A kormány önmagának akar közkegyelmet adni
A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy december 23-án a párt képviselői, több aktivistával közösen odaláncolták magukat a Parlament bejárataihoz. Szavai szerint ezzel az ellen a "demokráciaromboló intézkedéssorozat" ellen tiltakoztak, amiről hétfőn szavazott a Ház. Hozzátette, hogy az "Orbán-kormány rendőrsége" a személyi szabadság megsértésének "teljesen képtelen" gyanújával előállította az aktivistákat és a képviselőket, akiket a Gyorskocsi utcába szállítottak. Véleménye szerint az előállítás "egy zsigeri dühreakció" volt a kormány és a rendőrség részéről.
A politikus hozzátette, "amint az első roham elmúlt" és az illetékes "vérnyomása kicsit lejjebb szállt", rájöttek, hogy súlyos hibát követtek el. Hozzátette, hogy a közkegyelmi törvénnyel ezt a hibát akarják orvosolni, mert a jogszabálynak az az egyetlen célja, hogy a kormány önmagának és a rendőrségnek közkegyelmet adhasson. Jávor Benedek azt mondta, a döntéshozók így akarják elkerülni, hogy az eljárásokat vagy bűncselekmény hiányában szüntessék meg, vagy a bíróság előtt bukjanak meg a vádak.
Kijelentette, a kabinet nem szeretné, hogy a nemzetközi médiában olyan hírek szerepeljenek, amelyek szerint Magyarországon egy teljes képviselőcsoport mentelmi jogát függesztették el. Hangsúlyozta, hogy akciójuk során kimondták, vállalják annak összes jogi következményét. A frakcióvezető szavaival egyetértett aktivistájuk, Eisenbeck Tamás is, aki azt mondta, tisztában volt azzal, hogy december 23 - án szabálysértést követett el. A fiatalember felháborítónak tartotta, hogy személyi szabadság megsértésével vádolják, de azt is nehezményezte, hogy ezután egy olyan bűncselekmény miatt kap közkegyelmet, amit - véleménye szerint - el sem követett.
Leszögezte, hogy ő továbbra is vállalja tette következményeit. December 23-án reggel az LMP által meghirdetett tüntetésen néhány tucat aktivista a Parlament déli, illetve északi kapuja mellett sorakozott fel, tiltakozva az aznap szavazásra váró jogszabályok, elsősorban a gazdasági stabilitási és a választójogi törvény ellen. Később a hozzájuk csatlakozó LMP-s képviselőkkel együtt leláncolták magukat az autóbejáratoknál. A rendőrök hidegvágóval vágták el a láncot, majd kisebb dulakodás alakult ki, mikor félretolták az aktivistákat a kaputól. Ezt követően felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, majd több LMP-s képviselőt, valamint a Demokratikus Koalíció tagjait elvitték a helyszínről.
Több szocialista politikust, így Mesterházy Attila pártelnököt és Lendvai Ildikót is előállították, miután az MSZP-frakció több tagja megpróbálta megakadályozni a tüntetők elszállítását. A képviselőket és az aktivistákat a Gyorskocsi utcai fogdába szállították, ahonnan sorban engedték el őket, miután felvették az adataikat. A rendőrség összesen 43 embert - köztük 15 országgyűlési képviselőt - állított elő személyi szabadság megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Egy kormánypárti javaslat nyomán a parlament hétfőn viszont az akció résztvevőinek adandó közkegyelemről szavaz.
A előterjesztők a javaslat indoklásában azt írták: az Országgyűlés méltányosnak tartja, hogy az egyes sarkalatos törvények elfogadása ellen maguk leláncolásával demonstráló, és ezért büntetőeljárás alá vont emberekkel szemben közkegyelmet gyakoroljon a törvényhozás. Az indoklás szerint az új alaptörvény elfogadását a Ház olyan "kiemelkedő történelmi eseménynek" tekinti, amely indokolja "az alaptörvényből fakadó jogosultságok gyakorlása ellen" még a személyi szabadság megsértésével vagy szabálysértés elkövetésével tüntető személyekkel szemben is a méltányosságot.
Ezzel nem értett egyet a Demokratikus Koalíció (DK). Kolber István hétfői sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy politikusaik "nem kérnek" a közkegyelemből, mert szerintük nem követtek el bűncselekményt, amikor tavaly december 23-án csatlakoztak a tüntetéshez, sőt feljelentést is tesznek, hogy kiderüljön: a kormány utasítására jogtalanul vették őket őrizetbe. A kormányoldal kezdeményezését korábban az MSZP is visszautasította. Utoljára 1991-ben, a taxisblokáddal összefüggésben, az akkori államfő, Göncz Árpád előterjesztésére gyakorolt közkegyelmet az Országgyűlés. (MTI)
