Magyarország vezető szerepe a vízügyekben
Magyarország nemzetközi megítélésére egyértelműen pozitív hatással volt az október eleji Budapesti Víz Világtalálkozó, amelyen 1300 szakember, köztük nagyjából 900 külföldi vett részt. Több mint 100 európai, amerikai, afrikai, arab és ázsiai ország küldöttsége, valamint a vízügyben érintett nagy nemzetközi szervezetek képviselői is megtisztelték hazánkat a Világtalálkozón való részvétellel.
„A vízügy globális kérdésében tett aktív szerepvállalásunknak köszönhetően, Magyarország komoly tekintélyt szerzett magának. Azzal, hogy hazánk képes volt megszervezni olyan nemzetközi konferenciát, ahol egyedülálló módon a témában érintett valamennyi szereplő – így a kormányok, politikusok, nemzetközi szervezetek, tudósok, szakemberek és a vízügyi cégek is – részt vettek, egyértelműn letettünk névjegyünket a fenntarthatósági intézkedések területén. Kizárólag rajtunk múlik, hogy ezt a jövőben hogyan használjuk ki, hogyan építkezünk erre” – mondta Dr. Baranyai Gábor államtitkár, a Budapesti Víz Világtalálkozó főszervezője.
„Az esemény szakmai szempontból is egyedülálló; ez volt az első olyan konferencia, ahol a szakma vezetői a legmagasabb szintű ENSZ döntéshozókkal ülhettek le egy asztalhoz. Számos pozitív visszajelzést kaptunk a világ minden részéből, amelyben nemcsak a tartalmi munkáért, hanem a szervezési feladatok elvégzéséért is elismerésüket fejezték ki a résztvevők” – mondta el Szöllősi-Nagy András, a BWS Nemzetközi Programbizottságának elnöke, az UNESCO-IHE Vízintézetének rektora.
„A Budapesti Víz Világtalálkozó kapcsán megfogalmazott Budapesti Nyilatkozat munkánk nagyon fontos állomása. Sokan nem is sejtik, micsoda eredmény, és mekkora munka van abban, hogy a világ szakmai és politikai vezetői egyhangúlag támogassanak egy ügyet, amelyhez számos, sokszor ellentétes érdek fűződik. Bár a Nyilatkozat nem tartalmaz konkrét, gyakorlati elemeket és azok ütemezését, de hasznos és intelligens alap a továbblépéshez, amely immár egyirányba mutat” – tette hozzá Szöllősi-Nagy András. A világ jelenlegi vízgazdálkodásai gyakorlata nem tartható fenn hosszú távon, mert az belátható időn belül emberi és környezeti katasztrófához vezet. Ahogy a Világtalálkozón többször is elhangzott, a 24. órában vagyunk. Éppen ezért a 2015 után meghatározásra kerülő SDG-k (Sustainable Development Goals, Fenntartható Fejlődési Célok) egyik kiemelt eleme kell, hogy legyen a tiszta ivóvíz kérdése.
Ahhoz azonban, hogy a világon minden ember számára elérhetővé váljon az egészséges ivóvíz, hogy a vizes ökoszisztémák képesek legyenek a fennmaradásra, valamint kezelni tudjuk a klímaváltozás szélsőséges, vízre gyakorolt hatásait, beruházásokra, fejlesztésekre, infrastruktúrára van szükség. „Világszintű gigaprojektről beszélünk, ami komoly együttműködést igényel az országok, a kormányok, a nemzetközi szervezetek, a döntéshozók, az NGO-k és a szakemberek között. Fontos, hogy a szabályokat közösen határozzuk meg, mert csakis így lehet igazságos és jól működő a megoldás” – mondta Kőrösi Csaba, Magyarország New York-i nagykövete, az ENSZ Open Working Grop vezetője, aki a Világtalálkozó eredményeképp született Budapesti Nyilatkozatot az ENSZ elé terjeszti, és ott folytatja a Budapesten megkezdett munkát.
„Magyarország komoly hagyományokkal és szaktudással rendelkezik vízügyi területen. Tudósaink, szakembereink, vízügyi mérnökeink a világ minden táján megállják a helyüket. Fontos, hogy ezt a lépéselőnyünket a jövőben is kihasználjuk, erre építkezzünk a globális kérdés megoldásában” – mondta Baranyai Gábor. „A víz- és szennyvízgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi piacon a magyar szakemberek, cégek igen sikeresek. Az e területről származó bevételünk sokkal gyorsabban bővül, mint a teljes hazai exportból származó bevételeink. A Budapesti Víz Világtalálkozó 4 napja alatt is több százmillió USD értékben köttettek üzletek, és ha gazdasági szempontból nézzük, ez sokszorosa az esemény teljes költségvetésének”
