A Költségvetési Tanács az országvédelmi alap törlését javasolja

A Költségvetési Tanács korábbi véleményét megerősítve fenntartja, hogy egyes bevételi előirányzatok megalapozottsága hiányos, különös tekintettel az állami vagyonnal kapcsolatos "egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek" jelentős összegű előirányzatára. Ezért szükségesnek tartja, hogy a központi költségvetésből új fejlesztések csak olyan ütemben induljanak, amilyen mértékben e címen a bevételek befolynak.
    

A tanács által beazonosított bevételi kockázatok, valamint az a tény, hogy a költségvetési törvényjavaslat a törvényi feltételeknél feszesebb hiánycélt és GDP-arányos államadósság-csökkentést irányoz elő, nem teszi szükségessé, hogy a 2015. évi költségvetés külön országvédelmi alapot tartalmazzon.
    

A tanács célszerűbbnek tartaná az országvédelmi alap 30 milliárd forintos előirányzatát beépíteni a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatába, azzal a kikötéssel, hogy ezen tartalék-előirányzat meghatározott százaléka 2015. szeptember 30-áig nem használható fel, és ezt követően is csak akkor, ha a hiánycél teljesülését a 2015. évi gazdasági és költségvetési folyamatok nem veszélyeztetik.
    

A tanács határozatának indokolásában kitér arra: az eredeti, T/1794. számú törvényjavaslathoz képest az Országgyűlés által végrehajtott előirányzat változtatások közel azonos összegben (67,7 milliárd, illetve 67,9 milliárd forint) érintették a bevételi és a kiadási főösszeget, ezáltal a pénzforgalmi hiány alig változott.
    

A tanács szerint egyenlegjavítást hozott például a személyi jövedelemadó előirányzatának 5 milliárd forint összegű emelése, a céltartalék 17 milliárd forint összegű csökkentése, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj 6,4 milliárd forint összegű növelése.
    

A tanács szerint kedvező, hogy az MVM tőkeemelésére az eredetileg előirányzottnál 32 milliárd forinttal kevesebb is elég, az Eximbank 18 milliárd forintos tőke juttatását törölték, vagy a lakástámogatásoknál elérhető 15 milliárd forint megtakarítás azáltal, hogy a devizahitelek forintosítása az árfolyamgát konstrukciót is érinti.
    

Egyenlegromlást okoztak többek között az elfogadott adótörvény módosítások (így az internetadó elvetése miatt a távközlési adónál 12,8 milliárd forintos kiesés, a cafeteria szabályainak változása miatt az egészségügyi hozzájárulásnál 36 milliárd forintos csökkenés), vagy a kiterjesztés elmaradása és más korrekciók az e-útdíj bevételnél, ez 20 milliárd forintos mérséklődést hozott. A szociális támogatási rendszer átalakítása 13 milliárd forinttal nagyobb előirányzatot igényel (miközben a helyi önkormányzatoktól 49 milliárd forintot  átcsoportosítanak a járási hivatalokhoz a normatív segélyezési feladatokkal együtt). További, 10 milliárd forintot meghaladó fejlesztési kiadásokat fogadott be az Országgyűlés, és az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok támogatásának kiegészítését 12,5 milliárd forintra növelték.
    

A pótlólagos kiadások részbeni forrásaként az országvédelmi alap (a KT-nak a törvényjavaslat tervezetére adott véleménye alapján 40 milliárd forintról 60 milliárd forintra megemelt) előirányzatát megfelezték.
    

A tanács célszerűnek látná egy egységes kockázatkezelési rendszer kialakítását, azaz a "Rendkívüli kormányzati intézkedésekre" elkülönített 100 milliárd forint tartalék bevonását a kockázatkezelésbe. Ennek alapján a tanács indokoltnak tartja a két tartalék egyesítését és szigorú szabály megalkotását a felhasználásra.
    

Az egységes költségvetési törvényjavaslat sem tartalmazza az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeken belül az "egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek" (összegszerűen 169 milliárd forint) megalapozását. Kockázatot hordoz, hogy a bevételekhez kapcsolt Beruházási Alap kiadásai - bevételkiesés esetén - évközben nem "állíthatók meg", a beruházásoknál - a tapasztalatok szerint - ennek nagy a valószínűsége.
    

Az egységes törvényjavaslatban a Stabilitási törvénynek megfelelően az államadósság-mutató a 2014 végére várható 76,3 százalékról 75,4 százalékra csökken. A tanács az adósságráta csökkentését a hiánycélt övező kockázatok ellenére is elérhetőnek tartja, így az államadósság-szabály az alaptörvény vonatkozó bekezdésének megfelelően 2015-ben várhatóan teljesül.
    

A Budapest Bank bejelentett megvásárlása 2015. évi költségvetésre való hatásának vizsgálata alapján a KT az NGM-mel történt egyeztetés alapján azt állapította meg, hogy a tranzakció - a bemutatott konstrukció szerint előreláthatóan - nem fogja növelni a kormányzati szektor hiányát és adósságát.
    

Az adósságmutató 0,9 százalékpontos javulása azt jelenti, hogy az államadósság-szabály akkor is teljesül, ha a GDP vagy az államháztartási hiány az egységes költségvetési törvényjavaslatban foglaltaknál csekély mértékben kedvezőtlenebbül alakul. Ennek veszélye - a kedvező makrogazdasági és államháztartási folyamatok mellett is - fennáll, mert a növekedési várakozásokat tompíthatja az Európai Unió gazdasági teljesítményének csupán lassú erősödése, a geopolitikai feszültségek hatásának esetleges begyűrűződése, az olajpiac bizonytalansága, az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak hatása. Továbbiakban is feszes költségvetési gazdálkodás szükséges tehát a hiánycél biztonságos tartása és az államadósság-szabály érvényesítése érdekében - olvasható a KT véleményében.