Így szigorítaná az MNB a befektetési szolgáltatók ellenőrzését
Elkészítette, és a mai napon megküldte a pénzügyi ellenőrzést szigorító és a befektetők védelmét erősítő, részletes jogszabályi módosításokat tartalmazó javaslatait a Magyar Nemzeti Bank a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országgyűlés Gazdasági bizottsága részére. A jogszabály módosítások hosszú távon is hatékony eszközöket biztosítanak a felügyelet számára a biztonságosan működő tőkepiac és a befektetők védelme érdekében.
A Magyar Nemzeti Bank jogszabály módosítási javaslatai a jegybank ellenőrzési és intézkedési jogosítványainak megerősítésére, a tőkepiac általános biztonsági szintjének növelésére, az ellenőrzési folyamatba épített kontrollpontok további bővítésére, valamint a befektetési szolgáltatók belső eljárásaira és a felügyeleti adatszolgáltatás követelményeinek erősítésére vonatkoznak.
A jegybank honlapján közzétett javaslat szerint gyakoribbá tennék a befektetési szolgáltatók ellenőrzését. Kötelező lenne a tevékenységi engedély kiadását követő egy évvel egy átfogó ellenőrzés lefolytatása, ezt követően pedig az eddigi öt év helyett három évente írnának elő átfogó vizsgálatot. Ezen túlmenően a jegybank évente ellenőrizné, hogy a befektetési vállalkozás által kezelt ügyfélállományok valóban rendelkezésre állnak.
A személyi bírság felső határát a jelenlegi 20 millióról 500 millió forintra javasolja emelni az MNB a kellő elrettentő hatás érdekében, és a bírságolást a vezető állású személyeken túl az alkalmazottakra és az aktív közreműködőkre is kiterjesztené.
A jegybank szerint megfontolandó a Befektető-védelmi Alap (Beva) biztosítási összeghatárának emelése bizonyos termékkörben, elsősorban a megtakarítási célokat is szolgáló nyugdíj-előtakarékossági számlák esetében. Jelenleg ugyanis a befektetési szolgáltatókra a biztosítási összeghatár alacsonyabb, 20 ezer eurónak megfelelő forintösszeg, szemben a betétesre vonatkozó 100 ezer euróval. Megfontolandó az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Beva összevonása is, így a betétesek és a befektetők védelme hatékonyabban látható el.
A befektetési vállalkozásoknál és a befektetési alapkezelőknél az eddigi utólagos bejelentés helyett előzetes engedélyhez kívánja kötni az MNB valamennyi vezető állású személy kinevezését/megválasztását.
A javaslat szerint a szolgáltatók informatikai rendszerét rendszeresen vizsgálná független, külső auditor. Az MNB számára biztosítani kell továbbá az intézmények nyilvántartási rendszerének online ellenőrizhetőségét.
Az MNB-nek jogosítványt kell adni arra, hogy egy értékpapír forgalmazására a kibocsátótól független forgalmazó alkalmazását írhassa elő. Az egészségpénztárak befektetési szabályait úgy szigorítanák, hogy a pénztár a vagyonának legfeljebb 20 százalékát helyezhesse el egy hitelintézeti csoportnál a jelenlegi 40 százalékos limit helyett.
A javaslat tartalmazza azt is, hogy a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) minél szélesebb körben vezessen nevesített alszámlákat, így az ügyfelek nemcsak a befektetési szolgáltatótól, hanem közvetlenül a KELER-től is kaphassanak információkat a meglévő értékpapír-állományukról és pozícióikról.
A belső ellenőrzés szabályait úgy módosítaná az MNB, hogy a befektetési szolgáltató belső ellenőre az eddigi gyakorlathoz képest sokkal gyakrabban, havonta vizsgálja meg a kezelt vagyonok meglétét és rendelkezésre állását, és az erről szóló jelentését az igazgatóságnak és az MNB-nek is küldje meg.
