Felkészületlenek az egészségügyi problémákra a magyarok
Kezelünk, nem megelőzünk
A 18-69 éves lakosság 65%-a rendszeresen, havonta költ gyógyszerre a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb adatai alapján. Valamivel kevesebben vannak (56%), akik vitamint vagy gyógyhatású készítményt vásárolnak rendszeresen, jelentősen kevesebben azonban, akik kifejezetten a megelőzésre költenek: 21% vesz például bioélelmiszert. 67% nem vásárolt semmilyen, az egészség megőrzésére szolgáló eszközt, készüléket az elmúlt egy évben, és mindössze 10% fordított erre a célra 50 000 Ft-nál nagyobb összeget. Emellett a hazai lakosság csaknem háromnegyede (71%) állítja azt, hogy csak akkor megy el orvoshoz, ha már konkrét egészségügyi panasza van. Jóval kevesebben tesznek viszont olyan általános megelőző intézkedéseket, mint egészséges ételek fogyasztása (57%), rendszeres szűrővizsgálatok (43%) és sport (26%).
Hogy inkább a már kialakult problémák gyógyítására, mint megelőzésére fókuszálunk, az egészségünkre költött összegekből is világosan látszik: átlagosan kb. 106 000 Ft-ot fordítunk az egészségünk megőrzésével kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra összesen évente, amelyből a legnagyobb arányban gyógyszerekre költünk (átlagosan 55 000 Ft-ot). Ezt követik a kezelések és egészségügyi szolgáltatások (33 000 Ft-tal), legkisebb arányban pedig a különböző egészség megőrzésére szolgáló eszközökre fordítunk ebből az összegből (mintegy 19 000 Ft-ot évente).
Nem készülünk fel a betegségre
Bár láthatóan kevésbé vesszük komolyan az egészségünket, amíg nincsen problémánk vele, a magyarok csaknem háromnegyede (71%) nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy rendelkezzen felhalmozott biztonsági tartalékkal egy váratlan egészségügyi kiadás esetére. Az életkor növekedésével párhuzamosan nő azok száma, akik kiemelten fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk ilyen célra. Érdekes azonban, hogy a legfiatalabb, 18 és 29 év közötti korosztályban is kimondottan magas (kétharmados) azok aránya, akik lényegesnek tartják, hogy félretett pénzzel rendelkezzen egészségügyi kiadásokra.
Annak ellenére, hogy minden korosztály inkább fontosnak tartja az egészségügyi célokra megspórolt összeg meglétét a családi kasszában, a valóságban ennél jóval kevesebbeknek van is jelen a számlájukon erre fordítható összeg: a lakosság egyharmada még egy kisebb ilyen jellegű kiadást sem tudna önerőből fedezni saját bevallása szerint. A felkészületlenek aránya egyébként az elmúlt 2 év hasonló időszakában mértekhez képest jelentős csökkenést mutat: míg 2012 első félévének végén 46, addig az idei év hasonló időszakát vizsgálva már csak 36 százalék azok aránya, akiket anyagilag váratlanul érne egy nagyobb, az egészséggel kapcsolatos kiadás.
Hitelből szívesebben mennénk orvoshoz
A magyarok több egészségügyi területen is szívesebben áldoznak arra, hogy kiemelten velük foglalkozzon az orvosuk a kezelés időszaka alatt, ezért pedig szívesen fordulnának magánegészségügyi ellátáshoz. A legtöbben (69%) fogászatért lennének hajlandóak fizetni a különböző egészségügyi szolgáltatások közül, illetve viszonylag magas a fizetési hajlandóság a szemészet (44%) és a nőgyógyászat (46%) esetében is.
Annak ellenére, hogy az emberek harmadát (28%) ösztönözné arra, hogy inkább magánellátást válasszon az állami helyett, a hazai lakosság kevesebb mint harmada (31%) tud arról, hogy bizonyos egészségügyi eszközök vásárlása esetén lehetőség van részletfizetésre is. A részletfizetés lehetősége mellett egyéb pénzügyi megoldás is érdekli az embereket, ha az egészségükről van szó: az egészségügyi kezelés finanszírozását vagy egészségügyi eszköz megvásárlását lehetővé tevő hitel iránt is viszonylag magas az érdeklődés: 20% tartja valószínűnek azt, hogy igényelne ilyen hitelt, 4% pedig biztos benne, hogy folyamodna ebből a célból kölcsönhöz.