Budapest ennek is megitta a levét - külföldre mentik az összes nyereséget!
A tendergyőztes a Suez nevű francia és az RWE nevű német világcég lett. Amikor a fővárosi önkormányzat megkötötte a szerződést – legyünk jóindulatúak –, még nem látta, hogy a vízszolgáltatás kiváló üzlet. A Helyi Téma tegnapi száma megvilágítja a homályos történetet.
A privatizációs pályázaton 8 cég vett részt. A tender kapóra jöhetett a Sueznek, hiszen ebben az időben igazoltan korrupción nyugvó privatizációs technikával terjeszkedett, s amelynek legnagyobb feltárt botránya a grenoble-i vesztegetési ügy volt, ami végül a polgármester és több Suez-tisztviselő elítélésével zárult.
Az ivóvíz ára az elmúlt 12 év alatt három és félszeresére növekedett Budapesten, aminek révén a kisebbségi tulajdon megszerzésére nem egészen 17 milliárdot költő francia–német üzemeltető évente körülbelül 3 milliárd forint menedzserdíjat tudott kivinni az országból. A Fővárosi Vízműveket már a privatizáció idején is lehetett gazdaságosan üzemeltetni, hiszen sem a főváros mint többségi tulajdonos, sem a német–francia közös cég soha egy fillér plusztőkét nem tett a vállalatba.
A privatizációs szerződés egyébként szokatlan garanciákat biztosított a Suez–RWE közös vállalatnak: például Budapest elvileg alacsonyabb áron is adhatná az ivóvizet, ám a szerződésben leírt vízdíjképlettől lefelé való eltérés esetén a francia–német szaktudás árát, a menedzsmentdíjat ki kell egészíteni a hiányzó összeggel.
A Hungáriavíz Zrt.- a tulajdonosok közös cége - gyakorlatilag látszattevékenységet végez: a menedzsmentdíj kiszivattyúzására szolgál. Az üzemeltetéssel járó költségeket – például a vezetők szolgálati lakásának bérleti díját is! – a vízművek terhére számolják el. Összefoglalva: a kisebbségi tulajdonosok magyarországi cégükön keresztül a kezdetektől fogva olyan magas menedzsmentdíjat kértek és kaptak, amely rendszeresen elvitte a teljes nyereséget.