A kkv-k helyzete továbbra is kiemelt figyelmet érdemel
Hozzátette: miközben a szektor a foglalkoztatásban 75 százalékos arányt képvisel, addig az exportban mindössze 20 százalékos a részvételük, ezért a többnyire belföldi piacon működő hazai kisvállalatok versenyképességének javításához fontos lenne a vállalkozói terhek további csökkentése, például az adminisztráció egyszerűsítésével, az ipari rezsicsökkentés megvalósításával, az adó- és járulékterhek mérséklésével. Úgy vélte, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja ugyan kedvező kamatozású hiteleket jelentene a szektornak, de hiányzik a hatékony garanciarendszer ahhoz, hogy nagyobb számban éljenek a lehetőséggel a kis- és középvállalkozások.
Vadász György rámutatott arra, hogy a közmunkaprogram révén ugyan nőtt a foglalkoztatottság Magyarországon, de ez nem jelentett hozzáadott értéket a gazdaság számára. Az OKISZ tagsága a szociális szövetkezetek révén továbbra is részt kíván venni a közmunkaprogramban, ezáltal a társadalmilag fontos programban a gazdaság szempontjai is jelen lennének - mondta. Kitért arra, hogy az uniós források felhasználásában már eddig is aktívan vett részt a Magyar Iparszövetség. Példaként említette, hogy a fiatalok vállalkozóvá válását segítő programban inkubátorházat működtetnek, a duális szakképzés hazai megvalósításának elősegítésére bekapcsolódtak a vizsgakövetelmények kidolgozásába.
Vadász György felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszakban a rendelkezésre álló források 60 százalékát a kormány közvetlen gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani, szemben a 2007-2013-as időszak 16 százalékával. Információjuk szerint a közvetlen gazdaságfejlesztésre szánt 60 százalékon belül 16 százalékot jelent majd a kkv-k fejlesztése, további 16 százalékot a foglalkoztatás bővítése és 9 százalékot az innováció erősítése. A tervek szerint októbertől várható az új pályázatok nagyobb számú megjelenése, amire a tagságnak fel kell készülnie - hangsúlyozta Vadász György.
Az ügyvezető elnök bejelentette, hogy a kisvállalkozói érdekképviseleteket - ÁFEOSZ, Iposz, Kisosz, OKISZ - tömörítő Kisvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) nevében levélben fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez a kereskedelmi és iparkamarai rendszer továbbfejlesztése kapcsán, és kérték a Vállalkozásfejlesztési Tanács összehívását a téma megtárgyalására. A kisvállalkozói szövetség szerint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nyilvánosságot kapott javaslatai - a kötelezető tagság, a képviseleti rendszer gazdasági súly szerinti felépítése - kedvezőtlenül hatna a hazai kkv-k fejlődési lehetőségeire.
A Magyar Iparszövetség ezt nem tudja elfogadni, mivel a kamarai rendszerben a kkv-k helyzete romlana azzal, hogy a nagyvállalatok túlsúlyba kerülnének a rendszerben. Nem értenek egyet azzal sem, hogy az eddigi alulról építkező kamarai rendszerben központosítás történjen, és a központban hozott döntések kötelezőek legyenek a területi kamarákra, ezáltal felülről irányított helyzet alakuljon ki a köztestületben - tette hozzá Vadász György. Az 1920-ban alakult Magyar Iparszövetség (OKISZ) országos munkaadói társadalmi szervezet, amelyet 22 területi, illetve szakmai tagszövetség és 2 társult szakmai érdekképviselet alkot. (MTI)
