Sikertelen az informatikai nagyprojektek egy része a közigazgatásban
2014-2020 között Magyarország összesen mintegy 300 milliárd forint EU-forrást használhat fel e-kormányzati, illetve gazdasági, társadalmi, infrastrukturális infokommunikációs fejlesztésekre. Így amennyiben a becslés helytálló, a következő uniós fejlesztési ciklusban több mint 200 milliárd forintnyi informatikai beruházás sikere múlik a projektszervezés hatékonyságán. A kiemelt projektek sikeresen csak a változó környezethez rugalmasan alkalmazkodó, szükség esetén azt aktívan alakítani is képes szakértői szemlélettel valósíthatók meg, állítja Kustán Szabolcs, a MultiContact Consulting Kft. ügyvezetője.
Az EU-tól 2007 és 2013 között Magyarország számára mintegy 144 milliárd forintnyi támogatás állt rendelkezésre az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretein belül. 2014-2020 között számos nagy rendszer online átalakítása, elektronikussá tétele kerül napirendre. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) révén hazánk 148 milliárd forintot használhat fel új e-kormányzati fejlesztésekre, 152 milliárd forintot gazdasági, társadalmi, infrastrukturális – infokommunikációs fejlesztésekre. A nemzetközi tapasztalatok alapján a nagy rendszerek kiépítési sajátosságai miatt mintegy 200 milliárd forint, valamint a későbbi költséghatékony működtetés kerülhet veszélybe.
A nagy rendszerek és kialakításuk nehézkessége világméretű probléma, ahol a „hiba” alapvetően ezek természetéből fakad. Egy bizonyos méretet és összetettséget meghaladó rendszer tervezői és fejlesztői ugyanis a siker érdekében nemcsak hogy nem tudnak kellő hatást gyakorolni a környezetre; sok esetben a külső változások követésére sincsenek felkészülve. Miközben Európában a szakértők egyetértenek abban, hogy a problémás projektek aránya 70 százalék, egy, a közelmúltban végzett amerikai felmérés megdöbbentő, 90 százalék feletti eredményt hozott. A Standish Group szerint az Egyesült Államokban az utóbbi tíz évben a nagyméretű kormányzati információtechnológiai projektek 94 százaléka sikertelen volt – több mint fele késve valósult meg, túllépte a költségvetést, vagy nem felelt meg a felhasználói elvárásoknak, 41 százaléka pedig teljes kudarcot vallott. A probléma jelentőségét tekintve precedensértékű. Nem volt még a történelemben arra példa, ami Amerikában történt: az egészségbiztosítási rendszer megújítását meghatározó informatikai fejlesztési projekttel kapcsolatban elnöki szinten kellett nyilatkozni, majd a hiányosságok miatt a felhasználóktól elnézést kérni.
„A jövőben a világ leggazdagabb, technológiai szempontból legfejlettebb országai sem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy rendszerszintű okokból kudarcot valló kormányzati informatikai projektekre költsenek. Ennek megelőzésére Amerikában elnöki innovátori programot indítottak, és az ország szakértőit összegyűjtve dolgoznak a problémák megoldásán. A brit kormányzat két éve a miniszterelnöki hivatalon belül hozott létre digitális szolgálatot ugyanerre a célra. Sőt, ma már léteznek nemzetközi internetes portálok is, amelyek célja a projekttapasztalatok nyilvános megosztása” – hangsúlyozta Kustán Szabolcs. – „Magyarországon ma a költséghatékony megoldás a rugalmas nagyprojektek tervezésére és értékelésére szakosodott külső szakértői kapacitás, amely rendszerszinten jelentős költségvetési pénzt spórol meg.”
Új megközelítés
A tervek szerint Magyarország a GINOP keretében az említett összesen 300 milliárd forintot – többek között – felhasználóbarát elektronikus állami szolgáltatások bevezetésére, a nagyobb állami ágazati intézmény- és ellátórendszerek folyamatainak elektronikussá tételére, az államigazgatási belső folyamatokat támogató informatikai rendszerek fejlesztésére, önkormányzati informatikai fejlesztésekre, az informatikai biztonság és hálózatbiztonság javítására, valamint állami nyilvántartások és elektronikus azonosítás korszerűsítésére fordítaná. Ezek közül számos területen külön kihívást jelent majd a tömeges mennyiségű személyes adat biztonságos és hatékony, egymással összekapcsolható rendszerekben történő kezelése. Így kiemelten fontos lesz az új megközelítés, a stratégiai tervből sok lépcsőben lebontott munkafázisok pontos, eredeti terv szerinti elvégzésének ellentéte: a rendszerszintű rugalmas problémamegoldás.
„Az informatika ma már nélkülözhetetlen a közigazgatásban, viszont ritka, hogy a jogalkotók, intézményvezetők, vagy a közigazgatás kiemelt szereplői és munkatársaik egyszerre rendelkezzenek szervezeti, szabályozási és informatikai kompetenciákkal” – mondta Kustán Szabolcs, a MultiContact ügyvezetője. – „Az új típusú, úgynevezett agilis projektszervezés középpontjában viszont az ezeken a szakterületeken átívelő tudással rendelkező kisebb szakértői csoport és a hatékony belső kommunikáció áll. Így érhető el, hogy a projekt végső sikerét befolyásoló információk az egyes szakterületeknél, például a tényleges informatikai fejlesztést végző csoportnál gyorsan, a megfelelő tartalommal rendelkezésre álljanak. Ezt a módszert egyébként az autóipar nagy fejlesztési projektjeiben több mint egy évtizede sikerrel alkalmazzák.”
Sajátos feltételrendszer
A nagyprojektek tervezése és lebonyolítása mindenhol sajátos, néha egymásnak ellentmondó feltételek mellett zajlik, amelyek megnehezítik a sikeres megvalósítást. A finanszírozási forrásoktól függően különböző, speciális követelményeknek kell megfelelnie. Az adott esetben akár több éven át tartó fejlesztés során a projektek célrendszere, környezete folyamatosan változik. A szakértő szerint lényeges sajátosság az is, hogy a megbízó oldalán a kulcsfelhasználók – akik több ezren is lehetnek – a folyamat végéig egyáltalán nincsenek jelen. Ahhoz azonban, hogy hogy egy újonnan kialakított közigazgatási rendszert sikeresen lehessen bevezetni, és az adatokat, nyilvántartásokat, határozatokat az ezekkel dolgozó tisztviselők országszerte mindenhol megfelelően tudják használni, már a fejlesztési projekt keretében külön hangsúlyt kell fektetni a bevezetés támogatására, a felhasználók tájékoztatására, oktatására.
Végeredményben, a kiemelt projektek sikeréhez két tényező elengedhetetlen. Az egyik egy olyan szakértő csapat támogatása a közigazgatás oldalán, amely átlátja a komplex e-közigazgatási fejlesztés célrendszerét és a kapcsolódó technológiát – csak így lehet a programokat kisebb, de egy cél irányába mutató projektekre bontani és ezeket menedzselni. A másik a szereplők szándéka és képessége arra, hogy a változó célrendszerhez alkalmazkodjanak.
