Földtörvény: nem lesznek kiskapuk

A VM közleménye szerint Ángyán József parlamenti képviselő nyitott kapukat dönget, amikor a helyi közösségek érdekeinek védelme érdekében földbizottságok létrehozását javasolja, hiszen erre egyértelműen utal a törvényjavaslat szövege, csakúgy, mint a fiatal gazdálkodók előnyben részesítésére a földszerzésben. A képviselő kifogásolta a kényszerhasznosítás jogintézményét is. Pedig ez más uniós országokban is létezik, és a jelenlegi törvényjavaslat szerint szigorúan törvényi alapokon nyugszik - írta a VM.

Óriásbirtokok kialakulásával fenyegető állítása meghaladottá válik a törvényjavaslat tervezett módosítása alapján; ez ugyanis egyértelművé teszi, hogy a kényszerhasznosítás során a gazdálkodóhoz került föld beleszámít a birtokmaximumba - tették hozzá. A kényszerhasznosításba vétel minden esetben a föld tulajdonosa, illetőleg használója által elkövetett jogsértés, legtöbbször az általa vállalt kötelezettségek megszegéséhez kötődik. A föld kényszerhasznosítása szankció jellegű, végső eszköz. Senki nem juthat önkényesen földhöz kényszerhasznosítás címén - szögezte le a szaktárca.

Ángyán József kifogásolta, hogy társas gazdaságok estében az 1200 hektáros birtokmaximumba nem számít bele az adott társaságnak a tagjaitól bérelt föld. Valószínűtlen, hogy az adott társaság nagy számban be tud vonni húszkilométeres körzeten belül földterülettel rendelkező tagokat. Másrészt a társaság tagja, valamint a társaság szempontjából egyaránt méltánytalan volna, ha előbbi földtulajdona beszámítana a törvényjavaslat által engedélyezni kívánt birtokmaximumba - jelezte a VM.

A parlamenti képviselő ugyancsak sérelmezett, a birtokmaximumnál állategységenként figyelembe vehető 2 hektáros kedvezménnyel összefüggésben a szaktárca megjegyezte: ezzel az intézkedéssel a magyar mezőgazdaság szerkezeti aránytalanságán kívánnak módosítani. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a mezőgazdaság bruttó termelési értékén belül az állattenyésztés részaránya már a 40 százalékot sem éri el. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság vállalati rendszere az Európai Unión belül a legösszetettebb és legsokszínűbb: mindezek tehát nem a törvényjavaslatokkal kapcsolatos kiskapuk nyitását, hanem a valós viszonyokhoz történő szakszerű alkalmazkodást jelentik.