Válaszolt a PITEE a PSZÁF közleményére
A PSZÁF a tegapi nap folyamán szerkesztőségünkbe megküldött levelében reagált a PITEE múlt heti sajtóközleményére, amely szerint a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) az elmúlt napokban több médiumban az ügyfelek számára megtévesztő, valótlan tartalmú állításokat tett közzé a PSZÁF-ról és a Pénzügyi Békéltető Testületről (PBT).
A PSZÁF tegnapi közleményére azonnal reagált a PITEE, amelyet az alábbiakban olvashat:
A PSZÁF közlemény lényegi része így szól:
Az egyesület állítása szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2004-ben „előírta” a bankoknak, hogy a devizahitelek teljes hiteldíj-mutatójának (THM) kiszámításakor költségként vegyék figyelembe a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamaik közötti eltérést (amit az egyesület „árfolyamrésnek” nevez).Az egyesület közlésével ellentétben a PSZÁF ilyet nem írt elő. Az ekkor hatályos hitelintézeti törvény, a THM számítását meghatározó kormányrendelet előírásai alapján a PSZÁF nyilvános kommunikációjában épp ellenkezőleg, fogyasztói kockázatként folyamatosan arra hívta fel az érintett ügyfelek figyelmét: a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamváltozásával kapcsolatos kockázatát.
Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, hogy hol van a csúsztatás a fent idézett PSZÁF közleményben, aztán felsoroljuk a PSZÁF elmúlt években kiadott dokumentumait, amelyekben a PSZÁF világosan leírta, hogy az “árfolyamrés” egy “a devizahitelek folyósítása és törlesztése során felmerülő speciális költség”, végül pedig elgondolkozunk azon, vajon van-e értelme a THM számításokról vitatkozni. Kérjük olvassa el a PSZÁF nyilatkozatát valamint ezt a bejegyzést és döntse el, hogy vajon a PSZÁF-nak vagy nekünk ad-e igazat.
Hol van a csúsztatás a fent idézett PSZÁF közleményben?
A PSZÁF fent idézett közleményében azt állítja, hogy nem írta elő a bankoknak “hogy a devizahitelek teljes hiteldíj-mutatójának (THM) kiszámításakor költségként vegyék figyelembe a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamaik közötti eltérést“ hanem “fogyasztói kockázatként folyamatosan arra hívta fel az érintett ügyfelek figyelmét: a THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamváltozásával kapcsolatos kockázatát“.
Ha megfigyeljük a két idézett tagmondatot, akkor azt látjuk, hogy az első tagmondat tárgya a “deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamaik közötti eltérés” (más néven “árfolyamrés”) a második tagmondat tárgya pedig az “árfolyamváltozásával kapcsolatos kockázat“.
A PSZÁF állítása leegyszerűsítve így hangozna: Nem mondtuk hogy az árfolyamrés költség, hanem azt mondtuk hogy az árfolyamváltozás egy kockázat. A PSZÁF tehát a nyilatkozatában összekeveri az “árfolyamrés” és az “árfolyam-kockázat” kifejezéseket!
Ismereteink szerint azonban az “árfolyamrés” egy úgy nevezett tranzakciós költség, az ”árfolyam-kockázat” pedig egy tranzakciós kockázat. Elkeserítőnek tartjuk, hogy a PSZÁF úgy tesz mintha ez a két kifejezés ugyanazt jelentené! Akit érdekel bővebben az “árfolyamrés” és az ”árfolyam-kockázat” kifejezések közötti eltérés az olvassa el a “A PBT is a bankokat védi (H-PBT-H-1128/2012)” című bejegyzésünket.
A PSZÁF elmúlt években kiadott dokumentumai
A PSZÁF fent idézett közleményében azt állítja, hogy mi találtuk ki az “árfolyamrés” megjelölést, és hogy a PSZÁF “nem írta elő” a bankoknak az “árfolyamrés” figyelembe vételét a THM számítása során.
Lássuk mit mondott a PSZÁF az árfolyamrésről az elmúlt években (a felsorolás nem teleskörű):
PSZÁF és az árfolyamrés 2004
A vételi és eladási árfolyam különbsége
A vételi és eladási árfolyam közötti különbség (árfolyamrés) mértékét a pénzintézet szabadon állapítja meg. A vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál. A különbség mértéke változó, 0,2-0,4 %-tól akár 2-3%-ig is terjedhet. Ez változatlan árfolyam mellett egy tízmilliós hitel esetében legalább néhány tízezer forinttal növeli a hitel költségeit, szélső esetben pedig száz-ezres nagyságú többletköltséget jelent. Mivel az árfolyam rendszerint módosul, a devizahitelekkel kapcsolatos ajánlatokban feltüntetett – a hitelnek a kamat mellett valamennyi változatlan költségét jelző – teljes hiteldíj-mutató (THM) gyakran nem tartalmazza a vételi és eladási árfolyam különbségét, ezért annak mértékére és a felszámítás módjára a hitel igénylésekor fordítsunk külön figyelmet.
forrás: Amit a devizahitelekről tudni kell!
A PSZÁF és az árfolyamrés 2005
III. 2. A devizahitelek folyósítása és törlesztése során felmerülő speciális költségek
A összevont költségmutató, a THM mutató, a költségek jellegéből adódóan nem tartalmazhatja mindazokat a költségek, amelyek a hitel több éves törlesztése során eltérő valószínűséggel felmerülhetnek. A deviza hitelezés során felmerülő speciális költségek közül a THM mutató csak azokat a költségeket veheti számításba, amelyek biztosan felmerülnek, mint például
- a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbséget (árfolyamrés),
Deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbség (árfolyamrés)
A devizaalapú hitelek esetében a folyósításnál deviza-vételi, a törlesztésnél pedig devizaeladási árfolyammal számol a hitelnyújtó. A hitel folyósításakor az ügyfél devizában veszi fel a hitelt, majd eladja forintért a hitelnyújtónak, és a kapott forintot átutalja az eladónak, kivitelezőnek. A hitel törlesztése ugyancsak devizában történik úgy, hogy először az adós forintért devizát vásárol a hitelnyújtótól, majd a megvásárolt devizából kifizeti a hitel törlesztőrészletét. A deviza-vételi árfolyam alacsonyabb a deviza-eladási árfolyamnál, A deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamot a hitelnyújtó határozza meg, ez hitelintézetenként eltérő, mértékű, általában 0,5% és 3% közötti költség felszámítására kerül sor. (A felszámított árfolyamrés konkrét mértékei példaként a következők: BB 0,5%, FHB 2%, HVB 0,7%, CIB 3%). Ezt a költséget a teljes hiteldíj mutatónak (THM) tartalmaznia kell.“
forrás: A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek összehasonlító elemzése (5-6. oldal).
A PSZÁF és az árfolyamrés 2006
Forintban történő folyósítás és törlesztés esetén ezért számolni kell a deviza vételi és eladási árfolyam közötti különbséggel is. A különbség, azaz az árfolyamrés nagyságát a hitelintézet – az adott deviza piaci kondícióira, illetve a hitelintézet üzletpolitikájára figyelemmel – szabadon állapíthatja meg. Mértéke változhat, akár 2-3% is lehet.
forrás: Devizaalapú, ingatlanfedezetű hitelek
A PSZÁF és az árfolyamrés 2008
A vételi és eladási árfolyam közötti különbség, az árfolyamrés mértékét a bank szabadon állapítja meg. A különbség mértéke változó, 0,2-0,4%-tól akár 2-3%-ig is terjedhet. FONTOS, hogy a devizában nyújtott hitelek THM-je tartalmazza az átváltásból adódó költségeket, azonban az esetleges árfolyam- vagy kamatváltozásról, és az emiatt megváltozó törlesztő részletekről nem ad információt.
forrás: PSZÁF a fogyaztókért: Kézzel fogható pénzügyek (14. oldal)
és ugyancsak 2008-ban
Hasonlítsa össze a különböző ajánlatok Teljes Hiteldíj Mutatóját (THM)! A THM a hitellel kapcsolatos összes költséget mutatja meg százalékos formában, egyéves időszakra vonatkozóan. A devizahitelek THM-je tartalmazza a vételi és eladási árfolyam különbségéből (ún. árfolyamrés) eredő költséget.
forrás: PSZÁF a fogyasztókért: Deviza Hitelek (17. oldal)
Következtetések
Honnan származik az “árfolyamrés” megjelölés?
Aki elolvassa a fenti idézeteket, az láthatja, hogy nem mi, hanem a PSZÁF választotta az ”árfolyamrés” megjelölést a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti különbségre. Ezt a különbséget valóban lehet sok más kifejezéssel is jelölni (pl. “árfolyamkülönbség”, “árfolyamkülönbözet”, “árfolyammarzs”, “konverziós marzs”, “bid-ask szpread” stb.) a lényeg viszont mindig ugyan az. Mi azért használjuk az “árfolyamrés” megjelölést, mert ezt láttuk a legtöbbször a PSZÁF kiadványaiban (l. fent).
Költség-e az “árfolyamrés”?
Aki elolvassa a fenti idézeteket, az továbbá azt is láthatja, hogy nem mi, hanem a PSZÁF definiálta a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbséget (nevezzük azt bármilyen néven is) a devizahitelekhez kapcsolódó költségként. A PSZÁF elnöke még 2010-ben is úgy nyilatkozott, hogy a bankok milliárdokat kerestek ezzel a költségelemmel (Milliárdokat keresnek a bankok a devizahiteles árfolyamtrükkön).
Kötelezte-e a PSZÁF a bankokat az “árfolyamrés” figyelembevételére?
A fenti idézetek azt is mutatják, hogy a PSZÁF 2004-ben csak javasolta, hogy “igénylésekor fordítsunk külön figyelmet” arra, hogy a THM tartalmazza az árfolyamrés miatti költséget. Ezzel szemben a PSZÁF 2005-ben már azt írta “Ezt a költséget a teljes hiteldíj mutatónak (THM) tartalmaznia kell“. A szóhasználat változása arra utal, hogy a PSZÁF 2004/2005-ben kötelezővé tette az “árfolyamrés” figyelembe vételét a THM számítása során.
Magyarország jogállam?
Elkeserítőnek tartjuk, hogy a PSZÁF letagadja, hogy az elmúlt években többször is foglalkozott az árfolyamrés kérdésével! Elkeserítőnek tartjuk, hogy a PSZÁF 2012-ben ellentmond a saját korábbi állásfoglalásainak!
Van-e értelme a THM számításokról vitatkozni?
A devizahitelek fénykora 2005-2008 között volt. Az akkori törvényi szabályozás szerint a bankoknak fel kellett tüntetniük szerződéseikben a szerződéshez kapcsolódó összes költséget valamint a költségek alapján számolt teljes hiteldíj mutatót. A jelenleg élő devizahitel-szerződésekben tehát megtalálható a szerződések költségei és a szerződések eredeti THM-je.
A költségek és a THM-ek segítségével nagyon egyszerűen ellenőrizni lehet, hogy a bankok figyelembe vették-e a THM számítása során a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamaik közötti eltérést. Ehhez nem kell mást csinálni, mint a szerződésekben feltüntetett költségek alapján újra kell számolni a THM-et.
A PITEE egyesület ellenőrizte a THM számításokat a K&H Bank Zrt. valamint az OTP Bank Nyrt. devizahitel-szerződésekben és ez alapján állapítottuk meg azt, hogy a K&H Bank Zrt. nem(!) vette figyelembe az árfolyamrés értékét ellenben az OTP Bank Nyrt. figyelembe vette az árfolyamrés értékét.
Ez nem vita kérdése, hanem egyszerű matematika.
Összegzés
A PSZÁF 2004 óta azt állította, hogy az árfolyamrés értéke egy “speciális költség” amit a THM-nek “tartalmaznia kell“. Bizonyíték: A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek összehasonlító elemzése (5-6. oldal)
A PSZÁF állítása szerint a bankok milliárdokat kerestek ezzel a költségelemmel. Bizonyíték: Milliárdokat keresnek a bankok a devizahiteles árfolyamtrükkön
A PITEE egyesület 2011-ben megvizsgálta hogyan manipulálták a bankok a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbség (árfolyamrés) növelésével a devizahitelek költségeit! Bizonyíték: Így működött az “árfolyamtrükk”
A PITEE egyesület 2012-ben megvizsgálta a K&H Bank Zrt. és az OTP Bank Nyrt. néhány devizahitel-szerződését és megállapította, hogy az OTP Bank Nyrt. figyelembe vette a THM számítása során a a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbség (árfolyamrés) értékét, ezzel szemben a K&H Bank Zrt. nem(!) vette figyelembe vette a THM számítása során a a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbség értékét.
Ha Magyarország jogállam, akkor a THM-et nem lehet két különböző módon számolni. A két bank közül az egyik bank THM számítása hibás!
Ennek a felismerésnek az alapján eljárást indítottunk a K&H Bank Zrt. ellen, és kértük hogy a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) vizsgálja meg a PSZÁF korábbi dokumentumait valamint a K&H Bank Zrt. devizahitel-szerződésében feltüntetett THM-et, és mondja ki, hogy a K&H Bank Zrt. álal feltüntetett THM értéke hibás, mert az nem tartalmazza az árfolyamrés miatti költséget.
Ezzel szemben A PBT 2012. augusztus 24. napján kelt határozata úgy foglal állást, hogy a „THM számítása során az árfolyamrést semmilyen jogcímen nem kellett, és nem is lehetett figyelembe venni“ Bizonyíték: H-PBT-H-2079/2012.
A PBT határozatának egyenes következménye, hogy akkor az OTP Bank Nyrt. THM számítása hibás. Ha a PBT elkötelezett a jogállami értékek és a saját határozata mellett, akkor meg kell, hogy állapítsa az OTP Bank Nyrt. devizahitel-szerződéseiről, hogy azokban a THM számítása hibás, mert az OTP Bank Nyrt. figyelembe vette a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti különbséget!
Egy jogállamban elfogadhatatlan lenne, hogy egy felügyeleti szerv (értsd PSZÁF) és a mellé rendelt vitarendező fórum (értsd PBT) eltérő álláspontot képviseljen a THM számítással kapcsolatban!
A további félreértések elkerülése érdekében elvárjuk a PSZÁF-tól, hogy
- adjon magyarázatot arra, hogy az elmúlt években a felügyeleti ellenőrzések során miért nem tűnt fel, hogy a K&H Bank Zrt. és az OTP Bank Nyrt. eltérő módon számította ki a devizahitel-szerződésekben feltüntetett THM értékét!
- foglaljon nyilvánosan állást arról, hogy vajon a THM számítások során a figyelembe kellett-e venni a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti különbség (a PSZÁF korábbi szóhasználatával élve “árfolyamrés”) értékét!
A fenti kérdésekre kapott válasz fogja eldönteni azt, hogy az OTP Bank vagy a K&H Bank devizahitelesei menekülnek-e meg a bankok szorításából?
(forrás: http://pitee.wordpress.com/)