Obama újabb vizsgálatok eredményét várja a Keystone csővezeték ügyében

Az elnöki hivatal azután nyilatkozott, hogy a washingtoni külügyminisztérium pénteken 11 kötetes jelentést tett közzé, amely arra a következtésre jutott, hogy a vezeték nem okoz majd jelentősebb változást sem a széndioxid-kibocsátás, sem a klímaváltozás szempontjából.

Az állásfoglalás rámutatott, hogy a kanadai olajat - amelynek felhasználása egyébként 17 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint az átlagos kőolajé - mindenképpen ki fogják termelni, és ha nem csővezetéken, akkor továbbra is vasúton juttatják el a finomítókhoz.

Az ügyben John Kerry külügyminiszternek még hivatalos javaslatot kell majd tennie az elnöknek. McDonough szerint Obama azután kíván dönteni majd az ügyben, hogy megismerkedik majd a környezetvédelmi ügynökség, az energiaügyi minisztérium és más szövetségi szervek álláspontjával is. A fehér házi kabinetfőnök ugyanakkor, az NBC és a CBS tévécsatornáknak nyilatkozva nem nevezte meg az elnöki döntés lehetséges időpontját. A diplomáciai tárca pénteken hozta nyilvánosságra saját hivatalos véleményét.

A Keystone XL támogatói - köztük Bobby Jindal floridai kormányzó - szerint a külügyi állásfoglalás nyomán az elnök haladéktalanul zöld utat kellene adjon az építkezésnek. McDonough azonban rámutatott, hogy Barack Obamának továbbra is környezetvédelmi természetű aggályai vannak, és azt kívánja, hogy a politikai nyomásgyakorlás helyett a szakemberek érvei döntsenek a kérdésben. Az olajvezeték megépítését a calgaryi központú TransCanada társaság először 2008-ban javasolta.

Ezt az Obama-kormány 2012 elején elutasította, arra hivatkozva, hogy a kongresszus által számára megszabott időkeret nem tette lehetővé a döntés megfelelő hatástanulmányokkal való előkészítését. Ennek egyik oka az volt, hogy környezetvédők kifogásokat fogalmaztak meg a vezeték nebraskai szakaszával kapcsolatban.

A TransCanada ezt követően kettébontotta a projektet, és bejelentette, hogy megkezdi a vezeték Oklahoma állam és a Mexikói-öböl közé eső 780 kilométeres szakaszának építését. Ehhez ugyanis - mivel a csővezeték déli szakasza kizárólag az Egyesült Államok területén halad át - nem szükséges a szövetségi szentesítés.

A TransCanada 2012 májusában újra kérelmezte a washingtoni külügyminisztérium engedélyét a társaság albertai olajhomok-mezőitől a Mexikói-öböl térségének finomítóiig vezető Keystone XL északi szakaszának megépítésére. Mivel az átlépné a kanadai-amerikai határt, a projekt nem valósítható meg az Egyesült Államok kormányának beleegyezése nélkül. Az amerikai külügyminisztérium tavaly márciusban is kibocsátott egy jelentést, amely szerint a kőolajvezeték megépítése nem okoz változást a környezetben a javasolt nyomvonalon, ám azzal szemben etikai kifogások merültek fel.

###ajanlo_szja###

A csővezeték pártolói a hétvégén rámutattak, hogy a diplomáciai tárca öt év alatt öt tanulmányt készített. Tavaly január végén egyébként Dave Heineman nebraskai kormányzó is jóváhagyta a vezeték új nyomvonalát. (Ezzel az állammal kapcsolatban fogalmazódtak meg a legsúlyosabb környezetvédelmi aggályok a Keystone vezeték ügyében.)

A Keystone XL teljes hossza 2700 kilométer lesz, a vezeték megépítése pedig 7,6 milliárd dollárba kerül majd. A TransCanada abban bízik, hogy végül az 5,4 milliárd dolláros déli szakasz is megépülhet majd. A vezeték kapacitása napi 830 ezer hordó lesz, és jelentősen csökkenti majd az Egyesült Államok függőségét a tengerentúli kőolajtól.   (MTI)