Megállt a jegybanki alapkamat csökkenése Izlandon
A kamat az elemzői várakozásoknak megfelelően 4,25 százalék maradt. A kamatról döntő testület a legutóbbi, februári ülésen még 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot. A szerdai ülés után viszont már azt közölte, hogy bizonytalan a monetáris politika várható iránya.
A bizonytalanságot az úgynevezett Icesave ügyben - a brit és a holland államnak fizetendő, összesen 5 milliárd eurós kártérítés ügyében - kezdeményezett népszavazás, és a tőke szabad áramlását akadályozó nemzeti korlátok felszámolása körüli, egyelőre nyitott kérdések okozzák a bank közleménye szerint.
Ingolfur Bender, az Islandsbanki vezető elemzője szerint az év végéig nem várható változás, jövőre pedig kamatemelés jöhet. Az izlandi gazdaságot megrázó válság mélypontján, 2008 októberében 18 százalék volt az irányadó kamat.
A pénzügyi rendszer összeomlásához vezető krízis aztán fokozatosan enyhült - főként a Nemzetközi Valutaalap 2,1 milliárd eurós kölcsönének hatására -, ami lehetőséget teremtett a rekordmagas kamat csökkentésére. A válságot a jegybanki alapkamat emelése mellett a tőkemozgást korlátozó intézkedésekkel próbálták enyhíteni. Ezeket a korlátokat most Brüsszel sürgetésére le kell bontani az Európai Unióhoz (EU) csatlakozni készülő országban.
A 2008-ban elmélyült válság a 320 ezer lakosú Izland modern kori történetének legsúlyosabb recessziójába torkollott. A bruttó hazai termék (GDP) 16 évi folyamatos növekedés után 2009-ben csökkent: 6,8 százalékkal esett vissza éves szinten. A recesszió 2010-ben is folytatódott, a GDP 2,7 százalékkal csökkent, az idén viszont már beindul, jövőre pedig gyorsul a növekedés; 2011-ben 2,8 százalékos, 2012-ben és 2013-ban pedig 3 százalék feletti GDP-növekedés várható a központi bank szerint.
A válság egyik első epizódja az Icesave izlandi internetes bank összeomlása volt. A brit és holland betéteseket a londoni és a hágai kormány kárpótolta, az erre fordított összeget pedig az izlandi kormányon kívánják behajtani. A két EU-tagállam és Izland között jelentős feszültséget okozott az ügy, a rendezése viszont megszüntethetné a szigetország gazdaságát terhelő egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőt, és javíthatna Izland EU-csatlakozási esélyein. Ugyanakkor sok izlandi igazságtalannak tartja, hogy adófizetőknek kelljen a magánbankok hibái miatt fizetniük. (MTI)
