Benyújtották a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot
Az új törvény 2012. január elsején lépne hatályba. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett javaslatból kiderül, hogy nem változik jelentősen a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre, így - egyes kivételekkel - belföldi székhelyű gazdasági társaságok, szövetkezetek, állami vállalatok, trösztök, tröszti vállalatok, közös vállalatok, erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulatok, ügyvédi, végrehajtó, és szabadalmi ügyvivő irodák, közjegyzői irodák, a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott egyéni vállalkozók, valamint egyéni cégek kötelesek hozzájárulást fizetni.
Szakképzési hozzájárulást kell fizetniük a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személyeknek, társas cégeknek, valamint egyéb szervezeteknek is. Az indoklás szerint a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét annak a követelménynek a figyelembevételével igyekeztek meghatározni, hogy a kvalifikált munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége legyen hozzájárulásra kötelezett. A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy aki adófizetési kötelezettségének átalányadózással tesz eleget, az a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesítheti.
A szakképzési hozzájárulás alapját az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap képezné, ezzel jelentősen egyszerűsödik a foglalkoztatók járulékfizetése, hiszen egyazon összeg után fizetnek majd egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és szakképzési hozzájárulást. A javaslat ezenkívül rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy szakképzési hozzájárulást az egyéni vállalkozónak saját maga után továbbra se kelljen fizetni.
A javaslat szerint a szakképzési hozzájárulás a szakképzési törvény, illetve a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó tanuló, hallgató gyakorlati képzésének megszervezésével, vagy kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetéssel teljesíthető. A törvényjavaslat kitér arra is, hogy a gyakorlati képzés szervezését tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében lehet szervezni a szakképzésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, továbbá a hallgatók esetében a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodásban kell rögzíteni a gyakorlati képzés végrehajtását.
A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek közül azok, akik gyakorlati képzést szerveznek, különböző mértékben csökkenhetik befizetési kötelezettségüket: a javaslat szerint 2012-ben évente fejenként 440.000 forintban meghatározott alapnormatíva alapján, ezt követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel. A bevallások feldolgozásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a tervezet egységesen a NAV–hoz delegálnák.
A javaslat szerint a hozzájárulásra kötelezettek maguk állapítják meg és elektronikus úton vallják be a szakképzési hozzájárulás alapját, éves bruttó fizetési kötelezettségüket, a csökkentő tételek összegét. A szakképzési hozzájárulást a tárgyévet követő év február 25-ig kell befizetniük az adóhatóságnak. A hozzájárulásra kötelezett az év első tizenegy hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizetne a javaslat szerint. A képzés, valamint a képzési rendszer fejlesztése támogatásának részleteit is tartalmazza a javaslat, beleértve az Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének összetételét.
A javaslat szerint a kormány döntése alapján, kérelemre képzési célú támogatás nyújtható a legalább 50 munkavállalónak munkahelyet teremtő, Magyarország területén székhellyel, fiókteleppel rendelkező befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára. Kérelemre támogatás nyújtható nagyvállalatoknak tanműhely létesítéséhez is, a tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez, és a szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez - olvasható a javaslatban.
A törvényjavaslat meghatározza az alaprész pénzeszközeiből nyújtható támogatások eddig nem szabályozott lehetőségeit is. 2013-tól a decentralizált keret egyik 50 százaléka a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházási célok, míg a másik fele az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés működtetési költségeire, valamint a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag– és taneszköz–fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének támogatására használható fel.
