Az MNB visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét
Az MNB pénteki közleménye alapján az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) azért vonta vissza a bank tevékenységi engedélyét, mert a hitelintézet működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is. A bank további működése veszélyeztette volna az ügyfelek érdekeit, illetve a hitelintézet kötelezettségeinek teljesítését. A hitelintézeti tevékenységi engedély visszavonásával - jogszabályi előírás alapján - visszavonták a befektetési szolgáltatásra vonatkozó jogosítványt is.
Az MNB által a Széchenyi Banknál lefolytatott vizsgálat megállapította: a korábbi erőteljes hatósági intézkedések ellenére a bank tevékenysége valamennyi jelentős területen - így a tőkehelyzetet, az értékvesztések elszámolását, a fedezetek nyilvántartását és értékelését, illetve az informatikai, számviteli rendszerek működését tekintve - súlyos, a prudens működéssel összeegyeztethetetlen helyzetbe került. A Széchenyi Banknál lefolytatott átfogó vizsgálat, a folyamatos felügyelés keretében feltárt körülmények, s a korábban válságos helyzetbe került hitelintézetek felügyelése során szerzett tapasztalatok alapján az MNB arra a következtetésre jutott: a banknál zajló negatív folyamatok, az azok révén felépült problémás hitelportfólió, s a bank működési sajátosságai összességében olyan magas kockázatúak, ami már nem kezelhető egyéb felügyeleti intézkedésekkel.
A MNB előzőleg, 2014. november 4-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a Széchenyi Bankhoz, és átadta az intézmény részére a felügyeleti hatóság által lefolytatott átfogó vizsgálatról készült jelentést. A felügyeleti biztosok eszközei ugyanakkor önmagukban nem elégségesek a negatív üzleti folyamatok nyomán felhalmozódott problémák kezelésére, a prudens működéshez szükséges tőke és likviditás biztosítására. Eredményes válságkezelésre, a prudens működés feltételeinek visszaállítására és fenntartására csak olyan mértékű ráfordítások révén kerülhetett volna sor, amelyekre ésszerű időn belül nem volt reális esély - írja az MNB.
A jegybank az engedély visszavonását megelőzően a szanálási törvénynek megfelelően áttekintette a Széchenyi Bank helyzetének egyéb megoldási lehetőségeit. Megállapítható volt, hogy a bank szanálásának törvényi feltételei együttesen nem állnak fenn, így arra jogilag nincs lehetőség. A bank mérete, illetve tevékenysége alapján nem jelent kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre, s a szanálást a törvényben meghatározott közérdek egyéb szempontjai sem indokolják. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az engedély visszavonását követő 20 munkanapon belül 100 ezer eurós összeghatárig (mintegy 30 millió forint) kártalanítja a betéteseket. Az OBA a jogszabályi előírásoknak megfelelően minden jogos betéti követelést kielégít majd. Az összeghatár feletti betétrészek ügyének rendezéséről a végelszámolás során születik döntés.
A jegybank közölte továbbá, hogy a PST december 4-étől az eddigi 5 millióról ügyfelenként 30 682 000
30 682 000 forintra emelte a hitelintézet által kifizethető betétek és más visszafizetendő források maximális mértékét. A jegybank a közlemény szerint azért határozott a kifizethető betétek és más visszafizetendő források összeghatárának felemeléséről, mert a korlátozó intézkedések bevezetése óta eltelt idő hosszúsága miatt a korábbi 5 millió forintos összeghatár fenntartása aránytalanul korlátozta volna a betétesek betétjeikhez történő hozzáférési jogosultságát. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében emlékeztet arra, hogy a magyar állam 2013 júniusában szerzett 49 százalékos, kisebbségi részesedést a bankban.
Közlése szerint a kisebbségi tulajdonszerzést követően több olyan információra derült fény, amely a korábban ismertnél gyengébb tőkehelyzetre utalt. "Az állam felelős kisebbségi tulajdonosként számos szabálytalanságra hívta fel a többségi tulajdonos figyelmét, és sürgette a problémák rendezését. Az állam minden rendelkezésére álló eszközt kihasznált, hogy a többségi tulajdonost a pénzintézet szabályos és hatékony működésének helyreállítására késztesse, és ezáltal a bank pénzügyi helyzete stabil maradjon. Miután a többségi tulajdonos tőkeemelési kísérlete több menetben is meghiúsult, a bank helyzete a jogszabályok alapján tarthatatlanná vált, ezért a Magyar Nemzeti Banknak vissza kellett vonni a bank működési engedélyét" - írja közleményében az NGM.
A Széchenyi Kereskedelmi Banknak az MNB tájékoztatása szerint mintegy 1600 betétes ügyfele van, mérlegfőösszeg alapján számított piaci részesedése a hitelintézeti szektorban mintegy 1,4 ezreléknyi. Az MTI korábbi beszámolója szerint a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tavalyi mérlegfőösszege 51,6 milliárd forint volt, vesztesége 2013-ban 2,005 milliárd forintot tett ki. A magyar állam 2013. június 21-én 3 milliárd forint névértékű új részvény lejegyzésével szerzett 49 százalékos, kisebbségi minősített befolyást a hitelintézetben. A Széchenyi Bank egyedüli részvényese az állami tulajdonszerzéskor a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. volt, amely Töröcskei Istvánhoz, az Államadósság Kezelő Központ vezetőjéhez volt köthető.
