Vannak buktatói az online számla-regisztrációnak
„ A legtöbb alkalommal azért nem sikerült továbbhaladni a regisztráció menetében, mert a rendszer nem fogadta el a kiválasztott felhasználói nevet. A NAV honlapján azonban nem jelezte, például piros színnel, hogy a felhasználó névvel van a gond, hanem a könyvelőnek kellett kisilabizálni a hibát” – mondta Buzás Krisztina. Ebben az esetben csak a vállalkozás összes adatának átnézése és ellenőrzése után merült fel, hogy a felhasználó név lehet a gond, valószínűleg már foglalt volt a név. Egy új felhasználó-azonosító megadása után a rendszer engedélyezte a regisztrációt.
A legfontosabb teendő tehát a NAV online számla rendszerben való regisztráció elvégzése június 30-ig.
Ezt követően szinte bármilyen online számlázó program használható, amely alkalmas az adóhivatal felé történő automatikus adattovábbításra a kibocsátott és a befogadott számlák esetében. Ez a kézzel írt számlákra is érvényes lesz. Igaz, az új jogszabály életbelépését követően aligha lesz értelme a kézi számlázásnak, hiszen kétszer kell dolgozni: a számla kiállításakor, és a NAV rendszerébe történő felvitelkor. Az 500 ezer forint áfa tartalmat elérő számlák esetén legkésőbb a számla kibocsátását követő napon el kell végezni az adatszolgáltatást az online felületen, az ennél kisebb összegű számlák esetében erre 4 nap lesz.
Mennyi adójóváírást tudnék igénybe venni éves szinten? Nézd meg ITT!
Fontos változás, hogy az áfa-mentes számlázóknak is regisztrálniuk kell. Vagyis mind az alanyi mentesség jogcímén, mind a tevékenység jellegére tekintettel áfa mentességet élvezőkre vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség. Ez a KATÁ-sokra és minden egyéni és társas vállalkozásra, függetlenül az adózási módtól, vonatkozik.
A koronavírus járványra való tekintettel a NAV szeptember 30-ig nem bírságol. Ezt követően, ha egy cég nem, vagy hibásan, illetve későn teljesíti az adatszolgáltatást, akkor 500 ezer forint bírságra számíthat számlánként. Egyéb kötelezettek, például egyéni vállalkozók esetében 200 ezer forint lesz a számlánkénti bírság összege.
A július 1-től érvényes szabályok szerint a 2020. június 30. után kiállított minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV felé, amelyet egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki, a számla áthárított áfatartalmától függetlenül. (Azokra nem vonatkozik, akik kizárólag külföldre számláznak, vagy csak magánszemélyek részére számláznak).
Változik a kibocsátására rendelkezésre álló idő is, az eddigi 15 napról 8-ra csökken a számla kibocsátásának határideje.
Eddig is kellett azokról a számlákról, amelyek áthárított áfatartalma 100 ezer forint felett volt adatot szolgáltatni a NAV felé, július 1-től azonban minden számlára érvényes lesz ez.
„Sokszor még a kézi számlák okozta többlet időráfordítás sem riasztotta meg a „vállalkozókat” az ügyletek szétdarabolásától. Megnövekedett a bruttó 370.000 Ft értékű számlák száma ebben az időszakban.” – mondta Gulyás Gábor vezető könyvvizsgáló (International Consulting Team AUDIT Kft. partnere). Ezzel a módszerrel akár több millió forintnyi tranzakciót is szétdaraboltak. Ezek a csalások csak akkor derülnek ki, ha az adóhivatal célzottan ellenőrzi a vállalkozást.
Az új rendszerrel az a célja a NAV-nak, hogy tovább fehérítse a gazdaságot. „Ez beleillik abba a sorba, amely az online pénztárgépek és az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetésével indult el évekkel ezelőtt, illetve 2018. július 1-jén folytatódott a most bevezetésre kerülő Online Számla 2.0-t megelőző online adatszolgáltatással. A két évvel korábbi lépés valós célja (még ha ez többlet adminisztrációt is jelentett), hogy a kézi számlákat minél szélesebb körben kiszorítsa és a gazdálkodókat a számítógép alapú, online számla adatszolgáltatás felé mozdítsa el. Abszolút sikertörténet ez az állam szempontjából, hiszen sokkal több bevétel érkezett meg adók formájában, mint amellyel a bevezetést megelőzően kalkuláltak. Egyrészt köszönhető az adatelemzésekben rejlő lehetőségek kihasználásának, amit a NAV előszeretettel alkalmaz: kiemelten kezeli az online szolgáltatott adatokat, figyelemmel kíséri, elemzi és összekapcsolja az ügyleteket automatikusan. Továbbá sikeres visszatartó erőként mutatkozik a számlákkal való trükközésben. ” – mondta Gulyás Gábor.
