Jelentősen változik a külföldi befektetési alapok szabályozása
Csörgits Andrea elmondta: már eddig is jelentősen egyszerűsödtek az európai befektetési alapok nyilvános forgalmazásának feltételei. A kibocsátó felügyelete által engedélyezett európai alapokat már nem kell engedélyeztetni a többi uniós tagországban, csupán bejelenteni.
A dokumentumokat már angolul, elektronikusan is be lehet adni, nem feltétel a hazai meghatalmazott, s a felügyelet csupán "megerősítő" határozatot ad ki. Az eljárás jelentősen lerövidült, egy ismert ernyőalap új részalapjának forgalmazását néhány nap alatt jóváhagyják. Mindezek következtében persze a verseny is egyre erősebb.
A UCITS IV irányelv célja a közösségi szintű versenyfeltételek közelítése, a szabályozott befektetési alapok befektetési jegyeinek a Közösségen belüli szabad mozgására vonatkozó korlátozások megszüntetésével, valamint a tevékenység határon átnyúló működési feltételeinek szabályozásával, továbbá a befektetők hatékonyabb és egységesebb védelme, a számukra adandó információk szabályozásával - ismertette Füredi Katalin, a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.
A szakértő az új európai szabályozás újdonságai között említette, hogy egyszerűsödik az irányelv hatálya alá tartozó befektetési alapok határon átnyúló forgalmazása (az európai útlevél alkalmazása) azzal, hogy a befektetési alapot nyilvántartásba vevő tagállam jogosult a határon átnyúló forgalmazás elbírálására.
A UCITS IV az egyszerűsített tájékoztató helyett úgynevezett kiemelt befektetői információs dokumentumot vezet be, amelynek célja a befektetők szerződéskötés előtti tájékoztatása, a befektetői döntés elősegítése. A dokumentummal szemben támasztott követelmények pedig: legyen tisztességes, teljes, tömör (legfeljebb 2 oldalas), közérthető, aktuális, publikus, díjmentes és egységes formátumú (tegye lehetővé az összehasonlítást).
Az irányelv szabályozza a befektetési alapok összeolvadását, lehetővé téve a határon átnyúló összefonódásokat is. Az összeolvadáshoz például a beolvadó alap székhelye szerinti felügyelet engedélye, letétkezelő és könyvvizsgáló bevonása szükséges. A befektetői hozzájárulás előírása diszkrecionális tagállami jog (ha igen, akkor 75 százalékos többséggel); a befektetők kérhetik a befektetési jegyek térítésmentes visszaváltását vagy átváltását.
A UCITS IV bevezeti az úgynevezett master-feeder struktúrát , lehetővé téve olyan befektetési alapok létrehozását, amelyek eszközeik legalább 85 százalékát egy másik alap befektetési jegyeibe (master-alap) fektetik (ez nem azonos az alapok alapjával). A feeder és a master alapnak kötelezően együtt kell működnie.
Csörgits Andrea az új szabályozás várható következményei között említette, hogy a határon átnyúló forgalmazás után az alapkezelés is határon átnyúlóvá válik, az alapkezelési tevékenység koncentrálódik. Hozzátette: az ING portfóliókezelése most is a hágai központban koncentrálódik, a helyi piacokon az értékesítés folyik. Kiemelte: az alapkezelők költséghatékonyságát javítja majd, hogy befektetési jegyeiket maguk is forgalmazhatják (most kötelező a forgalmazó igénybe vétele).
A fejlesztési igazgató elmondta: a külföldi alapcsaládok hazai regisztrációjáról nincs hazai "közhiteles" nyilvántartás, olyan adatbázis, amelyből a forgalmazási volumenek kiszűrhetőek lennének, a forgalmazóknak nincs rendszeres jelentési kötelezettségük, és a külföldi statisztikák is ellentmondásosak.
Az idén januári adatok szerint 430 hazai alap van Magyarországon, és becslések szerint 1053 külföldi alapot (részalapot) regisztráltak. A külföldi alapok itthon forgalmazott állománya a teljes befektetési alap piac közel 30 százalékát teheti ki, és 2004 óta átlagosan 85 százalékát intézményeknek értékesítették, s csupán 10-15 százaléka volt lakossági értékesítés (elsősorban a privát banki szegmensben).
Az ING április végén 996,8 milliárd forint hazai vagyont kezelt, amivel a harmadik legnagyobb vagyonkezelő. Az általa hazai befektetési alapokban kezelt vagyon 51,7 milliárd forint (12. hely), a külföldi alapokban lévő, hazai befektetőktől származó vagyon pedig 290 milliárd forint volt április végén, ami az intézményi forgalmazásban 25 százalékos, a lakossági forgalmazásban pedig 8 százalékos részesedést jelent.