Reményteljes jövő előtt állnak a hazai biztonsági fejlesztések
A Biztonságpiac.hu, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége és a Magyar Rendészettudományi Társaság közös szervezésében, az Országos Rendőr-főkapitányság székházában 2014. február 11-én megrendezett konferencián a miniszter kifejtette: korábban 35-40 ezer ember dolgozott a magyar hadiipar területén, nemzetközi hírű találmányok kötődtek hozzá, és a világpiacra történő értékesítés révén ez komoly exportbevételeket is jelentett. A rendszerváltozás következményeként azonban a magyar hadiipar, a sikeres vállalatok szétestek, a szakembergárda szétszóródott. Hende Csaba azt mondta: az elmúlt négy év arról is szólt, hogy lépésről-lépésre újraépítsék a hadiipart.
Az elmúlt négy évben a Honvédelmi Minisztérium négy hadiipari vállalata is több olyan termékkel tudott előrerukkolni, amelyek iránt már most is jelentős nemzetközi érdeklődés mutatkozik.
Mint azt Móró Lajos, a HM EI Zrt. vezérigazgatója a konferencián elmondta: a tavalyi árvízi védekezésben jelentős szerephez jutottak a társaság által fejlesztett drónok (pilóta nélküli repülőeszközök), az ország vízforrásainak arzénmentesítését a cég víztisztító berendezései végzik, a közelmúltban bemutatott, legmagasabb biztonsági szintű mobillabor pedig világszerte egyedülálló képességfejlesztés.
A saját haderőnket a lehetőségek értelmes határáig a hazai ipar termékeivel kell felszerelni – mutatott rá Hende Csaba. Ennek kapcsán Zsitnyányi Attila, a Magyar Védelmiipari Szövetség elnöke megjegyezte: egy hadiipari termék hazai gyártása - a kapcsolódó járulék- és adóbevételekből adódóan – akkor is ugyanannyiba kerül az államnak, ha a vételi ár a konkurens külföldi termék értékének a duplája. Mindeközben munkahelyeket is teremt az országhatáron belül tartott gyártás. A magyar védelmiipari kibocsátást Zsitnyányi azzal is illusztrálta, hogy a hazai ágazatban összesen annyian dolgoznak, mint a legkisebb lengyel hadiipari cégnél.
A biztonságtechnika és az IT-biztonság legfrissebb trendjeit is áttekintő rendezvényen Keleti Arthur, a T-Systems Magyarország IT-biztonsági stratégája kifejtette, a fizikai és a virtuális biztonsági szempontok összehangolásán nagy hangsúly van. A magyarországi piacon ugyanakkor általános tapasztalat, hogy e két terület döntéshozói gyakran vállalaton belül sem működnek együtt, noha a holisztikus biztonsági megközelítés nélkülözhetetlen egy-egy vállalat vagy objektum korszerű biztonságának megteremtésekor. A szakértő szerint a biztonsági szakma feladata, hogy megtalálja a megfelelő egyensúlyt a magánélet, a megfigyelés, a biztonság és funkcionalitás között. Az ehhez szükséges modern eszközrendszer pedig már elérhető a biztonsági szektor valamennyi szereplője és a megrendelők számára is.
A hazai biztonsági piac cseppet sem marad el a világ élvonalában zajló fejlesztésektől, a technikai üzletágban életképes kutatás-fejlesztés zajlik. Mint arra azonban Christián László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti tanszékvezetője rámutatott: a magánbiztonság tudományos megalapozásában és annak az élethez való közelítésében komoly adósságai vannak a hazai piacnak. Janza Frigyes címzetes egyetemi tanár, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára megjegyezte a magánbiztonsági és vagyonvédelmi piaccal kapcsolatos állami hozzáállás is jelentősen megváltozott a szakma két évtizedes fejlődése során. Míg korábban a közrendvédelmi szervek egyfajta kockázatos elemként értékelték a piaci cégeket, mára sokkal inkább a két oldal együttműködése, partnersége kezd jellemzővé válni.
A konferenciát a szervezők - a Biztonságpiac.hu hírportál, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége és a Magyar Rendészettudományi Társaság – hagyományteremtő szándékkal rendezték meg, és mint az a rendezvényt követő visszajelzésekből is érzékelhető, a piaci döntéshozók részéről is megkerülhetetlen igény mutatkozik arra, hogy a rendvédelem, a hadiipar, valamint a magánbiztonság legújabb magyarországi fórumát a következő években is megrendezzék.
Forrás: Biztonságpiac.hu
