Súlyos hatásai lehetne a klímaváltozásnak Izraelben

A klímaváltozás súlyos hatásaira figyelmeztetnek izraeli kutatók, akik szerint a közel-keleti országban az évszázad végére légkondicionálás nélkül szinte nem is lehet majd túlélni a hőhullámokat - jelentette a Háárec című újság honlapja szombaton.

Súlyos hatásai lehetne a klímaváltozásnak Izraelben
A lap az ország legnevesebb kutatóit kereste meg, hogy megjósolják, milyen változásokkal kell szembenéznie a globális felmelegedés miatt Izraelnek 2100- ig. 
    Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről. 
    Izraelben elsősorban a hőmérséklet emelkedésétől, a különösen súlyos hőhullámoktól tartanak: a rövid ideig tartó nagy hőterhelés 38-40 fokra növeli a testhőmérsékletet, és ennek eredménye fejfájás, hányás és nehéz légzés lehet. Amikor a testhőmérséklet eléri a 41 fokot, rendszerszintű sérülés keletkezhet az agyban, a szívben, a májban és a vesékben, ami görcsökhöz és akár halálhoz is vezethet.
    Dani Rosenfeld, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Földtudományi Intézetének  professzora szerint 2100-ra az év legforróbb napjait nem lehet majd túlélni klímaberendezés nélkül. "Élet és halál kérdésévé válhat egy tönkrement klímaberendezés" - hangsúlyozta. 
    Hadasz Szeroni, a Tel-avivi Egyetem környezettudományi tanszékének professzora szerint Irakban, Iránban és másutt a harmadik világban számos város el fog néptelenedni, de Izraelben meglesznek az élet feltételei a légkondicionálók működésének köszönhetően. 
    A városok betontengere nyáron várhatóan hőszigetté válik, ahol éjszaka sem lesz sokkal enyhébb a hőmérséklet, mint nappal. A Tel-avivi Egyetem tudósainak számítógépes modellje szerint a nyár várhatóan 49 százalékkal hosszabb, míg a tél 56 százalékkal rövidebb lesz a század végére a jelenleginél, és intenzív zivatarok növekedését jósolják, gyakran jégesővel és áradásokkal.
    Izraelben folyamatosan csökkenni fog az éves csapadék mennyisége, és ahelyett, hogy északon a Kinneret-tavat töltené fel, délen okoz majd áradásokat a sivatagi lösztalajra hullva. Az éghajlatváltozás hatni fog a növényzetre is: csökken az erdők mennyisége, mert a fák kiszáradnak vagy elégnek az egyre gyakoribb erdőtüzekben. Változás lesz a növénytermesztésben is, már Észak-Izraelben sem fog megteremni például a cseresznye. 
    Izraelnél a tengerből már mostanra kihalt több állatfaj: amióta 30 fok felé emelkedett nyáron a hőmérséklet, eltűnt a lila tengeri sün, több tucat helyi kagylófaj és a Bibliában is említett bíborcsiga, amelyet évezredek óta használtak a kelmék festéséhez. A tudósok szerint a kihaló fajok helyére új, ínvazív állatfajok költöznek, és tovább szaporodnak a medúzák, amelyek komoly károkat okoznak az erőművekben és a tengervíz-sótalanítókban. 
    A kutatók szerint 2090-re Izrael földközi-tengeri partjánál 40 fokra emelkedhet a tengervíz hőmérséklete, a fürdési szezon csúcsán az úszás életveszélyes lehet. Földközi-tengeri mérőállomásán 12 centiméteres szintemelkedést mért az elmúlt 26 év alatt az izraeli Tenger- és Állóvízkutató-intézet. A növekedés folytatódni fog, de Tel-Aviv nem tűnik el, a legrosszabb prognózis mellett is csak valahol a mai Ibn Gvirol utcánál fog húzódni a tengerpart.
    Viszont az ókori régészeti emlékek, Askelon, Keszárea, Appolónia minden bizonnyal víz alá kerül majd. Az előrejelzés szerint a városi csatornarendszerek egyre kevésbé tudnak majd megbirkózni a hirtelen, egyszerre lehulló hatalmas csapadékmennyiséggel, ezért áradások várhatók a téli időszakokban

A lap az ország legnevesebb kutatóit kereste meg, hogy megjósolják, milyen változásokkal kell szembenéznie a globális felmelegedés miatt Izraelnek 2100- ig.    

Baruch Rinkovics, a Tenger- és Állóvízkutató-intézet professzora szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről.    

Izraelben elsősorban a hőmérséklet emelkedésétől, a különösen súlyos hőhullámoktól tartanak: a rövid ideig tartó nagy hőterhelés 38-40 fokra növeli a testhőmérsékletet, és ennek eredménye fejfájás, hányás és nehéz légzés lehet. Amikor a testhőmérséklet eléri a 41 fokot, rendszerszintű sérülés keletkezhet az agyban, a szívben, a májban és a vesékben, ami görcsökhöz és akár halálhoz is vezethet.   

Dani Rosenfeld, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Földtudományi Intézetének  professzora szerint 2100-ra az év legforróbb napjait nem lehet majd túlélni klímaberendezés nélkül. "Élet és halál kérdésévé válhat egy tönkrement klímaberendezés" - hangsúlyozta.    

Hadasz Szeroni, a Tel-avivi Egyetem környezettudományi tanszékének professzora szerint Irakban, Iránban és másutt a harmadik világban számos város el fog néptelenedni, de Izraelben meglesznek az élet feltételei a légkondicionálók működésének köszönhetően.    

A városok betontengere nyáron várhatóan hőszigetté válik, ahol éjszaka sem lesz sokkal enyhébb a hőmérséklet, mint nappal. A Tel-avivi Egyetem tudósainak számítógépes modellje szerint a nyár várhatóan 49 százalékkal hosszabb, míg a tél 56 százalékkal rövidebb lesz a század végére a jelenleginél, és intenzív zivatarok növekedését jósolják, gyakran jégesővel és áradásokkal.   

Izraelben folyamatosan csökkenni fog az éves csapadék mennyisége, és ahelyett, hogy északon a Kinneret-tavat töltené fel, délen okoz majd áradásokat a sivatagi lösztalajra hullva. Az éghajlatváltozás hatni fog a növényzetre is: csökken az erdők mennyisége, mert a fák kiszáradnak vagy elégnek az egyre gyakoribb erdőtüzekben. Változás lesz a növénytermesztésben is, már Észak-Izraelben sem fog megteremni például a cseresznye.    

Izraelnél a tengerből már mostanra kihalt több állatfaj: amióta 30 fok felé emelkedett nyáron a hőmérséklet, eltűnt a lila tengeri sün, több tucat helyi kagylófaj és a Bibliában is említett bíborcsiga, amelyet évezredek óta használtak a kelmék festéséhez. A tudósok szerint a kihaló fajok helyére új, ínvazív állatfajok költöznek, és tovább szaporodnak a medúzák, amelyek komoly károkat okoznak az erőművekben és a tengervíz-sótalanítókban.    

A kutatók szerint 2090-re Izrael földközi-tengeri partjánál 40 fokra emelkedhet a tengervíz hőmérséklete, a fürdési szezon csúcsán az úszás életveszélyes lehet. Földközi-tengeri mérőállomásán 12 centiméteres szintemelkedést mért az elmúlt 26 év alatt az izraeli Tenger- és Állóvízkutató-intézet. A növekedés folytatódni fog, de Tel-Aviv nem tűnik el, a legrosszabb prognózis mellett is csak valahol a mai Ibn Gvirol utcánál fog húzódni a tengerpart.   

Viszont az ókori régészeti emlékek, Askelon, Keszárea, Appolónia minden bizonnyal víz alá kerül majd. Az előrejelzés szerint a városi csatornarendszerek egyre kevésbé tudnak majd megbirkózni a hirtelen, egyszerre lehulló hatalmas csapadékmennyiséggel, ezért áradások várhatók a téli időszakokban.

Hozzászólások

Az EU több mint 100 millió eurót szán környezetvédelemre

Az EU 101,2 millió euróval támogatja a környezetvédelmet a LIFE-projekt keretében - jelentette be az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn Brüsszelben.
2020. 02. 18. 02:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Klíma-és természetvédelmi tervet fogadott el a kormány

Klíma- és természetvédelmi akciótervet fogadott el a kormány, amelynek részleteit Orbán Viktor miniszterelnök fogja ismertetni vasárnapi évértékelőjében - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
2020. 02. 14. 02:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Zöld kötvények és kevesebb műanyag az irodákban

A Morgan Stanley nem csak aktív szereplője a globális zöldkötvény-piacnak, de a pénzintézet budapesti technológiai központjában mobilalkalmazással is csökkentik a műanyagpazarlást a dolgozók.
2020. 02. 13. 22:30
Megosztás:
Hozzászólások:

E-autókkal a klímaváltozás ellen

Elektromos autókra cseréli le teljes járműflottáját a Schneider Electric 2030-ig. A társaság emellett minden nagyobb irodájánál és gyárában kialakítja az ilyen autók töltéséhez szükséges infrastruktúrát.
2020. 02. 13. 03:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Magyarország klímasemleges lehet 2050-re

Magyarországot klímasemleges gazdaságú országgá lehet tenni 2050-re, de a kormány álláspontja szerint a klímaváltozás mérséklésének költségeit azoknak kell állniuk, akik azt okozták, illetve okozzák - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára a Világítástechnikai Társaság szakmai konferenciáján tartott előadásában szerdán, az Óbudai Egyetemen.
2020. 02. 05. 14:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Hamarabb megtiltják az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítését a briteknél

Nagy-Britanniában az eddig tervezettnél öt évvel előbb, már 15 év múlva megtiltják a benzin- és dízelüzemű új személyautók és furgonok értékesítését - közölte kedden a brit kormány.
2020. 02. 04. 17:30
Megosztás:
Hozzászólások:

76,4 millió euró környezetvédelmi támogatást nyújt Koszovónak az EB

Az Európai Bizottság 76,4 millió euró környzetvédelmi támogatást nyújt Koszovónak az előcsatlakozási pénzügyi eszközön keresztül - közölte a bizottság csütörtökön.
2020. 01. 31. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Megújulnak a nemzeti parkok igazgatóságai

Tájegységi szervezetekkel bővülve újulnak meg a nemzeti parkok igazgatóságai - jelentette be az agrárminiszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
2020. 01. 28. 21:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Így segíti az EKB a magyar klímacélokat

Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve jól mutatja hazánk elkötelezettségét a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, amelynek egyik fontos eleme a közlekedés zöldítése, és benne a közösségi közlekedés környezetbarát átalakítása - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Lilyana Pavlovával, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével csütörtökön, Budapesten folytatott megbeszélésen, amelyről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatta az MTI-t.
2020. 01. 24. 01:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Klímavészhelyzeti nyilatkozatot fogadott el a spanyol kormány

A spanyol kormány klímavészhelyzeti nyilatkozatot fogadott el, amelyben a globális felmelegedés elleni sürgős cselekvés szükségességét ismeri el - jelentette a spanyol sajtó szerdán.
2020. 01. 23. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Feltérképezik a műanyagszennyezést a Tiszában

Önkéntesek, hulladékgazdálkodási szakemberek és kutatók segítségével mérik fel a PET Kupa szakemberei a műanyagszennyezés gócpontjait a Tisza teljes hosszában, A Tiszta víz, boldog Tisza elnevezésű program keretében - közölte a PET Kupa kommunikációs vezetője szerdán az MTI-vel.
2020. 01. 23. 01:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Mennyi szén-dioxidot termel egy elektromos autó?

Egy elektromos autó átlagosan kilométerenként 70 grammnyi szén-dioxidot termel, csak nem közvetlenül, hanem az áramot előállító erőművön keresztül - mondta Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem dékánja szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
2020. 01. 22. 11:05
Megosztás:
Hozzászólások:

2030-ig 50 százalékra növelik az újrahasznosított műanyag arányát az italgyártók

Az ásványvíz- és üdítőital gyártók 2030-ig 50 százalékra növelik az újrahasznosított műanyag alapanyagok arányát a palackokban, és valamennyi cég saját kampányt indít az italcsomagolások szelektív gyűjtésének népszerűsítésére.
2020. 01. 21. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Kína 2022-re betiltja az egyszer használatos műanyagokat

Kína, a világ egyik legnagyobb műanyag-felhasználója bejelentette, hogy a tervek szerint 2020 végére nagyvárosaiban, 2022-re pedig minden városában betiltja a nem lebomló műanyagzacskókat.
2020. 01. 20. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A klímaváltozás enyhítésére szólították fel a tudósok Horvátországot

Ötszázötven tudós írta alá azt a felhívást Horvátországban, amelyet kedden adtak át a kormánynak, a parlamentnek, valamint az illetékes minisztériumnak, és amelyben arra szólítják fel őket, hogy mielőbb cselekedjenek a klímaváltozás enyhítéséért - írta a helyi sajtó.
2020. 01. 20. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A Visa elérte 100 százalékos megújuló energia célját

A Visa (NYSE: V) bejelentette, hogy a cég elérte a 2020-ra kitűzött, 100 százalékban megújuló energia használatára vonatkozó célját, ezzel is támogatva a vállalat elkötelezettségét globális tevékenységeinek felelősségteljes és fenntartható irányítása iránt, beleértve 76 országbeli 131 irodáját és 4 globális feldolgozóközpontot.
2020. 01. 17. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Lebomló virágcserepekkel csökkenti műanyagfelhasználását a SPAR

Az áruházlánc újabb zöld kezdeményezése, hogy 2020 januárjától biológiailag teljesen lebomló és komposztálható tartókban is kínál vásárlóinak dísznövényeket. A környezetbarát cserepek érdemben redukálják a vállalat műanyagfelhasználását.
2020. 01. 16. 21:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A klímavédelem is erősítheti a magyar gazdaságot

A klímavédelem nem ellentétes a gazdasági növekedéssel, hanem egymást erősítő célok - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.
2020. 01. 14. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A fenntartható jövő mellett kötelezte el magát a SPAR

A SPAR aktív és úttörő szerepet vállal a Föld jövőjét érintő ügyekben. A vállalat most ezen tevékenységét egységes keretbe szervezi, összekötve a fenntartható fejlődés - számára kiemelt - ágait, mint a környezetvédelem, az egészséges életmód támogatása, az élelmiszer-biztonság, a munkatársak támogatása, valamint a társadalmi felelősségvállalás. Ennek első, a fogyasztók számára is jól látható lépéseként pedig új ernyőmárkát vezet be, melynek szlogenje „SPAR - a fenntartható jövőért”. A vállalat emellett a fenntarthatósági törekvéseit egy dedikált weboldalon keresztül is bemutatja.
2020. 01. 13. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A „szívószál hatás” felkavarhatja a magyar műanyagipart is

Növekvő kockázatokra figyelmeztet a magyar nemzeti össztermék 2,7 százalékát adó magyar műanyagiparban az Euler Hermes Hitelbiztosító. Az egyszerhasználatos műanyagokra vonatkozó Európai Uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt növekedhet a fizetésképtelenség és a csődök kockázata a szektorban. A vállalatoknál szemléletváltás szükséges, kénytelenek lesznek innovációra költeni, annak érdekében, hogy alternatív, környezetbarátabb megoldásokkal váltsák ki a jelenlegi technológiákat, alapanyagokat, melynek következtében több szereplő is nehéz helyzetbe kerülhet. Másrészről éppen az alapanyagok tekintetében az alternatív alapanyagokra történő részleges áttérés hozhat áttörést az ágazatban, melyre a kapcsolódó iparágaknak, mint például az élelmiszeripar fel kell készülni. – állítja az Euler Hermes szakértője.
2020. 01. 02. 07:00
Megosztás:
Hozzászólások: