Idei csúcsán járt a magyar CDS-árazás Londonban
Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató csoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzői az MTI-nek hétfő este elmondták, hogy a magyar szuverén devizaadósság-állomány törlesztési leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama - az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató - 283 bázispont fölé emelkedett napközben, jóllehet a késői kereskedésben 273 bázispont környékére süllyedt vissza. A magyar CDS-kontraktusok 257 bázisponton zárták 2013-at.
A magyar CDS-árazás hétfői csúcsértéke azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre a nap folyamán 283 ezer euró feletti éves középárfolyamon is kínáltak törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, 26 ezer euróval drágábban, mint december utolsó kereskedési napján. Londoni pénzügyi elemzők hétfői helyzetértékelése szerint az általános piaci vélekedéssel ellentétben nem az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési programjának már elkezdett visszavonása a felzárkózó térségi befektetési eszközöket sújtó jelenlegi eladási hullám elsődleges oka.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak elemzése szerint a gyenge külső fizetési pozíciójú gazdaságok, mint például Törökország, nyilvánvalóan sebezhetők a globális monetáris kondíciók feszesebbé válásától. A felzárkózó térség más gazdaságaiban azonban most a hazai strukturális problémák kerültek a piaci szereplők figyelmébe, ezért túlzott az a közvélekedés, amely a Fed-ciklus leépítését tekinti az eladási nyomás fő tényezőjének.
A ház szerint mindenekelőtt azt kell észrevenni, hogy nem ugrottak meg meredeken az irányadó amerikai kincstárjegyhozamok azóta, hogy a Federal Reserve decemberben bejelentette mennyiségi enyhítési ciklusa visszavonásának elkezdését. A kincstárjegyhozamok megugrásának elmaradását részben az magyarázza, hogy e hozamok már tavaly nyáron meredeken emelkedtek, amikor a piacok először kaptak jelzést a Fed-ciklus várható leépítéséről.
Ráadásul a globális kockázatvállalási készség gyengülése még élénkítette is a biztos befektetői menedéknek tekintett amerikai kincstárjegyek keresletét, csakúgy, ahogy a Fed előző két mennyiségi enyhítési ciklusának leépítése után. Mindezek alapján a Capital Economics azzal számol, hogy az irányadó tízéves amerikai kincstárjegy hozama a következő két évben is csak fokozatos ütemben emelkedik, és 2015 végére éri el a 3,5 százalékot - áll a cég hétfői londoni elemzésében.
Más nagy londoni házak mindazonáltal ennél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a Fed-ciklus visszavonásának a felzárkózó piaci eladási hullám okai között. A Moody's Analytics - a hitelminősítői és pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző Moody's Corporation cégcsoport gazdaságelemző részlege - Londonban minap ismertetett új elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a piacokat a Fed által a felzárkózó gazdaságok aggályai iránt mutatott "szemmel látható közömbösség" rázta meg.
A ház kimutatta, hogy a Federal Reserve enyhítési ciklusának leépítéséhez kapcsolódó első, tavaly kora nyári piaci felfordulás óta eltelt 37 hétben az irányadó tízéves amerikai kincstárjegy átlaghozama 2,64 százalék volt a megelőző 37 hét 1,80 százalékos átlaghozama után. Ben Bernanke, a Federal Reserve most leköszönt volt elnöke először tavaly nyáron tett egyenes utalást arra, hogy a Fed hozzákezdhet a gazdaságélénkítő likviditáspótlásra fordított összeg csökkentéséhez, és szavait annak idején jelentős eladási hullám követte a felzárkózó piacokon.
Ezek a gazdaságok ugyanis a Federal Reserve és a világ többi vezető jegybankja által alkalmazott rendkívüli mértékű mennyiségi enyhítés haszonélvezői között voltak, mivel a pénzügyi válság óta piacra zúdított pótlólagos jegybanki likviditásból a hozamelőnyt kereső intézményi befektetők nem keveset juttattak felzárkózó térségi eszközökbe, bár a Capital Economics hétfői értékelése szerint az amerikai monetáris expanzió jóval nagyobb felhajtóerőt adott az amerikai részvénypiacoknak, mint a külföldi tőzsdéknek. (MTI)
