzett, a mesterséges intelligencia (AI) hatásait vizsgáló kutatás azt mutatta, hogy a magyarok között egyre kevésbé jellemző (39%) a filmekben (pl. Terminator) látott apokaliptikus események okozta félelem és egyre inkább bíznak az AI-ban. Megoszlanak a vélemények a technológia szabályozásának szükségességét illetően, ugyanakkor a magyarok egyetértenek abban, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének hatására a gyerekeiknek már más társadalmi szerepekben kell majd helytállniuk (65%).
2020. 08. 12. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

9,5 milliárd forint állami kártalanítást fizetett ki a Nébih a madárinfluenza miatt

A madárinfluenza-járvány megfékezése érdekében az idén megsemmisített állatokért, eszközökért járó állami kártalanítás több mint 80 százalékát, csaknem 9,5 milliárd forintot már kifizette az érintett tulajdonosoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - közölte a hivatal a honlapján.
2020. 08. 12. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Többet szánunk idén az iskolakezdésre

Idén nőhet a családokban az iskolakezdésre szánt összeg: gyermekenként átlagosan 33 560 forintot1terveznek elkölteni a szülők a becsengetéshez kapcsolódóan, míg tavaly ez az összeg átlagosan 15-25 000 Ft között mozgott – derül ki a Vatera felméréséből. Szükség is van a nagyobb keretre, hiszen a KSH szerint tavaly augusztusban 3,1%-kal, szeptemberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak, és a tendencia azóta sem állt meg. Emellett fennáll a lehetősége annak, hogy a következő tanévben is lesz olyan időszak, amikor az online vagy hibrid oktatási modell kerül előtérbe, így a tanuláshoz szükséges eszközök száma és értéke is nőhet.
2020. 08. 12. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Közeleg az igazság pillanata - NAV ellenőrzés várható

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások utáni TAO kedvezményt 2017-ben vezették be, és mivel a NAV az adókedvezményt 3 éven belül legalább egyszer kötelezően ellenőrzi, ezért várható, hogy egyre több adózónál vizsgálják majd annak érvényesítését. Az elmúlt években a szabályokat többször változtatták, és a kedvezmény kizárólag akkor vehető igénybe, ha minden kritériumnak megfelel az igénylő, emiatt a hiányosságokat célszerű még az ellenőrzés előtt feltárni és orvosolni. A MAZARS tájékoztatójában arról olvashat, hogy várhatóan mire fókuszál majd a NAV a vizsgálat során.
2020. 08. 12. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Milyen a hazai csemegekukorica termés? Lesz-e belőle hiány?

Stabil a hazai csemegekukorica termelés és a feldolgozói kapacitás - közölte a Syngenta sajtótájékoztatóján a cég délkelet-európai menedzsere kedden.
2020. 08. 12. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Ennyi szingli van Magyarországon!

A magyar népesség egy jelentős része egyedül él, vagyis szingli - mondta Rövid Irén, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzője kedden az M1 aktuális csatornán.
2020. 08. 12. 02:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Új vezérigazgatója van a KELER Zrt.-nek

A KELER Igazgatósága július 31-ével Demkó-Szekeres Zsoltot nevezte ki a KELER Zrt. vezérigazgatói pozíciójára - közölte a KELER Csoport kedden az MTI-vel.
2020. 08. 12. 00:05
Megosztás:
Hozzászólások:

Az OTP és a Richter húzta a részvénypiacot

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 61,05 pontos, 0,17 százalékos emelkedéssel, 36 363,83 ponton zárt kedden.
2020. 08. 11. 19:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A magyar szülők negyede vett új számítástechnikai eszközt a koronavírus-járvány idején

A digitális oktatásra történő átállás nem csupán a tanulmányokra volt hatással, de az érintettek digitális térben való jártasságát is próbára tette, így a Budapest Bank legújabb kutatásában az ezzel kapcsolatos tapasztalataikról kérdezte a magyar szülőket. A tanárok és diákok a mindennapokban már bevált kommunikációs csatornákon tartották a kapcsolatot, ebből pedig a szülők többsége szerint sok minden megmaradhat a jövőben is. A megkérdezettek negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia, erre átlagosan 125 ezer forintot költöttek, míg közel kétharmaduk vásárolt valamilyen kiegészítőt, átlagosan 32 ezer forintért. A válaszadók fele többet használta az elektronikus fizetési megoldásokat, és közel ugyanennyien vélik úgy, hogy ez a járványhelyzet után is így marad.
2020. 08. 11. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Hullámvasúton a magyar infláció

Meglepetést okozott az infláció, 3,8 százalékra emelkedett júliusban, ráadásul a maginfláció is többéves csúcsra nőtt. Az év hátralévő részében az a kérdés, hogy a kereslet meddig tolerálja a drágulást.
2020. 08. 11. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

MAKSZ Mentőöv: COVID-gyorssegély az állásukat vesztett kreatív és kommunikációs szakembereknek

A koronavírus járvány miatt állás nélkül maradt vagy nehéz helyzetbe került kommunikációs szakembereket támogat a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének legújabb programja, amelyhez a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet partnerként, a Magyar Telekom pedig kiemelt támogatóként csatlakozott. A kétlépcsős program keretében a fejenként 150 000 Ft-os gyorssegély mellett a MAKSZ egy, az iparágra szakosodott álláskereső portált is létrehozott.
2020. 08. 11. 14:00
Megosztás:
Hozzászólások:

NMHH-felmérés: jól teljesítenek a hazai hírközlési hálózatok a felhasználók szerint

Összességében a fogyasztók elégedettek a hazai hírközlési hálózatokkal a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly év végi piackutatása szerint: általában négyötödös osztályzatot adtak az internet sebességére, a folyamatos, hibamentes működésre, a tévék csatornaválasztékára, a mobilinternet adatforgalmi korlátjára, a havidíj összegére vagy az összbenyomásra. A legkritikusabbak a budapestiek voltak.
2020. 08. 11. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Újraindította ásványvíz-kitermelését a FuturAqua

A FuturAqua Nyrt. újraindította július végén, több mint egyéves előkészítést követően ásványvíz-kitermelését alapi üzemében, a nettó 140 millió forintos beruházásnak köszönhetően a fenntarthatóság jegyében visszaváltható, 0,33 literes üvegpalackokban kerülhetnek piacra prémiumkategóriás ásványvizei - közölte a vállalat az MTI érdeklődésére.
2020. 08. 11. 09:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Ukrajna zöld zónába sorolta Magyarországot

Ukrajna egy hét vörös zónás besorolás után ismét zöld zónába tette Magyarországot - derült ki hétfőn az ukrán egészségügyi minisztérium hivatalos honlapján közzétett táblázatból.
2020. 08. 11. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások:

8 tonna hulladék gyűlt össze a PET Kupán

Összesen 8,2 tonna, majdnem felerészben újrahasznosítható hulladék gyűlt össze a Tisza árteréből az idei PET Kupán - közölték a szervezők az MTI-vel hétfőn.
2020. 08. 11. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt venni a koronavírus-járvány idején

A megkérdezett szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia a koronavírus-járvány idején a kapcsolattartáshoz, erre átlagosan 125 ezer forintot költöttek, míg közel kétharmaduk vásárolt valamilyen kiegészítőt, átlagosan 32 ezer forintért - ez derült ki a Budapest Bank legfrissebb reprezentatív kutatásából.
2020. 08. 11. 03:00
Megosztás:
Hozzászólások: