Javult Magyarország versenyképessége!
Az Évkönyvet a svájci IMD – a világ egyik vezető üzleti iskolája – szerkeszti az ICEG European Center független hazai kutatóintézet és más nemzeti partnerek közreműködésével. A 2014. évi kiadványban 60 ország versenyképességi rangsora szerepel. Az Évkönyv kétharmad részben a 2013. év hivatalos statisztikáira, egyharmad részben pedig a 2014 márciusában lefolytatott 4300 vállalatvezető véleményfelmérésére épít.
Európa összességében jobban teljesít a 2013-as Évkönyvhöz képest. A legversenyképesebbnek bizonyult európai országok közt találjuk Svájcot (2), Svédországot (5), Németországot (6), Dániát (9) és Norvégiát (10). Érdekesség, hogy már nem csak a mag-országok mutatnak javulást, hanem a periféria országai közül Írország (15), a hat helyet javult Spanyolország (39) és a három helyet erősödött Portugália (43) is. Hozzájuk képest a politikai instabilitással és bizonytalansággal küzdő, valamint a világ harmadik legnagyobb szuverén adósság-piacának számító Olaszországnak (46) nem sikerült trendfordulót elérnie. Görögország (57) pedig továbbra is lejtőn van.
A kelet-közép-európai térségben is fokozatos javulás mutatkozott meg. Románia (47) nyolc pozíciót, Csehország (33), Magyarország (48) és Szlovákia (45) két-két helyet, Bulgária (56) egy pozíciót javított relatív rangsorbeli helyén a 2013-as Évkönyvhöz képest. Hozzájuk képest Szlovénia (55), Lengyelország (36) és Litvánia (34) három-három helyet rontott.
A feltörekvő gazdaságok java része fokozatosan veszít nemzetközi versenyképességéből. Kína (23) pozíciója elsősorban az üzleti környezet problémái miatt romlott, míg India (44) és Brazília (54) inkább a hatékonysági gondokkal jellemezhető munkaerő-piaca miatt veszített versenyképességéből. Az úgynevezett BRICS-országok közül Oroszország (38) relatív pozíciója négy helyet javult a 2013-es Évkönyvhöz képest, de a Dél-Afrikai Köztársaság (52) is javított egy pozíciót. A rangsorban összességében a legnagyobb javulást Románia (8 pozíciót javulva) könyvelhette el, míg a legnagyobb relatív eséstMexikó (41) mutatta.
Magyarország a versenyképességi rangsorban
Magyarország pozíciója a versenyképességi rangsorban javulásról árulkodik, hiszen a 2013. évi Évkönyv 50. helyéhez képest a 2014-es Évkönyvben a 48. helyen szerepel. Hazánk közvetlen környezetében lévő országok között találjuk Ukrajnát (49) és Romániát (47). A Visegrádi országok
közül Szlovákia (45) és Csehország (33) is két-két helyet javított előző évi pozíciójához képest. Lengyelország viszont már nem volt képes javítani versenyképességén, a 2014-es Évkönyvben három hellyel a 2013. évi eredménye mögött, a 36. pozíciót szerezte meg. Szlovénia pénzügyi és gazdasági gondok jeleit mutatja továbbra is, ezért nem meglepő, hogy tovább rontva tavalyi eredményén, a rangsor 55. helyén zárt.
Az IMD Versenyképességi Évkönyve négy dimenzió szerint veszi szemügyre a gazdaságok aktuális állapotát és állítja rangsorba őket, e négy dimenzió a következő: (i) gazdasági teljesítmény, (ii) kormányzati hatékonyság, (iii) üzleti hatékonyság, valamint (iv) az infrastruktúra dimenziója. Magyarország esetében a vizsgált négy dimenzió közül a gazdasági teljesítményben és az infrastruktúrában volt tapasztalható érzékelhető javulás, míg a másik két dimenzióban egy-egy pozíciónyi relatív romlás mutatható ki.
i. A legjelentősebb javulás a gazdasági teljesítmény dimenziójában mutatkozott, hiszen e tekintetben hazánk a 2013. évi relatív rangsorbeli 44. pozíciójáról a 2014. évi kiadványban már a 32. helyre került. Ezt a változást elsősorban a külkereskedelem (áru- és szolgáltatás export), a tőkebefektetések javuló trendjei, a megélhetéssel összefüggő költségek csökkenése eredményezte.
ii. A kormányzati hatékonyság relatíve alig változott, a tavalyi 52. helyről az 53-re lépett vissza. A szinte stabilnak mondható pozíciót a javuló közpénzügyi menedzsmenttel (értsd: a fiskális indikátorok számszaki javulása) lehet legfőképp magyarázni. Az egy helyes pozícióvesztést pedig az átláthatóság érzékelt romlásával és az elöregedő társadalom által megtestesített és továbbra is jelen lévő kihívással lehet magyarázni. Az elért eredmények fönntarthatóságát (válságadókra támaszkodás, egyszeri eredményt hozó intézkedések) továbbra is kérdésesnek tartják a vállalatvezetők.
iii. Az üzleti hatékonyság a 2013. évi 55. helyről az 56-ra romlott. E mögött alapvetően a termelékenység és a beruházási kedv képeződik le, de a fiatalok külföldi munkavállalásai (elvándorlás) munkaerő-piacra kifejtett kártékony hatásai munkálkodnak. Valamint a közpolitika globalizációval szembeni attitűdjét is érzékelték a vállalatvezetők.
iv. Az infrastruktúra területén hazánk relatív pozíciója egy helyet javult, a 2013. évi kiadványbeli 38. helyről a 37. helyre jött föl. Javulását többek közt olyan indikátor javulása alapozta meg, mint technológiai infrastruktúra jellemzéseként felhasznált magas technológia-tartalmú export alakulása. E terület lassú javulása mögött a fenntartható fejlődés biztosíthatóságában, az innovációs kapacitás további erősíthetőségében, a zöld technológiai megoldások fölfuttathatóságában lévő bizonytalanságok állnak, amelyekre a vállalatvezetői felmérés is ráerősít.
