Az Adótanácsadók Egyesülete 29 pontból adminisztrációcsökkentési javaslatot dolgozott ki
A 29 pontból álló javaslat – mely teljes egészében elolvasható az egyesület honlapján – több különböző súlyú, különböző területet érintő elemet tartalmaz. Vannak köztük könnyen teljesíthető, inkább az egyértelműséget, könnyebb érthetőséget megteremtő nyelvi jellegű javaslatok, de a nagyon jelentős, az adórendszer egészét érintő átfogó felvetések is, mert az adóadminisztráció jelentős csökkentésének előfeltétele magának az adórendszernek az egyszerűsítése lenne.
A legnagyobb csoportot az adóadminisztrációt csökkentő javaslatok teszik ki. Ezek egyszerűbbé tennék a vállalkozások és a számvitellel, adótanácsadással foglalkozó szolgáltatók életét, ésszerűsítenék a bürokratikus terhelést, valamint költségcsökkentést eredményeznének a vállalkozói oldalon, de nem járnának bevételkieséssel a költségvetés számára. A szervezet javasolja, hogy a bevallásokban jelenleg kért adatok jelentős részét szüntetessék meg, mert például az adószám vagy adóazonosító jel és az adóalany neve egyértelműen azonosítja az adózót, a többi adata pedig az adóhatóság rendelkezésére áll.
így teljesen felesleges megadni a születési nevet, az anya nevét, a születési és címekre vonatkozó adatokat. Ehhez hasonlóan lenne ésszerű a havi járulékbevallás adattartalmának csökkentése is, mert az sok olyan adatot tartalmaz, mely az adókötelezettség megállapításához nem szükséges, illetve a kért információk az állami hivatalok rendelkezésére állnak. A természetes személyre vonatkozó adatok mellett feleslegesen kell megadni a GYES-re vagy GYED-re vonatkozó adatokat, valamint a családi vagy házastársi adókedvezmény esetén az eltartottak és a házastárs/élettárs adatait minden hónapban.
Ha egy hivatalnak olyan információra, igazolásra van szüksége, amelyet egy másik hivatal ad ki, akkor azt ne az adózónak kelljen megkérnie, hanem a két hivatal egymás között rendezze. Egy napjainkban is aktuális változással kapcsolatban javasolják, hogy a végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre vonatkozó adatokkal kapcsolatban állítsák vissza a 2015. december 31-e előtti szabályozást, és ne kelljen ezekről nyilatkozni az adóhatóság felé a foglalkoztatási jogviszony létesítésnél, módosításánál. Ha mégis szükségesek lennének ezek az adatok, akkor azokat az okiratot kibocsátó intézmények adják meg az állami szakképzési és felnőttképzési pályakövetési rendszert működtető szerv nyilvántartása részére.
Az egyesület felvetette a munkáltatói tájékoztatási nyilatkozatadási kötelezettséggel kapcsolatos szabályok eltörlését is. Felesleges többek között a munkáltató tájékoztatási kötelezettség az adónyilatkozat és egyszerűsített bevallás lehetőségéről, a két különböző TB-nyilvántartásba vételről szóló igazolás, az álláskeresési járadékigazolás, a jövedelemigazolástól független járulékigazolás. Az adminisztratív egyszerűsítéseken túl, javasolták néhány adózókat más jogszabállyal ellentétes vagy a jogalkotói szándékkal szemben bizonyos csoportokat előnytelenül érintő szabály módosítását is. Az adóhatóság megtagadja a jogilag elévült, de még az adófolyószámlán lévő összegek kiutalását, más adónemre történő átvezetését, mely gyakorlat az egyesület álláspontja szerint ellentétes az Alaptörvény kártalanítás nélküli tulajdon kisajátítási tételes szabályával, ezért úgy szükséges módosítani a szabályokat, hogy az elévült túlfizetéseket más adónemre lehessen átvezetni.
Az első házasok kedvezményénél pedig a jelenlegi szabályozás eltérően ítéli meg a kedvezményt azoknak a családoknak, akik a házasságkötésük után vállalják a gyermeket, mint azoknak, akiknél a házasságkötés előtt már megszületetett vagy megfogant a gyermek, így ezt is javasolják módosítani. Az áfával kapcsolatosan az egyesület szükségesnek tartaná a pénzforgalmi szemléletű áfa igénybevételére jogosult vállalkozások körének kiszélesítését a nettó árbevételi korlát emelésével. A gabona, a vas- és az acélipari termékek beszerzéséről, értékesítésről szóló nyilatkozattételi kötelezettséget is meg is meg kellene szűntetni, hiszen a fordított adózás, már elégséges védelmet nyújt a terület áfa csalásainak fékezésére.
Csökkenteni javasoljuk a tételes áfa-bevallás tartalmát, és egyszerűsíteni szükséges a számlázást is. Javasolják a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó – az ügyvezetés egyezőségén alapuló – szabályok felülvizsgálatát is, és így a kapcsolt vállalkozás meghatározásán alapuló iparűzési adó számítást. A növekedési adóhitellel kapcsolatban az adóhalasztás lehetőségének szabályaival kapcsolatban vetik fel a módosítás szükségességét, hogy már kétszeres növekedés esetén is legyen igénybe vehető, valamint a kapcsolódó adókedvezményt lehessen minden olyan beruházásra kiterjeszteni, amely tárgyi eszköz megvalósításával és létszám bővítéssel egyaránt járnak, függetlenül attól, hogy nem ugyanabban az évben valósulnak meg.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatban javasolja az egyesület, hogy ahogy 2017. január 1-től a több önkormányzat területén működő adóalanyoknak elég egyetlen bevallást beadnia, a befizetéseket is egy elszámolási folyószámlára lehessen teljesíteni, amelyről a bevallások adatainak megfelelően az adóhatóság osztaná szét a befizetéseket az érintett önkormányzatok számláira. További javaslatokat tesznek az adónemek csökkentésére, az egyes adónemeken belüli eltérő adózási lehetőségek megszüntetésére, az adózók képviseletére, a jóhiszeműség vélelmére, az egyszerűsített foglalkoztatásra, a végelszámolással kapcsolatos illetékekre vonatkozóan is. Valamint részletes foglalkoznak a bírósági végrehajtásból fakadó munkáltatói terhek csökkentésével is. Végül, de nem utolsó sorban az egyesület e javaslatában is megismételi korábbi felvetését, hogy a kötelező gazdasági kamarai nyilvántartási hozzájárulást töröljék el. Tekintettel arra, hogy a gazdálkodó szervezetek működése cégbírósági, bírósági, kormányhivatali bejegyzéshez és adóhivatali nyilvántartásba vételhez kötött, mely adatbázisokból hiteles információkhoz juthatnak az üzleti partnerek, így a kamarai nyilvántartásra nincs szükség.
