Kelet-Magyarország felé terjeszkedik a Magyar Katolikus Rádió
Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Magyar Katolikus Rádió Zrt. vezérigazgatója felidézte: a preevangelizáció célzatával hozták létre 2004-ben az adót; tudomásul vették, hogy a társadalom erősen szekularizált, ugyanakkor támpontot kívántak adni azoknak, akik hiteles információ hiányában nem tudnak dönteni alapvető világnézeti kérdésekben.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított rádió 11 évvel ezelőtt, pünkösdkor kezdte meg működését, először - a drágábban működtethető, de a teljes Kárpát-medencét besugárzó - középhullámon, majd 2011-ben kezdték meg URH-hálózatuk kiépítését - emlékeztetett.
Hozzátette, mivel a törvényi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy egyetlen rádióhálózattal érjék el az ország lakosságának zömét, Északkelet-Magyarországon az egri egyházmegyére fokuszáló, szintén a katolikus egyház tulajdonában lévő Szent István Rádió látja el ezt a feladatot. "Testvérekként tekintenek egymásra, együttműködnek, egyféle célokkal, egyféle elgondolással" - jellemezte a helyzetet a püspök.
Elmondta: a két adó szoros együttműködést alakított ki, amit az is jelez, hogy napi többórányi műsorral támogatják egymás működését, vételkörzetüket pedig annak megfelelően bővítik, hogy melyikük előtt nyílik meg a lehetőség erre. Radetzky András, a Magyar Katolikus Rádió Zrt. vezérigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: URH-adásuk jelenleg mintegy 3,5 millió potenciális hallgatót ér el Magyarországon, s miközben a Dunántúlon élők 60-70 százaléka képes fogni a műsort, az ország keleti részében ennél jóval csekélyebb ez az arány.
Közlése szerint jelenleg 17 - köztük egy fővárosi - frekvencián szól műsoruk, másik kettőn az indulásra készülnek, egy soproni hullámsávot pedig nemrég nyertek el a médiahatóság pályázatán. Hozzátette, elsődleges céljuk, hogy minden egyházmegye székhelyén jelen legyenek; Győrben ez "foghíjasan" sikerült eddig, Szegeden pedig a jövőbeni lehetőségek fényében pályáznak saját frekvenciára.
"Nem tömegrádiót építünk" - hangsúlyozta az ügyvezető, jelezve, hogy egyházi, de elsősorban nem vallási tematikájú az adó, amelynek műsoridejéből alig 5-6 százalékot tesznek ki a liturgikus adások. A következő időszak feladatai között említette, hogy egységes országos műsorstruktúrát alakítsanak, ki, amelyben továbbra is fontos szerepet kapnak a vidéken dolgozó munkatársak anyagai.
