További hét pénzintézet ügyében halasztotta el a határozathirdetést a bíróság

A Hypo Alpe-Adria Bank által indított perben a pénzintézet jogi képviselője többek között hivatkozott arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő általános szerződési feltételeik megfelelnek a törvényi előírásnak, ezért tisztességesek és érvényesek. A felperes felhívta a figyelmet arra a lehetőségre, hogy amennyiben csupán az általános szerződési feltételek egyes pontjai tisztességtelenek, akkor részleges érvénytelenséget mondhat ki a bíróság.

A Hypo bank jogásza érvelt azzal is, hogy a perben alkalmazandó törvény a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik és így alkotmányellenes, ezért kérte, hogy a törvényszék függessze fel a pert és forduljon az Alkotmánybírósághoz. Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását kérte, miután álláspontja szerint a bank által alkalmazott egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség- vagy díjemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek nem feleltek meg a perben alkalmazandó törvény előírásainak, továbbá kérte az Alkotmánybírósághoz fordulás mellőzését.

A milliós nagyságrendű alperesi ügyvédi munkadíj kapcsán a felperes szóvá tette, hogy álláspontja szerint az állam jogi képviselőinek ellenkérelme tartalmilag több ponton sem jelen per keresetére reagál, vélhetően nem is azok készítették, akik jelen perben az alperest képviselik. Továbbá a bank ügyvédje sokallta a kétszázezer forintos alperesi oldalon jelentkező oktatási költséget, tekintettel arra, hogy ezekben a perekben elsősorban egy négyoldalas törvényt kell alkalmazni.

A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordulásra vonatkozó indítványt elutasította, majd szeptember 17-re halasztotta az elsőfokú határozat kihirdetését a Hypo bank kontra magyar állam devizahiteles perben. Kedden elhalasztottak még további hat pénzintézetek által indított devizahiteles pert: elsőfokú döntést hirdet a törvényszék 12-én a Pannon Takarék Zrt., 16-án a Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt., illetve a Budapest Autófinanszírozási Zrt., 17-én pedig a Santander Zrt, a Kinizsi Bank Zrt., és a Summit Pénzügyi Zrt. által indított eljárásokban.

A szintén kedden megkezdődött Banco Primus Fióktelep Magyarország kontra magyar állam devizahiteles perben a felperes hétfőn bejelentette, hogy eláll keresetétől és kéri a per megszüntetését, ennek megfelelően ezt az eljárást megszüntette a törvényszék. A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen.

Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy szerződéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek, melyeket az alkalmazandó törvény is tartalmaz. Ezekben a perekben tehát a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek.

(A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.) A keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25. volt, augusztus 22-én kezdődött az első, bankok által az állam ellen indított devizahiteles per, amelyben a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a bíróság formai okra hivatkozva elutasította. Azóta több tucatnyi hasonló per indult a törvényszéken, néhány ügyben elutasították a pénzintézetek keresetét, többségében pedig szeptember közepére halasztották a határozathozatalt.   (MTI)