A V4-es országok elemzői tettek gazdaságpolitikai javaslatokat országaiknak
A Conclusions Presentation: Policy Recommendations for V4 Countries elnevezésű tanácskozáson György László, a Századvég Alapítvány gazdasági elemzője elmondta, a magyar miniszterelnök szerint négy alappillére van a fenntartható gazdasági fejlődésnek: a versenyképes munkaerő, az innováció, az olcsó energia és az olcsó tőke. E pilléreket érintik a kidolgozott javaslatok - mutatott rá.
A szakértő az elmúlt évek jelentős gazdasági eredményeként említette, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból és a költségvetési deficit 3 százalék alá csökkent. Úgy vélte, el kell érni, hogy minél inkább a magyarok finanszírozzák a magyar gazdaságot. György László az adópolitikát illetően kiemelte a családi adókedvezmények és a fogyasztási adók jelentőségét. Úgy vélte, szükség lenne a bankszektort sújtó adók enyhítésére és a különadók fokozatos kivezetésére.
A Századvég Alapítvány kutatója arra is kitért, hogy meg kell erősíteni a kis- és közepes vállalkozások szerepét a gazdaságban, és ennek érdekében például meg kellene könnyíteni a hozzáférésüket az uniós forrásokhoz, emellett nagy figyelmet kellene fordítani az úgynevezett digitális műveltség erősítésére. Lukasz Pokrywka, a lengyel Kosciuszko Intézet munkatársa Lengyelországról tartott előadásában kifejtette: az ország a hetedik legnépesebb uniós tagállam, az egy főre jutó GDP az EU-átlag 67 százalékának felel meg.
A gazdasági válság jelentősen visszavetette az ország növekedését, ugyanakkor előnyös, hogy Lengyelországban nagy a belső piac, és bár az export is fontos, nem ettől függ a gazdaság teljesítménye - közölte Elmondta, Lengyelországban a megtakarítási ráta alacsonyabb, mint más V4-országokban. A kevesebb megtakarítás oka alapvetően a viszonylag alacsony jövedelmek, de kérdéses, hogy miként lehet ilyen helyzetben finanszírozni a gazdaságot hosszú távon - tette hozzá.
A lengyel kutató szerint megoldást jelenthetne egyebek mellett az, ha elérnék a megtakarítások növelését és uniós forrásokat használnának fel a vállalatok innovációjának ösztönzésére. Krystof Krulis, a cseh Külügyi Szövetség kutatója előadásában kiemelte: Csehországban több évtizedre szóló növekedési stratégiát kellene kidolgozni, a befektetőket vonzó környezet kialakítására kellene törekedni, a tudásalapú gazdaság megvalósítására kell hangsúlyt helyezni, továbbá fontos a hazai lehetőségek, kapacitások hatékony kihasználása is.
Úgy vélte, ideje a demográfiai változásoknak megfelelően átalakítani az ország gazdaságpolitikáját, hogy az hosszú távon is fenntartható legyen. Vladimír Vano, a szlovák Európai Ügyek Központ szakértője arról beszélt, hogy bár a 2000-es évek elején dinamikus volt a növekedés Szlovákiában, mára lelassult a növekedés. Hangsúlyozta a hazai kis- és közepes vállalkozások fontosságát, ugyanis - mint mondta - ha egy gazdaság túlságosan a külföldi partnerektől, befektetőktől függ, hátrányosabban érintheti a recesszió.
Javaslatai között említette az uniós források hatékonyabb felhasználását, az emberek megtakarításainak ösztönzését, valamint azt, hogy a hazai befektetések serkentésére kellene összpontosítani. A múlt héten a budapestihez hasonló tanácskozást tartottak Prágában, szerdán pedig Pozsonyban rendeznek konferenciát annak a projektnek a keretében, amelyben a visegrádi országok kutatói ajánlásokat tesznek a V4-es országok nemzetgazdasági stratégiáihoz. E projekt eredményeit mutatják be a szakértők a konferenciákon. A kutatást a Kosciuszko Intézet vezeti, partnerei cseh, magyar és szlovák szervezetek. (MTI)
