Hírek > Ez várható a KKV hitelezésben >

Ez várható a KKV hitelezésben

2016.01.29 18:02
Egy év alatt 8-10 százalékkal emelkedhet a bankok kkv-hitelállománya az MNB kamatcsere tenderei és a növekedési hitelprogram (nhp) együttes hatására Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint.
Ez várható a KKV hitelezésben

A jegybank alelnöke pénteken egy háttérbeszélgetésen elmondta: most mintegy 3500-3600 milliárd forint a magyarországi bankok által a kis- és közepes vállalatoknak (kkv) nyújtott hitelállomány.

 

Közölte: csütörtökön, az MNB első hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tenderén, a meghirdetett 200 milliárd forint több mint háromszorosa, 618 milliárd forint volt a bankok kereslete, a hitelintézetek ezekkel az ügyletekkel arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2016-ban, illetve az ügyletek fenntartása esetén az elkövetkező három évben évente 154,5 milliárd forinttal emelik a kkv-szektornak nyújtott hiteleiket. Nagy Márton elmondta: a csütörtöki tender a 3-5 éves állampapírok hozamát 10 bázisponttal lejjebb vitte.

 

Az MNB alelnöke szerint a bankokat is meglepte, hogy a jegybank ekkora összegben hirdette meg a csütörtöki tendert, a későbbi tendereken várhatóan ennél kisebb összegeket ajánlanak majd fel a bankoknak a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tendereken.

 

Elmondta: az MNB azzal számol, hogy a kamatcsere tenderek és az nhp-n keresztül 300 milliárd forintos hitelbővülést hoz majd a kkv szektorban a mostani kihelyezett hitelösszeghez képest. Véleménye szerint a vállalati hitelezést tekintve a jövőben a kkv-hitelek alakulására kell jobban figyelni, mert a nagyvállalatok nagyon jelentős készpénzállományt halmoztak fel, olyannyira, hogy a beruházásaikat is ebből valósítják meg.

 

Nagy Márton elmondta: több tényező együttes hatására március végéig az MNB mérlege szűkül majd, 3 milliárd euróval, azaz mintegy 1000 milliárd forinttal fog csökkenni a sterilizációs állomány, áprilistól pedig kivezeti a jegybank a kéthetes betétet, ez is likviditás-szűkűlést jelent majd a hazai bankrendszer számára. Az alelnök elmondta: a MNB mérlegfőösszege most mintegy 4000 milliárd forintot tesz ki, ez lecsökken 3000 milliárd forintra.

 

"Az alapkamathoz nem nyúlunk hozzá, a kamatcsökkentést kizárom a jelenlegi helyzetben. A jövőben a nem konvencionális eszközök szerepe erősödik a monetáris politikában, így például a kamatfolyosó finomhangolására is figyel majd a jegybank" - mondta Nagy Márton. Kérdésre aláhúzta: a kamatfolyosó szerepe felértékelődik majd, a jegybank számára az a kedvező, ha az alapkamat a kamatfolyosó közepén, vagy az alsó széle közelében helyezkedik el.

 

Ilyen, a monetáris politika alakításában igénybe vehető nem konvencionális eszközök lehetnek a kamatfolyosó esetleges átalakítása, "finomhangolása", a kamatcsere ügyletek, a sterilizásciós állomány szerkezetének változtatása, a kéthetes betét kivezetése - sorolta az MNB alelnöke. A csokra vonatkozó kérdésre elmondta: ha a csok hatására évi 5000 új lakás épülne, az éves szinten 0,4 százalékkal növelné meg a GDP-t a jegybanki szakemberek számításai szerint.


És erről mit gondolsz?
A szerkesztőség ezúton kijelenti, hogy a hozzászólások tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállal. A hozzászólások mindenkor a szerzőik véleményét tükrözik, amikkel a honlap szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. A hozzászólások tartalmáért azok írója felel. A szerkesztőség fenntartja magának a mindenkori jogot arra, hogy saját megítélése szerint, részben vagy egészben töröljön, illetve ne töröljön hozzászólásokat vagy regisztrált felhasználókat. A szerkesztőség ezen döntéseit nem köteles indokolni.