Német konzervatív lapoknak adott interjút Orbán Viktor
A két német konzervatív lapban hasonló terjedelmű interjú jelent meg a miniszterelnökkel. A Die Welt "Az EU rugalmatlan és doktriner" címmel közölte Boris Kálnoky interjúját, a FAZ pedig Nem vagyunk helyes fiúk címmel közölte Stephan Löwenstein anyagát. A FAZ elsősorban az alkotmánymódosításra vonatkozó részeket emelte ki a kormányfővel folytatott beszélgetésből, amelyen az osztrák Kurier egy munkatársa is részt vett, míg a Die Welt az EU-val kapcsolatos mondatokból és más gondolatokból is idézett.
Orbán Viktor mindkét német interjú szerint hangsúlyozta: a magyar kormány sok mindenben eltér a "régi Nyugat-Európa" megoldásaitól. "Nem vagyunk mi helyes fiúk a mainstreamből (fősodorból)" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a Fideszt mindig akkor "hívták a választók", amikor "csődbe jutott a régi rendszer", ezért "közösségünkben erős a küldetéstudat". A választók nem is arra hatalmazták fel őt, hogy "fősodorbeli" politikát folytasson, hanem arra, hogy szembesítse az országot "a legnehezebb kérdésekkel", és megoldást ajánljon - emelte ki.
A Die Welt interjúja szerint Orbán Viktor elmondta: a kormány új társadalmi-gazdasági modellt épít, és eredményes az EU számára fontos területeken, de közben "állandóan azt kell bizonygatnom, hogy nem vagyok fekete bárány, és tudok késsel-villával enni". A magyar próbálkozás a válság megoldására "teljesen legitim próbálkozás", és "európai sikertörténet" is. "Nem értjük, hogy miközben Ciprustól Görögországig mindenhonnan csak kudarcról érkeznek jelentések, miért nem akar senki egy sikertörténetet" - mondta a miniszterelnök.
A Die Weltnek arra a kérdésére, hogy a magyar recepten vajon államosítást és központosítást kell-e érteni, kifejtette: az európai modell nem működőképes, és ami helyette az egyik államban beválhat, nem biztos, hogy egy másik országban is működik, Brüsszelnek ezért "doktrinerség helyett rugalmasan" kell viszonyulnia a nemzeti modellekhez. "Ez ma hiányzik az EU kultúrájából" - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a "tagállamoknak nem adják meg a nemzetállamoknak járó tiszteletet", ami "gazdaságilag is irracionális".
Arra a kérdésre, hogy maradtak-e fékek és ellensúlyok a magyar politikai rendszerben, elmondta, hogy ebből a szempontból 1990 óta nem történt változás, és Európában azért tűnik furcsának a helyzet, mert "kétharmados többség van a parlamentben". Hozzátette: ezt kifejezetten jónak találja, nem lát benne problémát. "Sajnos ilyen rendkívüli helyzet csak nagyon ritkán alakul ki" - mondta Orbán Viktor.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a jelenlegi döntések "bebetonozása" más parlamenti erőviszonyok között alkotmányos válságot okozhat, kifejtette: minden politikai erő elérheti a kétharmados többséget, ennek hiányában pedig valóban nem lehet megváltoztatni az alkotmányos rend alapját. "Ezt azonban nem bebetonozásnak, hanem az alkotmányos rendszer stabilitásának nevezném" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "a stabilitás érték".
Arra a felvetésre, hogy a parlament a kétharmados többséggel, katasztrófákat megakadályozandó, akár a kínzás szabadságát is rögzítheti az alkotmányban, és az Alkotmánybíróság nem tehetne ellene semmit, hangsúlyozta: ez így van, de az ilyen parlamentet "legkésőbb a következő választáson elzavarnák", hiszen "a demokrácia biztosítéka nem az alkotmány és nem is a törvényhozás, hanem maga a nép", a magyar pedig demokratikus nép és nem tűri az antidemokratikus megoldásokat.
A kormányfő az alkotmány legutóbbi módosításáról a FAZ interjúja szerint elmondta: "mi nem akartuk az alaptörvény negyedik módosítását". A módosítás az Ab döntésének következtében vált szükségessé, és volt még néhány tisztázatlan kérdés, így végül "a szokásosnál nagyobb módosító csomag jött létre" - fejtette ki. Mindkét interjú szerint hangsúlyozta a kormányfő egyebek között azt, hogy a negyedik módosítása nem érinti jelentősen az Alkotmánybíróságot, és bizonyos területeken bővíti az intézmény jogkörét.
A Die Welt interjúja szerint azzal kapcsolatban, hogy beszámolók alapján fideszes politikusok és rokonaik előnyt szerzenek állami földek elosztása során, a miniszterelnök hangsúlyozta: állami földet csak haszonbérletbe lehet adni, és az eljárást mindenkire egyformán kötelező előírások szabályozzák.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy Bayer Zsoltot az írásaiban a romákról és a zsidó értelmiségiekről megfogalmazott állításai miatt egy német pártból már kizárták volna, Orbán Viktor kifejtette: az antiszemitizmus vádját a publicista írásai alapján nem lehet komolyan venni, az viszont "cigányellenes volt, amit a romákról írt". Elmondta: a kérdést megbeszélte Bayer Zsolttal, aki nyilvánosan vissza is vonta állításait. Az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta: Európában csak a gyűlöletbeszéd ellen lépnek fel, az új magyar alkotmány viszont tovább megy, hiszen anyagi kártérítést igényelhet az, aki úgy érzi, hogy megsértették emberi méltóságában, ami "teljesen új út" az európai törvényhozási gyakorlatban. Az interjú megjelent a Die Welt online kiadásában is, "Másként csináljuk, mint a régi Nyugat-Európa" címmel. (MTI)
