A telefontokok sötét oldala​ - nem is tudod mennyi kárt csinálsz vele!

A Körkörös.hu jelenlegi összeállításából kiderül, hogy miért környezetszennyezők a műanyag mobiltokok, illetve milyen megoldások kínálkoznak a kiváltásukra. 

Az Ipsos–TORRAS–WGSN kutatása szerint a fogyasztók ma már nemcsak védelmet várnak el a tokoktól, hanem kényelmi funkciókat is: mágneses rögzítést, kitámasztást, hőelvezetést – régiónként eltérő preferenciákkal. A tokok tehát egyre inkább multifunkcionális eszközökké válnak, miközben negatív környezeti hatásuk egyre jelentősebbé válik.

Döntő többségük műanyagból készül, és több száz évig tart, amíg a természetben teljesen lebomlanak. A gyártásuk során nagy mennyiségű energiát és számos vegyi anyagot használnak fel, a globális szállítás során pedig jelentős üvegházhatású gáz jut a légkörbe. A tokok nagy része használat után a szemétlerakókba kerül, jelentős hányaduk pedig az óceánokban végzi, ahol idővel mikroműanyagokká aprózódnak, komolyan veszélyeztetve a tengeri élővilágot.

A Medium.com arról ír, hogy a telefontokokból használatuk során, illetve hulladékként a környezetbe kerülve olyan vegyi anyagok – például ftalátok – szabadulnak fel, amelyek hormonrendszeri zavarokat okozhatnak, és károsítják az ökoszisztémákat.

A GrandViewResearch.com-on pedig azt olvassuk, hogy a növekvő okostelefon-használat, a készülékek védelmének szükségessége, valamint a divat és a személyre szabhatóság igénye folyamatosan bővíti a telefontokok piacát. A tokok legnépszerűbb anyaga a szilikon, amely 2024-ben a globális bevételek több mint 56%-át adta.

A telefontokok környezeti hatása jelentős mértékben függ attól, milyen anyagból készülnek. A Thinking Sustainably cikke szerint a leggyakoribb anyagok – mint a műanyag, szilikon, bőr, gumi vagy karbon – mind-mind különböző módon terhelik a környezetet.

A polikarbonát például több mint száz év alatt bomlik le, ám a felületéről toxikus mikrorészecskék kerülhetnek a környezetbe, amelyek akár az élelmiszerláncba is bejuthatnak.

A szilikon gyártása légszennyező hatású, az anyaga pedig tartós, így minde a levegőben mind a természetbe kerülve hosszú távon terheli a bolygót. A természetes eredetű bőr sem mentes a problémáktól: az állattenyésztés és a bőrkezelés során használt vegyszerek szennyezik a talajt és a víztesteket.

A gumi kevésbé káros, de lebomlása során szintén kemikáliák szabadulnak fel. A karbonszálas tokok gyártása különösen energiaigényes – 14-szer több energiát igényel, mint az acél –, és mivel nem bomlik le, a hulladék mennyiségét is növeli.
A cikk szerint évente több mint 30 tonna telefontok hulladék keletkezik, amely évtizedekig megmarad a környezetben.

A Körkörös.hu ThinkSustainaibly anyaga alapján készült táblázata:

Iparági problémák

A telefontokok piacának gyors bővülése kettős kihívást jelent: miközben egyre több fogyasztó keres személyre szabható, dizájnos kiegészítőt, ezzel párhuzamosan az iparág hulladéktermelése is rohamosan nő. A fenntarthatóság szempontjából kulcskérdés, hogy a gyártók milyen arányban térnek át biológiailag lebomló anyagokra, illetve indítanak újrahasznosítási programokat. Ha ezek az erőfeszítések nem gyorsulnak fel, a piac növekedése egyben a környezeti válság mélyülését is jelenti.

Az iparági gyártásra sajnos jellemző a magas selejtszám. Az egyik magyarországi gyártó jellemzően 25-30%-os selejtszámmal termel. Ez elsősorban a nyomtatási problémákból adódik, másodsorban pedig a kis arányú saját gyártás miatt. 

A magyarországi tok biznisz alapvetően kínai beszerzésű tokok itthoni nyomtatásán alapul. A kapacitásnövelés sok esetben elsődleges cél: egyes magyarországi üzemek napi 15 000 darabos termelésre készülnek, miközben Kínában már léteznek olyan gyártók, amelyek kizárólag nyomtatott mintás tokokból akár napi 150 000 darabot (!) készítenek.

Ezek között sok a divatcélból, személyre szabott grafikával rendelt termék, amelyet valószínűleg nem használnak hosszú távon. A volumenalapú termelés ugyan biztosítja a piaci jelenlétet és a marketing szempontból fontos folyamatos kínálatot, ám ezzel együtt jelentős hulladék keletkezik, és a környezeti terhelés is tovább nő.

A piaci előrejelzések szerint ugyanis a telefontokok globális forgalma 2023-ban mintegy 25,7 milliárd dollár volt, 2033-ra pedig várhatóan eléri a 44,5 milliárdot. Ez évi átlagban 5,6%-os növekedést jelent. Ha a gyártási módszerek és az anyaghasználat nem változik, ez a felfutás a hulladék és a környezeti terhelés exponenciális növekedésével járhat együtt.

Mégis milyen tokot válasszunk?

Szerencsére egyre több gyártó kínál környezetbarát megoldásokat. Az olyan biológiailag lebomló anyagok mint a PLA (politejsav – növényi alapú, ipari komposztálás során lebomló biopolimer), a PHA (polihidroxi-alkanoát – mikroorganizmusok által termelt, természetes eredetű, teljesen lebomló műanyag) vagy Flaxstic® (lenszalmából és biopolimerekből álló komposztálható anyag) az ipari komposztálás során teljesen lebomlanak, és nem hagynak hátra mikroműanyagot. Az Algenesis Corporation Soleic® nevű anyaga (növényi olajból készült poliuretán, amely biológiailag lebomlik) szintén környezetbarát alternatívát kínál – írja az Energy.gov.

Emellett egyes gyártók újrahasznosított műanyagokat használnak, és visszagyűjtési programokat indítanak, hogy a régi tokokat ne hulladékként kezeljük, hanem alapanyagként.

Mit tehetünk mi, fogyasztók?

A környezeti terhelés csökkentéséhez nemcsak a gyártók, hanem a vásárlók is hozzájárulhatnak:

- Válasszunk lebomló vagy újrahasznosított anyagból készült tokot!

- Kerüljük az olcsó, gyenge minőségű műanyag tokokat!

- Támogassuk a fenntartható márkákat!

- Használjuk tovább a meglévő tokot, ameddig csak lehet!

- Éljünk az újrahasznosítási lehetőségével!

A telefontokok élettartama bőven alkalmas egy készülék kiszolgálására. A fiatalok között óriási trend az újabb és újabb, divatos, egyedi tok. Az igazi kihívás az lenne, ha egy telefont egy tok ki tudna szolgálni.