Választás 2010 - Igazolással szavazás - HÁTTÉR
A 2006-os országgyűlési választáson még hatályos jogi szabályozást azért kellett megváltoztatni, mert az visszaélésekre adott lehetőséget. Az Alkotmánybíróság (Ab) 2006. októberi határozatában ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy az igazolással szavazók akkor is voksolhattak a második fordulóban, ha azon a településen, ahol az első fordulóban szavazhattak, a szavazás érvényes és eredményes volt.
Ez a szabályozás az Ab szerint az egyenlő választójog alkotmányos alapelvének sérelmét okozta, ezért arra hívta fel az Országgyűlést, hogy 2007. június 30-ig módosítsa a törvényt. Választási szakértők szerint az Országgyűlés a törvény módosításával elérte a célját, ám az ötpárti egyeztetéseknek köszönhetően a jogszabály rendelkezései közé - feleslegesen - bekerült az igazolással való szavazás (egy településen belüli) egy szavazókörhöz való kötése.
Ez azt jelenti, hogy a lakóhelyüktől távol szavazók nem választhatnak, hogy az adott település (ahol szavazni kívánnak) melyik szavazókörében adják le a voksukat; erre egy szavazókört kell kijelölnie a helyi jegyzőnek. Így fordulhatott elő, hogy ezekben a kijelölt szavazókörökben a többi helyhez képest lényegesen többen jelentek meg szavazni. (Egy átlagos szavazókörben 600 és 1.200 között van a szavazók száma, míg a kijelölt szavazókörök között volt, ahol kétezernél is többen kívántak igazolással szavazni.)
A törvénymódosítás (mivel az igazolással szavazás szabályainak módosítása miatt megnövekedtek a feladatok) az igazolással való szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának a minimális létszámát nem öt, hanem hét főben állapította meg. A választási szakértők szerint szervezési szempontból ugyan könnyebbséget jelent, ha az igazolással szavazók egy szavazókörben jelennek meg, ám nem okozna semmilyen problémát, és nem adna visszaélésre sem lehetőséget, ha a voksolást több szavazókörben is lehetővé tennék.
Szakértők szerint a jelenlegi szabályozás miatt "elkerülhetetlen" volt a vasárnapi választáson kialakult helyzet, a kijelölt szavazókörök előtt kígyózó sorok. Mint mondták, a jegyzők (a helyi választási irodák vezetőinek) keze meg van kötve az ügyben. Közölték, az EP-választáson azért nem okozott hasonló gondot a szabályozás, mert akkor a részvételi arány lényegesen alacsonyabb (36,31 százalékos) volt, mint a most vasárnapi első fordulóban (64,38 százalék), továbbá mintegy feleannyi volt az igazolást kérők száma, mint most (66 ezer).