Kincs ami van - adókedvezmény, amelyről nem is tudunk
Kinek jár a kedvezmény?
Ha egy vállalkozás szerzői jogi oltalom, szabadalom, know-how vagy védjegyoltalom alatt álló szellemi alkotást értékesít vagy arra felhasználási jogot enged, úgy a keletkező jövedelem fele a társasági adóból levonható. Ezt a rendelkezést különösen a főtevékenységként szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek tudják kihasználni, akik társaságiadó-fizetési kötelezettségüket akár 5-6% körüli mértékre is le tudják szorítani. Ezt a kedvezményt fokozta tovább a társaságiadó-törvény 2012-ben bevezetett rendelkezése, amely szerint egy ugyanilyen szellemi alkotás értékesítéséből származó nyereség teljesen mentes lehet a társasági adó alól, ha a szellemi alkotás létrehozatalát a vállalkozás az adóhatósághoz bejelenti és azt csak egy év elteltével értékesíti. Ráadásul, sem a fent említett jogdíjbevétel, sem pedig az átruházásból származó nyereség nem esik a helyi iparűzési adó hatálya alá - összegzi Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Az ördög a részletekben lakozik, avagy mi kell a jogdíjkedvezmény igénybevételéhez?
Jogdíjnak a szoftverre vonatkozó felhasználási jog biztosításából vagy a szoftver átruházásából, értékesítéséből származó ellenérték minősül. „ A szoftverek vállalkozási konstrukcióban történő fejlesztése azonban nem jelenti azt, hogy a szoftvercég által kapott teljes vállalkozási díj jogdíjnak minősül”- figyelmeztet Csővári István. A NAV konzekvens gyakorlata alapján a vállalkozási szerződés alapján kapott ellenértéket meg kell bontani az átruházott szerzői jog ellenértékére, valamint az elvégzett munka díjára. A kettő közül csak az előbbi jogosít fel a fenti adókedvezmény igénybe vételére, a munkadíj nem.
Alapos jogi előkészítő munkát és adott esetben adó- es szerzői jogi állásfoglalások beszerzését igényli annak kialakítása, hogy a szoftvercég által kapott ellenértékből mekkora rész minősül jogdíjnak. A gyakorlatban, függően a szoftverfejlesztés üzleti és jogi struktúrájától is, biztosítható akár egy 80% - 20%-os allokáció is a jogdíj javára. Egy ilyen szerződéses konstrukció alapján a szoftverfejlesztő cég által realizált árbevétel csupán 20%-át terheli a társasági adó az általános mértékkel, a fennmaradó 80%-ra igénybe vehető lehet a kedvezmény. Ez, az 500 millió forintos jövedelemhatár alatt alkalmazandó 10%-os társaságiadó-kulccsal számolva, 6%-os társaságiadó-terhelést jelent. Ráadásul a bevétel 80%-át nem terheli a 2%-os helyi iparűzési adó sem.
Nem csak a szoftvercégeké a világ
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár a kedvezményt legáltalánosabb jelleggel szoftverfejlesztő cégek tudják kihasználni, mind a jogdíjkedvezményt, mind pedig a szellemi alkotások értékesítésére irányadó teljes adómentességet számos más olyan vállalkozás is igénybe veheti, amely mások használatára állít elő szellemi alkotást. Ide tartoznak például a kutatás-fejlesztésben érdekelt és szabadalmaztatható, vagy a szabadalom szintjét el nem érő, egyéb innovatív termékeket, megoldásokat kifejlesztő vállalkozások, az építészek és műszaki tervezők, a film, tv-műsorok és reklámanyagok előállítói, az adatbázis-készítők, valamint az alkotó- és előadóművészek is. Ha ezen vállalkozások a felhasználási jogot engednék az általuk kifejlesztett technológiára, akár azokat értékesítik, úgy a befolyó árbevétel kedvező adózási feltételrendszere biztosítható lehet.
Külön érdemes kiemelni, hogy a know-how használatba adását, átruházását is megilletik a fenti kedvezmények. Valamilyen szintű know-how pedig csaknem minden vállalkozásban létezik, még ha ez a vállalkozás számára ekként nem is tudatosul. Így a jogdíjkedvezmény figyelembe vételével társasági adójukat csökkenthetik például a franchise-tulajdonosok is, akik tipikusan know-how-t adnak licencbe franchise-partnereiknek.
Nagyon lényeges továbbá, hogy jogdíjkedvezménnyel nem csupán az adott mű eredeti előállítója élhet. Így amennyiben a felhasználási jogot a szellemi alkotást kifejlesztő társaság egy értékesítési láncban, közvetítőkön vagy disztribútorokon keresztül értékesíti, úgy az 50%-os adóalap-kedvezménnyel a közvetítők is azonos feltételekkel élhetnek.
A kedvezményt azt követően vezették be itthon, hogy az Európai Unió nyomására Magyarország kénytelen volt 2005-től bezárni ún. „offshore” rendszerét, amely alapján külföldi vállalkozások Magyarországon bejegyzett, de itt tényleges tevékenységet nem folytató leányvállalatai minimális, 3%-os adókulccsal fizethették adójukat. A cél az volt, hogy az offshore-rendszer miatt Magyarországra települő vállalkozások ne hagyják el tömegesen az országot, hanem át tudjanak állni egy másik, kedvező szabályrendszerre. Az uniós jog logikája alapján azonban a jogdíjkedvezmény a normál státuszú belföldi vállalkozások által is alkalmazhatóvá vált – még ha erről az ilyen cégek nem is tudtak és esetleg még ma sem tudnak.
