Elképesztő dinamizmussal nőhet a nyugdíjalapok eszközállománya

Az Allianz SE legfrissebb demográfiai tanulmánya szerint 2020-ra a pénzügyi válság dacára várhatóan 66 százalékkal bővül a világon a nyugdíjpiac, ami éves szinten 4,7 százalékos növekedési rátának felel meg. A nyugdíjeszközök teljes állománya 22 ezer milliárd euróról 36 ezer milliárd euróra emelkedik - ismerteti az Allianz közleménye.

Az Allianz vezető nyugdíjelemzője, Renate Finke szerint "arra lehet számítani, hogy Európa, Ázsia-Óceánia számos országában és az Egyesült Államokban a monetáris vagyon alakulását elsősorban a nyugdíjcélú megtakarítások felfutása fogja meghatározni". "Ázsia feltörekvő piacai fognak a legdinamikusabban fejlődni" - állapítja meg Renate Finke.

Ezekben az országokban 2020-ra évi 16,8 százaléknyi növekedést követően az eszközállomány 2,2 ezer milliárd euróra dagad, azaz utoléri az Egyesült Királyság piacának méretét. Hasonló dinamizmus várható Közép-Kelet-Európában is, ahol a legtöbb ország az elmúlt évtizedben vezette be a kötelező tőkefedezeti pillért. Közép-Kelet-Európában az előrejelzés szerint 2020-ig az éves növekedés üteme 15,5 százalék lesz.

A nagyobb nyugdíjpiacok a piac mérete és érettsége miatt nem számíthatnak ilyen gyors ütemű növekedésre. Várhatóan az USA nyugdíjpiacának globális vezető szerepe az évtized végéig fennmarad annak ellenére, hogy az összetett éves növekedés üteme (CAGR) csupán 3,6 százalékra tehető. Az Egyesült Államokban a lassú növekedés ellenére a piac pont annyival fog bővülni, mint amekkora a kontinentális nyugat-európai piac mérete ma.

Tavaly a világ nyugdíjeszközeinek több mint a felével, mintegy 22 ezer milliárd euróval részesedő Egyesült Államok volt a világ vezető nyugdíjpiaca a teljes állomány 11,5 százalékával rendelkező Egyesült Királyság előtt. Nyugat-Európa nyugdíjeszköz-állománya alig valamivel haladja meg a 20 százalékot, míg Ausztrália és Japán globális szinten egyaránt 3-3 százalékot képvisel.

Ázsia és Közép-Kelet-Európa (KKE) feltörekvő gazdaságai, ahol az egyes tőkefedezeti rendszerek kialakítása még korai szakaszban van, csupán elenyésző hányaddal (1,8 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal) részesednek a globális piacból. A pénzügyi és a gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a nyugdíjeszközök globális volumenére, amely az egy évvel korábbi 23,2 ezer milliárd euróhoz képest durván 15 százalékkal csökkent, és 2008 végére 20 ezer milliárd euróra zsugorodott.

A világ vezető nyugdíjpiacát, az Egyesült Államokat még nagyobb, 22 százalékos veszteség érte. Jóllehet a nyugdíjeszközök hozamának "magához térésére" a részvényárfolyamok 2009. évi erőteljes fellendülése jótékony hatást gyakorolt, a 2007 évi szintet az eszközök még nem érték el. Ezeket a veszteségeket a háztartások csak akkor lesznek képesek pótolni, ha többet tesznek félre nyugdíjas éveikre.

Ez azonban nemcsak az olyan érett tőkefedezeti rendszerrel rendelkező országokra lesz jellemző, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc, hanem olyan országokra is, ahol a felosztó-kirovó rendszer reformja folytán a nyugdíjszínvonal visszaesik, és ha az életszínvonalat az emberek tartani akarják, ezt csak tőkefelhalmozással tudják ellentételezni.

Ugyanez a helyzet Kelet-Európa államaiban és Ázsia feltörekvő országaiban is, ahol az egyre nagyobb jólétben élő háztartások csak most kezdtek el takarékoskodni, és vagyont gyarapítani. A helyzetek és az eszközök erőteljesen különböznek egymástól, a kihívások azonban nagyon is hasonlóak a nyugdíjeszközök globális piacain: az öregedő társadalmak és az államadósságok emelkedése miatt a nyugdíjaknak erősebb tőkefedezetre kell támaszkodniuk - mutat rá a közlemény.

Egyre általánosabb az a vélemény, hogy a világon a nyugdíjrendszerek akkor választják a legjobb megoldást, ha a kockázatok terítése érdekében a fenntartható állami pillért erős tőkefedezeti pillérrel kombinálják. Ezek az alapvető hosszú távú trendek minden valószínűség szerint jelentős hatást gyakorolnak majd a nyugdíjjövedelmek jövőbeli összetételére.

Az egyén azzal a kihívással szembesül, hogy a különböző forrásokból származó nyugdíjbevételeinek kosarát meg kell terveznie, és létre kell hoznia. Finke szavaival: "a jövő nyugdíjasának gondoskodnia kell arról, hogy nyugdíját több forrásból kapja". "Nyilván azok a pénzügyi szolgáltatók fognak a legtöbbet profitálni a nyugdíjeszközök jövőbeni általános növekedéséből, akik gyorsan felismerik ezeket a fogyasztói igényeket, és a tőke kezelésén túl holisztikus tanácsadói koncepciókat és kiegészítő segélyszolgálatot is kínálnak ügyfeleiknek" - mutat rá a szakértő.