Megint rekordot döntöttek a cégmegszűnések, de sebaj

Kiugróan rossz negyedévet zárt a cégvilág, ha abból indulunk ki, hogy 2015 első három hónapjában 12 618 társaságot törölt a cégbíróság. Az érték 36 százalékkal haladja meg a 2014 első negyedévi és 14 százalékkal a tavalyi utolsó negyedévi adatot. „A cégtörlések száma 2014 eleje óta negyedévről negyedévre emelkedve újabb rekordokat dönt. Ha a tendencia folytatódik, a megszűnő cégek száma 2015-ben 50 ezer fölé emelkedik” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.

Az igazgató szerint a helyzet mégsem olyan drámai, mint ahogyan az alapadatok sejtetik. „Kicsit alaposabban elemezve a dolgokat azt látjuk, hogy a nagyszámú megszűnés most kevesebb reálgazdasági áldozattal jár, mint amekkorát néhány évvel korábban ennél lényegesen kevesebb törlés okozott” – mondja Tóth Tamás. A megszűnések előzményeit vizsgálva az látszik, hogy a törölt vállalkozások zöme ma már nem felszámolás miatt jut erre a sorsra, hanem olyan cégbírósági intézkedések nyomán, amelyek a tényleges tevékenységet nem végző vállalkozások kiszűrésére irányulnak.
 
Az abszolút számok e tekintetben nem adnak pontos képet, hiszen tavaly az első negyedévben 4939 cég szűnt meg felszámolás után, amihez képest az idei 4581 csak 7 százalékos csökkenést jelent. Ha azonban a megszűnt társaságok számához viszonyítjuk a felszámolás után töröltekét, azt látjuk, hogy arányuk az egy évvel ezelőtti 53 százalékról 36 százalékra csökkent. „A javulást talán ennél is jobban mutatja, hogy két évvel ezelőtt a mutató még 68 százalék volt, azaz három megszűnő cégből kettőt úgy töröltek a nyilvántartásból, hogy a szóban forgó vállalkozás adósságait hátrahagyva más, működő cégeket is nehéz helyzetbe hozhatott” – mondja az Opten igazgatója. 
 
Tovább javítja az összképet, hogy a tavalyi első negyedév óta folyamatosan csökken az újonnan indított felszámolási eljárások száma is. „Idén három hónap alatt alig több mint 3 ezer ilyen eljárást tett közzé a cégbíróság. Tavaly még minden negyedévben 4 ezer fölött volt a számuk, bár azon belül folyamatos enyhe csökkenés volt látható” – vázolja a helyzetet Tóth Tamás. Az Opten igazgatója szerint még nem látni, mennyire tartós a tendencia, de biztató jel, hogy a havi lefutás is csökkenő tendenciát mutatott a negyedéven belül.
 
Idén az első negyedévben feleannyi gazdasági társaságot jegyeztek be, mint amennyit töröltek, így mostanra érezhetővé vált a működő cégek számának eddigi lassú csökkenése. „Ezt is a kedvező jelenségek közé sorolom. Az a tény ugyanis, hogy a felszámolásokat kisebb arányban követi azonnal cégalapítás, az üzleti etika fejlődését mutatja. Összességében azonban még mindig irreálisan nagy a fluktuáció és az elaprózottság a cégvilágban. Érdemi áttörés nem született; ha a tisztulás stabilizálódik és ebben az ütemben folytatódik, akkor is csak 6-8 év után lehet a reálgazdaság szempontjából is érezhető pozitív eredménye” – mondja az Opten igazgatója.

 
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) egy adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. A mutató első negyedévi értéke 15 százalék körül mozog, márciusban 15,15 százalék volt. Megyei szinten a márciusi Opten – CFI Vas, Veszprém és Bács-Kiskun megyében produkálta a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuáció Budapest, Nógrád és Zala megyében volt.

Opten – CFI megyénként, 2015. március

*Újonnan indult eljárások