A hétvégén véglegesíthetik a bankpiac új világrendjét meghatározó Bázel III szerződést
"A jelenlegi válság a pénzpiacokat, az egyes vállalatokat és a felügyeleti szervezeteket egyaránt próbára tette. Egy átfogó stratégiát dolgoztunk ki annak érdekében, hogy a bankszektor hibáiból következő tanulságokat feldolgozzuk, s jól haladunk afelé, hogy ezt a tudást a gyakorlatban is alkalmazzuk" - mondta Nout Wellink a Bázel II szerződés betartását felügyelő Bázel Bizottság elnöke egy 2008 novemberi beszédében.
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) azóta szisztematikusan, a piaci és állami szereplők véleményét figyelembe véve dolgozta ki azt az új - a piac által Bázel III-nak hívott - szabályrendszert, amely egy válság utáni világrendben a banki tevékenységek feltételeinek és normáinak sztenderdjeként szolgálna. A jegybanki technokraták kedden véglegesített előzetes javaslatát vasárnap tárgyalja a Jean-Claude Trichet európai jegybankelnök által vezetett Felügyeletek Kormányzóinak és Vezetőinek Csoportja (GHOS). A szerződés, amennyiben a novemberi Dél-Koreában tartandó G20 értekezleten elfogadják, azt a Bázel II-t válthatja fel, amelyet 2004 júniusában hirdettek ki. Az akkori szerződés a minimális tőkekövetelmények, felügyeleti ellenőrzések és piaci magatartás területein tartalmazott nemzeti szinten alkalmazandó előírásokat.
Gyakorlatba ültetése azonban - az egyes országok eltérő harmonizációs menetrendjéből fakadóan - a 2007 nyarán kirobbant pénzügyi válság idejére nem valósult meg. A jelenleg kidolgozás alatt álló nemzetközi egyezmény 2012 végétől léphet érvénybe. Az elmúlt időszakban központi banki és felügyelőszervi delegáltak dolgoztak azon a tervezeten, amelyet kedden nyújtottak át a vasárnapi értekezlet részvevőinek. Részleteket nem hoztak nyilvánosságra, ám a Die Zeit német hetilap - jegybanki források által megerősített - információi szerint a Bázel III a korábbi 4 százalék helyett 9 százalékos alap tőketartalékot (Tier I), valamint egy 3 százalékos úgynevezett biztonsági buffert (conservation buffer) ír majd elő. Konjunktúra idején az előírt Tier I tartalék szintjét egy 3 százalékos "anticiklikus bufferrel" akár 12 százalékra is növelhetik.
Az új egyezmény rendezheti az egyes országok eltérő jogi-gazdasági terminológiájából fakadó problémákat. Németország jelezte, hogy szeretné "felértékelni" az egyes állami támogatásban részesült bankokban lévő szavazati joggal nem rendelkező - "néma részvételnek" nevezett - tőkéjét. A bejelentés azután érkezett, hogy kiderült, a szerződés magasabb minőségi követelmények elé állítaná a bankok által felhalmozott tőketartalékokat. A jelenlegi piaci körülményekre hivatkozva azonban többen aggodalmaiknak adtak hangot. Anrew Lim, a Matrix Group elemzője szerint a kiszivárgott tartalékráták a piaci elvárások felső határán vannak. "Elemzésünk szerint 2013 végén a BBVA, a HSBC, az Intesa Sanpaolo, az Unicredit és a Barclays is még mindig a biztonsági bufferzónában lenne".
A szabályozásnak megfelelően azoknak a bankoknak, amelyek nem teljesítik a biztonsági buffer követelményeit csökkentenie kellene bónusz- és osztalékkifizetéseit. "Ha az új minimum 5-6 százalék körül lenne, az jónak tűnne, s az európai bankok többsége minden bizonnyal ezen szint felett is lenne" - mondta Antonio Ramirez, a Keefe, Bruyette and Woods munkatársa. Elemzők szerint az új szabályozás piaci hatása attól függ majd, hogy a bankok milyen minőségű tőkét számolhatnak el fedezetként. A Morgan Stanley vezérigazgatója szerdán úgy nyilatkozott: "Ha van is kiskapu, amivel meg lehet kerülni a Bázel III-t, én nem tudok róla, s nem is kívánom igénybe venni". "A bankipar nyilvánvalóan egy hihetetlen inflexiós pont előtt áll, talán az eddigi legsúlyosabb előtt" - tette hozzá.
Az Unicredit vezére, Alessandro Profumo kifejtette, hogy "lehetetlen megmondani, hogy milyen hatással lesz bankjaink nyereségességére ... Módosítanunk kell saját tőkénk hozamára vonatkozó várakozásainkat". "Szeretnénk szigorítani a szabályokon ... (azonban) a pénzügyi szektornak olyan helyzetben kell lennie, hogy tovább tudja folytatni tevékenységét" mondta a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble. A sokak által a Bázel III atyjának tartott Axel Weber, aki a Bundesbank elnöke és Európai Központi Bank jegybanki tanácsának tagja, korábban úgy nyilatkozott " remélhetőleg már most, a hét végén a tárgyalások végére juthatunk". A pénzpiaci szereplők kíváncsian várják a fejleményeket. (MTI)
