Kockázati tőkepiac: pénz van, stratégia ritkán
Vajon csak információs szakadék van a befektetőket kereső startupok és a kockázati tőkealapok közt? Vagy valóban nincs üzleti potenciál a magyar startup piacban? Milyen stratégiával találhat befektetőt egy növekvő cég a nyereségesség fenntartásához? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések sora foglalkoztatja a pénzügyi piac szereplőit ma Magyarországon. A március 19-én megrendezésre kerülő Venture Capital Summit (http://vc.ap.hu/) ezek megválaszolására vállalkozik, irányt mutatva a bizonytalan piaci környezetben kiutat keresők számára.
A befektetési piac minden szegmensére korábban soha nem látott erők hatnak. A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület 2012-es évre vonatkozó adataiból kiderül, hogy Magyarország a korai stádiumú (kockázati tőke) befektetéseknél az európai élmezőnybe tartozik, azonban az érettebb stádiumban levő befektetések terén messze lemarad mind az európai, mind a régiós átlagtól. A magántőke befektetések esetében hazánk egyértelműen a sereghajtók közt mozog a növekedési tőke és a kivásárlások tekintetében egyaránt. Mindemellett Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a kockázatitőke-befektetések értéke meghaladta a magántőke befektetések érték.
A válságból való előre menekülés miatt az állam is lépéskényszerben van. 2013. szeptember közepén jött létre a Nemzetgazdasági Minisztérium és a startup szakma vezető szereplőinek együttműködéseként a BudapestHUB munkacsoport, amelynek célja egy versenyképes hazai startup környezet kialakítása. „A cél nem kisebb, mint a budapesti ökoszisztéma regionális vezető szerepének biztosítása 2020-ra” – nyilatkozta Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán.
Hogyan érhető el az ehhez szükséges kritikus tömeg? Hogy aknázhatók ki a komparatív előnyök? A Venture Capital Summit résztvevői az ágazat vezető szakembereivel vitathatják a legfrissebb stratégiákat, az optimális megoldásokat.
„Kinek és mennyibe fog kerülni a hazai kockázati tőke infrastruktúra kiépítése?” – teszi fel a kérdést Dr. Oszkó Péter március 19-ei előadásában. A Portfolion Zrt. vezérigazgatója olyan kérdésekre ad majd választ, mint, hogy mennyiben lehet működőképes egy kínálatélénkítő gazdaságpolitika a kockázati tőke világában? Milyen veszélyt jelenthet ezzel egyidejűleg a teljes pénzügyi intézményrendszert sújtó közpolitika és a pénzügyi szektor, illetve a tőzsde gyengélkedése? Milyen kockázatokat jelent a befektetői gyakorlat hiánya, mennyiben meghatározó az alapok befektetőinek korábbi megszokott üzleti gyakorlata a befektetési stratégiákra és ebből milyen lehetőségek és veszélyek adódhatnak? Hogyan reagál a startup világ a befektetők által vezérelt fejlődési dinamikára?
„A kisvállalkozások számára 2011-ben az Új Széchenyi Terv keretében megnyílt egy új finanszírozási lehetőség: a Széchenyi Tőkebefektetési Alap tőkebefektetőként közel 100 vállalkozásba fektet be 2015 végéig az ország minden régiójában. A vállalkozások számára új elem, hogy más finanszírozóknál megszokott fedezetek (ingatlan, ingó eszközök, stb.) helyett kisebbségi tulajdonrészt szerez a vállalkozásban, amelyet a vállalkozás tulajdonosai 5 év alatt bármikor megvásárolhatnak” – mondta Dr. Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap képviseletében, aki a kisvállalkozások tőkefinanszírozásának részleteibe avatja majd be az érdeklődőket a Venture Capital Summit programjában.
A konferencia a venture capital szakma képviselőinek széles köréhez szól, köztük a befektetés előtt álló startup-okhoz, a banki és befektetési felsővezetőkhöz, a private banking és prémium banking vezető szakembereihez, biztosítási, ügyvédi és tanácsadói réteghez, akik a legnaprakészebb információk birtokában kívánják optimalizálni területük működését.
