2040 körül robban a nyugdíjbomba
A nyugdíjrendszerről röviden
A jelenlegi társadalombiztosítási rendszerre a felosztó-kirovó jelzőt szokták a leggyakrabban használni. Ennek az a lényege, hogy az állam különböző jogcímen pénzt szed be (adó, és járulék), majd ebből gazdálkodik, és fizeti ki például a nyugdíjakat. Amíg a bevételek nem jelentősen kisebbek, mint a kiadások addig működőképes ez a szisztéma, de 2040 körül már olyan mértékben eltolódik az arány az aktív dolgozók (adófizetők), és a nyugdíjasok között, hogy drasztikus beavatkozásra lesz szükség. Konkrétan nyugdíjkorhatár emelésre és/vagy nyugdíj csökkentésre számíthatunk a jelenlegi rendszerhez képest.
Így kapunk most nyugdíjat
Jelenleg 65 év a hivatalos nyugdíjkorhatár, és a tévhittel ellentétben nem az utolsó 5 év bejelentett bére alapján számítják a nyugdíjunkat. Minden egyes bejelentett keresetünk számít, és az is, hogy mennyi munkával töltött évet tudunk igazolni. Innen pedig egy meglehetősen összetett számítás végén kapjuk meg azt, hogy mekkora nyugdíjra vagyunk jogosultak. A legegyszerűbb. ha a nyugdíjkalkulátorral kiszámoljuk, hogy a mostani szabályok szerint mekkora nyugdíjat kaphatunk, de megfogjuk látni, hogy ez a jelenlegi keresetünk nagyjából 60%-át teszi ki. Fontos, hogy a mostani szabályok szerint kaphatnánk ennyit, de a szabályzás bármelyik évben megváltozhat, és meg is fog, mert a nyugdíjrendszer lassan eléri a korlátait, egyelőre további 3 évig biztosítottnak tűnik a Nyugdíjbiztosítási Alap működése a KSH demográfusai szerint.
Ezért fenntarthatatlan a rendszer
Ahogy a feljebb is olvasható csak addig maradhat meg a jelenlegi nyugdíjrendszer, amíg nem lesz jelentősen kevesebb az állam bevétele, mint a kötelezettségvállalásai, jelen esetben a fizetendő nyugdíjak.
A magyar állam pedig, (még ha közvetve is) elismerte egy 50 éves demográfiai előrejelzésben, hogy olyan mértékben eltoldóik a dolgozók, és az eltartottak aránya, hogy semmiképp nem maradhat érintetlenül a nyugdíjrendszer. Szám szerint, míg most 6,2 millió munkaképes korú emberre (16, és 62 év közötti) jut 2 millió nyugdíjas, addig a folyamat végén 4,3 millióra fog jutni 2,4 millió nyugellátásra jogosult ember.
A változás, ahogy fent is írtuk kétféle lehet, de egyik sem kedvez a számunkra, hiszen vagy tovább kell dolgoznunk, vagy pedig még a mostaninál is jelentősen kisebb nyugdíj ellátást kapunk, Arról már nem is beszélve, hogy ez a kettő egyszerre is bekövetkezhet, szóval valamit tennünk kell.
A megoldás a nyugdíj megtakarítás
A nyugdíjproblémát már nem tudjuk egy legyintéssel elintézni, sőt már olyan mértékű, hogy társadalmi szinten nem is igazán lehet megoldani. Nekünk magunknak kell egyénileg megoldani, hogy idős korunkra ne jussunk koldusbotra. Az állam azonban nem hagy minket teljesen magunkra ebben a nehéz helyzetben 2 tény miatt sem.
Az első az, hogy valamilyen (legyen az bármilyen kevés is) nyugdíjat, vagy nyugdíj segélyt fognak folyósítani, tehát nem a teljes összeget kell magunknak összespórolni. A mértéke az kérdéses, de az biztos, hogy a jelenlegi nyugdíjminimum az 28.500 forint havonta.
Ebben a helyzetben feltétlenül kell egy nyugdíj megtakarítást indítanunk magunknak, hiszen a várható nyugdíjhiányunkat pótolnunk kell. Az állam pedig 3 különböző nyugdíj előtakarékosságot is 20%-os adókedvezménnyel támogat, vagyis minden befizetett 10 ezer forintunk után 12 ezer forint termel nyereséget.
###ajanlo_szja###
Legyen szó akár önkéntes nyugdíjpénztárról, akár NYESZ számláról, vagy nyugdíjbiztosításról a 20%-os adókedvezmény nagyon sokat számít (önkéntes nyugdíjpénztárra csak akkor nem jár, ha a cégünk fizeti a díjakat helyettünk), így mindenképp ezek közül válasszunk magunknak legalább egyet, és fizessük is végig a nyugdíjba vonulásunkig. Különben az a szörnyűség is megeshet velünk, hogy 2040-ben havi 28.500 forintból kell megélnünk, ami finoman fogalmazva is lehetetlen küldetésnek tűnik.
