Áttörés a hőszivattyúk piacán
A 3 millió hazai háztartásban jelenleg mintegy 2 millió gázkészülék található. Noha ezekből évente még mindig 50.000-80.000-et adnak el, hőszivattyúkból – a dinamikus növekedés ellenére is – csak évi 600-800 darabot értékesítenek. Ám úgy tűnik, hogy robbanás előtt áll a hőszivattyúk hazai és világpiaca is.
Míg 2011 és 2017 között Európában megkétszereződnek a hőszivattyúegység-eladások a BSRIA nemzetközi tanácsadó cég adatai szerint, addig Magyarországon még ennél is gyorsabban nőhet a piac a Daikin Magyarország kimutatása alapján. A számok már lassan tükrözik azt a tényt, hogy manapság a kisebb méretű és széles működési tartományban üzemelő levegő-víz hőszivattyúk jelentik a legkomolyabb alternatívát a hagyományos fűtési megoldásokhoz képest.
Az energiahordozók ára
Ma már általában a földgáz alapú fűtési megoldások a legdrágábbak, ha a beruházási és a fenntartási, illetve az energiahordozók árait is figyelembe vesszük. Ezt követi a fatüzeléses és pelletkazános vagy a geotermikus fűtés (a megtérülési idő függvényében). Az energiaárak csökkenése, valamint az elektromos energiát is érintő rezsicsökkentés a döntéseket egyre inkább az alapvetően megújuló energiára építő hőszivattyúk felé tereli, amelyekhez elektromos áram és a hidegebb időszakokban elektromos vagy kondenzációs kazán rásegítése alkalmazható. A hőszivattyúkra optimalizált H áramtarifa (ez a normál árak 60-70%-a) bevezetése itthon is élénkítette a hőszivattyúk piacát, és hosszabb távon szintén a villamosenergia-gázár olló további kedvező változása várható az előbbi javára.
Nemzetközi kitekintés, hazai piacfejlődés
Franciaországban az adókedvezmények, Németországban a felújításokhoz nyújtott kedvezményes hitelkonstrukciók az elmúlt 5 évben 50% feletti növekedést eredményeztek a hőszivattyúk piacán a BSRIA adatai szerint, és a jövőben is hasonló trend várható. Az USA-ban 2012-höz képest a jövő évre (2016) meghétszereződnek a hőszivattyú-eladások a szövetségi és állami szintű szabályozók és ösztönzők kedvező változásai miatt. A növekedés Svájcban, Csehországban és Lengyelországban is jelentős. Igaz, lényegesen alacsonyabb az induló piaci értékhez viszonyítva. A hazánkhoz közelebbi Szlovéniában az egyszeri 1000 eurós rendkívül egyszerű adminisztrációt igénylő támogatás nagy sikert hozott. A Daikin Magyarország 2014-ben (időarányos adatok alapján) megkétszerezte a hőszivattyúk eladását.
A társaság hazai vállalatának vezetője szerint 2015 végére már összesen 1200 eladott hőszivattyújuk lesz hazánkban. „Míg a két évvel ezelőtti Hungarotherm szakkiállításon csak a látogatók 20%-a érdeklődött a hőszivattyúk iránt, és rácsodálkoztak arra, hogy az a levegőből képes energiát előállítani, addig idén megsokszorozódott az érdeklődés, és a látogatók 95%-a számára már a hőszivattyúkkal kapcsolatos kérdések váltak elsődlegessé. A 205 érdeklődő felkészülten érkezett, egészen konkrét kérdésekkel és épületgépészeti tervekkel” – említ egy friss példát, Zuggó Balázs, a Daikin Magyarország ügyvezető igazgatója.
Megújuló energiatrendek
Nem véletlen, hogy a fejlett országok szabályozói felfigyeltek a hőszivattyúra, mivel ezek állami támogatás nélkül is optimálisabb megoldást biztosítanak, mint a hagyományos fűtési-hűtési rendszerek, és megfelelő ösztönzőkkel ismertségük, elfogadottságuk, elterjedésük sokkal látványosabb lehet. Mivel a levegő-víz hőszivattyúk jelentős részben megújuló energiaforrásnak tekinthetők, ezért jobban támogatják az EU megújulókéra vonatkozó célkitűzéseit, mint a hagyományos megoldásúak. A D és az E energiaosztályú kazánok már 2015 szeptemberétől nem forgalmazhatók az EU-ban. Sőt míg a modernebb kondenzációs kazánok többsége is csak B, C, esetenként A kategóriás, addig a hőszivattyúk többsége minimum A, de a fejlettebb készülékek A+ vagy A++ besorolású berendezések. (A kisebb készülékeknél például sikerült teljesen megszüntetni a 20 W-os fogyasztást készenléti üzemmódban.)
Mindezek hatására kimutathatóan csökkentek az áramfogyasztási és az üzemeltetési költségek.
Praktikus szempontok
A hőszivattyú-eladásokat az is támogatja, hogy ezek a készülékek a modern házakhoz és a korszerűsítendő lakásokhoz egyaránt jól alkalmazkodnak. Előbbi esetben nincs szükség a ház esztétikumát rontó radiátorcsövek, radiátorok, kémények kiépítésére, hiszen a megfelelő berendezések a fűtésen és a használati meleg víz előállításán kívül klimatizálnak is. Hazánk éghajlati viszonyai alapján egy kis teljesítményű hőszivattyú felületfűtés esetén az év 97%-ában optimálisabb hatékonysággal működik, mint a hagyományos vagy a kondenzációs kazánok. Noha az egyes épületgépészeti rendszerek megítélése nagymértékben függ a villany és gáz árának viszonyától, számos trend a villamos energiát is hasznosító rendszereket hozhatja kedvezőbb helyzetbe. Paks II. üzembe állásával a hazai villamos energia ára feltehetően még csökkenni fog a gázéhoz képest, ez pedig elősegítheti a villamos energiára épülő rendszerek, így a levegő-víz hőszivattyúk népszerűségének további növekedését.
