Vállalati irányelveket fogalmazott meg a mesterséges intelligencia alkalmazására a Bosch

A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú technológia a Bosch számára. A vállalat célja, hogy 2025-re minden terméke mesterséges intelligencia alapú legyen vagy annak segítségével fejlesszenek, illetve gyártsanak mindent. A Bosch célja, hogy az MI-termékei biztonságosak és érthetőek legyenek. „Ha a mesterséges intelligencia egyfajta ’fekete doboz’, az emberek nem bíznak benne, márpedig a bizalom meghatározó jelentőségű a hálózatba kapcsolt világban” – mondta Michael Bolle, a Bosch digitális és technológiai igazgatója (CDO/CTO). A Bosch célja, hogy megbízható MI-alapú termékeket kínáljon.

Etikai kódexe a vállalat „Életre tervezve” mottóján alapul, amely a folyamatos innovációra törekvést társadalmi felelősségvállalással ötvözi. A következő két év során a Bosch húszezer munkatársát képezi a mesterséges intelligencia alkalmazására, az oktatási programnak pedig része lesz a Bosch MI etikai kódexe is, amely a technológia felelősségteljes használatára ösztönöz.

Óriási lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia a haladás és a növekedés globális hajtóereje. A PricewaterhouseCoopers előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia 2030-ig Kínában 26, Észak-Amerikában 14, Európában pedig mintegy 10 százalékkal növeli a bruttó hazai összterméket (GDP). Az MI segíthet napjaink kihívásaiban – például az éghajlatvédelmi intézkedések esetén – és az eredmények optimalizálását olyan területeken, mint az orvostudomány, a közlekedés, vagy a mezőgazdaság. A nagymennyiségű adat elemzésével az algoritmusok képesek maguktól döntést hozni, és azt megindokolni. A Bosch már a kötelező érvényű EU-szabványok bevezetése előtt úgy döntött, hogy foglalkozik az MI-technológia alkalmazása kapcsán felmerülő etikai kérdésekkel. Ennek morális alapjául az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített értékek szolgálnak.

Az embernek meg kell őriznie az ellenőrzést

A Bosch MI etikai kódexe szerint a mesterséges intelligencia nem hozhat embereket érintő döntéseket emberi felügyelet nélkül, sőt az MI eszközként kell, hogy segítse az embert.

Három lehetséges megközelítést írnak le, amelyek közös vonása, hogy az embernek mindig kontrollálnia kell a Bosch által fejlesztett MI-alapú termékek döntéseit. Az első megközelítésben (Human-in-Command) a mesterséges intelligencia kizárólag segítségként szolgál – például olyan döntéstámogató rendszerekben, amelyek tárgyak vagy élőlények megkülönböztetésében segítik az embert. A második forgatókönyv (Human-in-the-Loop) szerint az intelligens rendszer önállóan hoz döntéseket, ám ezeket bármikor felülbírálhatja az ember. Jó példa erre a részlegesen automatizált vezetés, amelynek során a sofőr közvetlenül beavatkozhat, például a parkolási asszisztens működése esetében. A harmadik megközelítést (Human-on-the-Loop) olyan intelligens alkalmazásokban használják, mint például a vészfékrendszerek. A szakemberek itt bizonyos paramétereket határoznak meg a fejlesztés során, ám a döntéshozatali folyamatba nem tudnak beavatkozni. Ezek a paraméterek szolgálnak a mesterséges intelligencia azon döntéseinek alapjául, hogy adott esetben aktiválja-e a rendszert vagy sem. A fejlesztőmérnökök utólag ellenőrizhetik, hogy a gép a korábban beállított paramétereknek megfelelően működött-e, és ha szükséges változtathatnak rajtuk.

Bizalomépítés közösen

A Bosch bízik abban, hogy MI etikai kódexe formálja a mesterséges intelligencia körüli nyilvános társadalmi vitát is. „A mesterséges intelligencia életünk minden területén változást hoz” – emelte ki Volkmar Denner. Az intelligens rendszerekbe vetett bizalom kiépítéséhez nem csupán műszaki tudásra van szükség, hanem a politikai döntéshozók, a tudományos közösség és a társadalmi nyilvánosság közötti szoros párbeszédre is. A Bosch ezért is képviselteti magát az Európai Bizottság által létrehozott Mesterséges Intelligencia Szakértői Csoportban (High-Level Expert Group on Artificial Intelligence), amely többek között a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai dilemmákat is vizsgálja. Emellett a vállalat egy jelenleg hét helyszínt magában foglaló, világméretű hálózatban, az Amszterdami Egyetemmel és a Carnegie Mellon Egyetemmel (Pittsburgh, Amerikai Egyesült Államok) együttműködve a mesterséges intelligencia még biztonságosabb és megbízhatóbb alkalmazását is kutatja. Hasonlóképpen, a baden-württembergi Cyber Valley kutatási együttműködés alapító tagjaként, a Bosch 100 millió eurót fordít egy MI-kampusz kialakítására, ahol hamarosan 700 saját szakembere dolgozik majd együtt külső kutatókkal és startup-munkatársakkal. A Bosch által alapított Digitális Bizalmi Fórum (Digital Trust Forum) pedig elősegíti az intenzív párbeszédet a vezető nemzetközi szövetségek és szervezetek szakértői között. A Fórum tizenegy tagja a 2020-as Bosch ConnectedWorld alkalmával is találkozott. „Közös célunk, hogy biztonságossá és megbízhatóvá tegyük a dolgok internetét – mondta Michael Bolle.

Több mint 170 előadó és 80 kiállító

A 2020. február 19-20. között megrendezett Bosch ConnectedWorld konferencián több mint 80 kiállító gyűlt össze és mutatta be a hálózatba kapcsolt világ legújabb fejlesztéseit. A több mint 170 előadó között szerepelt Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke, Michael Bolle, a Bosch digitális és technológiai igazgatója (CDO/CTO), valamint Roland Busch a Siemens vezérigazgató-helyettese, Axel Stepken, a TÜV Süd igazgatótanácsának elnöke és Scott Guthrie, a Microsoft felhő- és MI-csoportjának alelnöke is. A vitaindító programbeszédek és a nagyszabású kiállítás mellett, több mint 700 résztvevővel hackathont is rendeztek. Az idén hetedik alkalommal megrendezett Bosch ConnectedWorld konferencia a világ egyik legjelentősebb, kifejezetten a dolgok internete (IoT) témakörére épülő nemzetközi szakmai találkozó.